Amerikai Magyar Hírlap, 2003 (15. évfolyam, 4-49. szám)
2003-12-19 / 49. szám
meg nekem, aki tudja: miként történt, hogy Scrooge, a zárba dugva kulcsát, a kopogtatóban - anélkül, hogy az közben bármi változáson ment volna is keresztül - nem kopogtatót látott, hanem Marley arcát. Marley arcát. Nem volt az áthatolhatatlan árnyékban, mint az udvaron levő többi tárgy, hanem hátborzongató világosság derengett körülötte, mint a megromlott tengeri rák körül a pincében. Nem volt se haragos, se kegyetlen, csak úgy nézett Scroogera, ahogy Marley szokott nézni: kísérteties pápaszemét feltolva kísérteties homlokára. Hazugság volna azt állítani, hogy Scrooge nem volt megriadva, vagy hogy nem hatott a véréig valami olyan rettentő izgalom, aminőt gyermekkora óta nem ismert. De azért rátette kezét az eleresztett kulcsra, határozott mozdulattal megfordította, belépett, és meggyújtotta gyertyáját. * * * Scrooget meglátogatja volt üzlettársa szelleme, akitől megtudja, hogy még három szellem fogja meglátogatni az éjszaka folyamán: az elmúlt karácsonyok, a jelen karácsony, és a jövő karácsonyok szelleme. A jelen karácsony szelleme az írnok, Cratchit házához vezeti Scrooge-t. * * *- És hogy viselte magát a. kis Tim? - kérdezte Cratchitné, mikor már kicsúfolta Bobot hiszékenysége miatt, Bob pedig kedvére összecsókolta leányát.- Olyan jó volt, mint egy falat kenyér - mondta Bob -, még annál is jobb. Valahogy gondolkodó gyerek lett belőle, amiért annyit üldögél magában, s olyan furcsa dolgok jutnak eszébe, hogy sose hallotta mását az ember. Hazajövet azt mondja nekem: reméli, hogy az emberek látták őt a templomban - mert hát ö nyomorék, és jóleshetik nekik, ha karácsony napján arra gondolnak, aki a bénákat lábra állította, s a vakoknak visszaadta a szemük világát. Bobnak remegett a hangja, mikor ezt elbeszélte, s még jobban remegett, mikor azt mondta, hogy Pici Timből erős, egészséges ember lesz. Hallatszott a folyosón fürge kis mankójának . kopogása, és Pici Tim visszajött, mielőtt egyebet szólhatott volna valaki; a kisfiú meg a leány a tűz mellett levő székéhez kísérték; és miközben Bob, nekigyürkőzve - szegény ember, mintha bizony elkoptathatta volna még jobban a kabátja ujját - egy korsóban valami forró keveréket készített pálinkából és citromból, kavargatta és a tűzhely szélére tette, hogy lassan felforrjon. Péter úrfi meg a két, mindenütt jelenlevő ifjú Cratchit elment a libáért, és hamarosan ünnepélyes menetben tértek vissza vele. Olyan sürgölődés támadt most, hogy azt hitte volna az ember: a liba a legritkább madara a világnak; egy tollas csodalény, amelyhez képest egy fekete hattyú is mindennapos dolog - és valóban, a liba ilyesmi is volt ebben a házban. Cratchitné sercegösre melegítette a zsírt (mely már készen várakozott egy kis serpenyőben): Péter úrfi hihetetlen hévvel törte péppé a krumplit; Belinda kisasszony az almamártást édesítette meg; Márta a forró tányérokat törülgette; Bob maga mellé vonta a Pici Timet az asztalnak egy pici sarkába; a két ifjú Cratchit széket rakott mindenkinek, önmagukról sem feledkezve meg, s őrt álltak a helyükön, kanalat dugva a szájukba, nehogy libáért találjanak kiabálni, mielőtt rájuk kerülne a sor. Végre felrakták a tálakat, és elmondták az asztali áldást. Ezt lélegzetfojtó szünet követte, miközben Cratchitné, lassan végigjártatva szemét a szeletelő késen, készült, hogy beledöfje a liba mellébe; de mikor aztán megcseíekedte ezt, és kibugygyant a régóta várt töltelék áradata - akkor a gyönyörűség moraja hangzott fel körös-körül, s még Pici Tim is, akit felizgatott a két ifjú Cratchit, kése nyelével kocogtatta az asztalt, s egy halk hurrát kiáltott. Soha még ilyen libát nem látott a világ. Bob azt mondta: nem hiszi, hogy valaha is sütöttek ilyet. Puhasága, zamatos íze, nagysága és olcsósága mind általános csudálkozás tárgya volt. Almamártással és tört krumplival megpótolva, bőséges lakoma volt az egész családnak; csakugyan - mint Cratchitné nagy gyönyörűséggel mondotta (észrevevén a tálon egy kis darabka csontot) - még meg sem ették az egészet! Pedig mindenki jóllakott, különösképpen a legifjabb Cratchitek, akiknek még a szemöldökük is csupa zsálya meg hagyma volt! De most, amikor Belinda kisasszony tányért váltott, Cratchitné egyedül távozott a szobából - sokkal idegesebb volt, semhogy tanúk jelenlétét is el tudta volna viselni -, hogy kiborítsa és behozza a pudingot. Mert tegyük fel, hogy nem nőtt meg elég magasra! Tegyük fel, hogy szétesik kibontás közben! Tegyük fel, hogy valaki átmászott a hátsó udvar falán és ellopta, amíg ők a libában gyönyörködtek - erre a föltevésre elsápadt a két kis Cratchit arca. Lehetségesnek tartottak minden elképzelhető borzalmat. Hahó! Hatalmas gőzfelhő. A puding ki van borítva a rézüstből. Olyan szag érzik, mint nagymosáskor. Ezt a kendő okozza. Aztán olyan szag, mintha vendéglő meg cukrászda volna egymás mellett, és egy mosóintézet a közelükben! Ez már maga a puding. Fél perc múlva belépett Cratchitné - kipirulva, de büszke mosolygással -, és hozta a pudingot, amely olyan volt, mint egy pettyes ágyúgolyó, éppen olyan kemény és szilárd, egy nyolcad icce égő pálinkában lobogva, és tetejébe szúrt karácsonyi magyalfa-ággal fölékesítve. O, csudálatos egy puding volt ez! Bob Cratchit nyugodt lélekkel jelentette ki, hogy ezt tekinti a legnagyobb sikernek, amit Cratchitné asszony házasságuk óta elért. Cratchitné pedig azt mondta, hogy most már, mikor a kő leesett a szívéről, bevallhatja, hogy nem tudta bizonyosan: elég lisztet tett-e bele. Aztán véget ért a vacsora, az abroszt leszedték, a tűzhelyet lesöpörték, és megrakták a tüzet. A korsóban levő keveréket megkóstolták, és tökéletesnek nyilvánították, almát és narancsot raktak az asztalra, a tűzhelyre pedig egy lapát gesztenyét. Aztán az egész Cratchit család elhelyezkedett körülötte. Bob Cratchit körnek nevezte ezt, de félkört értett rajta; és Bob Cratchit mellett volt a család pohárkészlete. Két pohár meg egy füleden tejfölös bögre. De hát ezekben épp oly jól elfért a korsó forró tartalma, mint megannyi arany serlegben; Bob pedig sugárzó tekintettel töltögetett, miközben a gesztenye hangosan pattogott, ropogott a parázson. Aztán köszöntőt mondott Bob.- Vidám karácsonyt mindnyájunknak, drágáim. Áldjon meg bennünket az Isten! Ezt az egész család visszhangozta.- Isten áldjon meg mindnyájunkat! - mondta legutolsónak Pici Tim. Nagy meglepetés volt Scrooge-nak, miközben a szél zúgását hallgatva elgondolta, mily ünnepélyes dolog így lebegni a puszta sötétségen át, ismeretlen örvények fölött, amelyeknek mélységei oly titokzatosak, mint maga a Halál: szóval, nagy meglepetés volt Scrooge-nak, mikor ilyen gondolatok között egyszerre vidám nevetést hallott. De még nagyobb meglepetés volt az, mikor megismerte, hogy ez az unokaöccse nevetése, s egy fényes; tiszta, ragyogó szobában találta magát, a szellem pedig mosolyogva állt mellette, és helyeslő, jóságos tekintettel nézett ama bizonyos unokaöcsre.- Haha! - kacagott Scrooge unokaöccse. A felesége éppen olyan jóízűen nevetett, mint ő. És összegyűlt barátaik sem maradtak mögöttük, hanem versenyt hahotáztak velük.- Haha! Hahaha!- így görbüljek meg, ha azt nem mondta, hogy a karácsony badarság! - kiáltotta Scrooge unokaöccse. - És komolyan úgy is gondolta!- Annál jobban szégyellhetné magát, Fred - mondta felháborodva a felesége.- Mulatságos vén fráter - mondta Scrooge unokaöccse -, annyi szent; nem olyan szeretetre méltó, mint kellene. De hát a hibái magukban hordják büntetésüket, és én semmi rosszat nem mondhatok rá.- Bizonyosan tudom, hogy nagyon gazdag - szólt a felesége. - Legalábbis nekem mindig azt szoktad mondani. Folytatás a 19. oldalon ÁLDÁSOS ÜNNEPEKET kíván a Hírlap olvasóinak és a Csárdás Étterem vendégeinek Petrovay Szabolcs és Borbála "ÉS AZ IGE TESTTÉ LETT ÉS LAKOZÉKMI KÖZÖTTÜNK' JÁN. 1.14 Nagyon boldog, békés KARÁCSONYT és szerencsés, gazdag ÚJESZTENDŐT kíván barátainak, ismerőseinek és /M minden magyarnak y\ Tel. (818) 901-0973 Pager: (818) 828-6200 Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Újévet kíván a Hírlap olvasóinak a San Diegoi Magyar Ház közössége nevében dr. Gidófalvi Zoltán, elnök 2159 Pan American Plaza, Balboa Park, CA 92101 (619) 238-5155 * www.sdmagyar.org E-mail: sdmagyar@yahoo.com Üzletfeleinek, barátainak és a lap olvasóinak ezúton kíván boldog KARÁCSONYT és békés, sikeres ÚJESZTENDŐT GYENES PÁL TETŐFEDŐ és szigetelő mester (818) 430-1730 Cím: P.O. Box 571675, Tarzana, CA 91357 Áldásokkal telt ünnepeket kíván az AMERICAN HUNGARIAN FOUNDATION (Amerikai Magyar Alapítvány) amely 1954-ben alakult. John Bodnár B.O.D. Plumbing Museum, Library and Archives 300 Somerset Street J P.O. Box 1084 ^ New Brunswick, NJ 08903 ** 732-846-5777 "1084 ' email: info@ahfoundation.org www.ahfoundation.org HHH^^IHHH AMERIKAI PHI tüBBfl Magyar Ifwlap Q
