Amerikai Magyar Hírlap, 2002 (14. évfolyam, 4-45. szám)

2002-11-15 / 44. szám

Márton-napi libarecept A világ változik, de Erzsébet örök Erzsébet, Sissy, Zsóka, Liza, Elisabeth. Hogy mi a közös bennük? Valamennyien no­vember 19-én ünnepük a név­napjukat. Legismertebb Erzsé­­beteink közé tartozik Sissy, a néhai osztrák-magyar császár­né, Liz Taylor, II. Erzsébet brit kiránynő és Spéter Erzsébet is. Ahogy a Nő örök, úgy az Erzsé­bet név is. A világon szinte mindenhol ismerik és szeretik mind a mai napig. Noha Ma­gyarországon az utóbbi néhány évben egyre több kislányt hív­nak Dzsenifernek (így, dzs-vel), Alexandrának és Viviennek, azért az Erzsébet még mindig a tíz leggyakrabban választott női név között van. Ehhez valószí­nűleg nagy mértékben hozzájá­rul például a Sissy-kultusz, vagy éppen a bájos színésznő, Liz Hurley népszerűsége. Hiába, Erzsébetek mindig mindenhol voltak, vannak és lesznek. Jó egészséget és sok vidámsá­got kívánunk mindannyiuknak!-VKK­Sissy-múzeum a bécsi Hofburgban (MTI-Panoráma) Erzsébet osztrák császárné és magyar ki­rályné - ismertebb nevén Sissy - volt lakhelyét, a schönbrunni kastély műemlék-együttesét üze­meltető társaság mindent elkövet a Sissy-kultusz ápolásáért. A legújabb fejlemény, hogy a bécsi Hofburgban lévő császári lakást Sissy-múzeummá alakítják át, ahol a látogató bepillantást nyer­het a császárné életmódjába. Sissy, - Erzsébet Amália Eu­génia, I. Ferenc József osztrák császár és magyar király felesége (1837-1898) - valóban itt lakott, már azon ritka alkalmakkor, ami­kor Bécsben tartózkodott. Aki ed­dig megtekintette a császári lakást, az felfedezhette, hogy a család ugyan őrizte a felmenők hátra­hagyta pompát, de maga inkább valamelyest az egyszerűbb ízlés felé mozdult el. Az is látható, hogy a császár lakosztálya a Hofburg egyik, Sissyé a másik szárnyon helyezkedett el, s csak a két szárny találkozásánál lévő néhány terem volt a tulajdonkép­peni közös lakás. A család tag­jainak életébe azonban eddig nem nyert igazi bepillantást az ide látogató turista. Most változik a helyzet: res­taurálták a császárné fürdőkádját, amelyben Sissy órákon át üldö­gélt jéghideg vízben. Bemutatják toalett-szobáját, ahol naponta órákon át fésülték sűrű, hosszú haját, s ahol a mai bajnokokat is irigylésre késztető edzéseit foly­tatta különféle tornaszereken. Sőt: még azt a helyet is megnyi­tották a látogatók számára, ahová a hírek szerint súlyos táplálkozá­si zavarokkal küzdő császárné is gyalog járt. A kiállítás rendezői a virág­csokrokig és apró dísztárgyakig mindent úgy rendeztek el eredeti fotók alapján, ahogyan az Sissy idejében volt. A kád és a mosdó­asztal eddig is a Hofburgban volt, noha nem szerepel a kiállí­táson, a többi kellék javát gyűj­tőktől kölcsönözték ki. A Sissy-rajongók nagy, nem­zetközi tábora nyilván lelkesen fogadja majd az új kiállítást, ahol a rég idealizált császárné nem csak úgy látható, ahogyan el szokás képzelni - mint Romy Schneider színésznő a Sissyről a Mit csinálunk a liba talán legízletesebb húsával, a pecse­nyének kitűnő combbal? Érde­mes gondolni a holnapra is! Ezért az egyik combot készítsük el úgy, hogy asztalunkra téve még napok múlva is kellemes emlékünk legyen Márton püspök lúdjáról. Hideg libacomb zsírjában Hozzávalók 1 db libacomb 3 g törött bors 50 g libazsír 10 dkg vöröshagyma 1 gerezd fokhagyma, só A libacombot megsózzuk, enyhén megborsozzuk. Lábasban egy kevés libazsírt hevítünk, és a combot beletéve, mindegyik ol­dalára átfordítva szép pirosra sütjük. Ezután mellé tesszük a nagyobb darabokra vágott vörös­hagymát, ízlés szerint fokhagy­mát, és mindig csak egy nagyon kevés vizet aláöntve, fedő alatt puhára pároljuk. Amikor a hús megpuhult, zsírjára pirítjuk, és a töpörtyüsütésnél nyert libazsírból annyit öntünk rá, hogy a húst el­lepje. Forrásig hevítjük, majd a tűzről levéve szobahőmérsékleten kihűtjük. A hűtőszekrénybe tesz­­szük, megdermesztjük. Ezután már csak egy friss szelet kenyér kell a jóízű uzsonna elfogyasztá­sához. Ó de jó, maradt még egy libacomb! Nos, ez jó lesz egy gyorsan elkészíthető ebédre. Elkészítési idő: 50 perc Ajánlott ital: egri kékfrankos JVoLitemáeú névnap a futói ERZSÉBET nap MÁRTON nap '60-as években készült filmsoro­zatban -, hanem az idegenveze­tők életének kevésbé idilli olda­lairól is szólnak, bár csak akkor, ha kérdezik őket. A Hofburg belső négyzetében az átalakulás csak a császári lak­osztályokat érinti: helyén marad a császári ezüstöket bemutató gyűjtemény, az arról elnevezett kávéház, a várkapitányság, no és legfőként az államfő az egyik szárny egész első emeletét be­töltő hivatala. ugyanis a germánok hálaadó ün­nepe a jó termésért, akik ebből az alkalomból madár-, többnyire li­baáldozatot mutattak be az iste­neknek. Hitük szerint ilyenkor Wotan fehér lovon átlovagolt a vidéken, s nyomában mindenki­nek bőséges ennivaló jutott az asztalára, amit az elkövetkezendő év kedvező előjelének tekintet­tek. De e napon - amely Aescu­lapius ünnepe volt - a rómaiak­nál is libát tálaltak fel az asztalra. A liba különösen tisztelt állatnak számított, mióta a Capitolium lúdjai ébresztették fel a fáradt őrséget, mikor a gallok megpró­bálták azt éjszaka elfoglalni. Aesculapiust az orvostudomány, a megújhodó élet isteneként tisz­telték, ezért áldoztak neki ilyen értékes állatot az asztal örömeinek adózók. Mindez a hagyomány tovább élt a Márton-napi lúd fo­gyasztásának szokásában. A szent ludak alakja pedig úgy kapcsoló­dott egymáshoz, hogy mikor Már­tont püspökké választották, ő sze­rénységből, alázatosságból bebújt a libák óljába, hogy ne kelljen a magas méltóságot elvállalnia. A ludak gágogása azonban elárulta rejtekhelyét. ERZSÉBET NAP alkalmából köszöntjük az Er­zsébet név bármilyen változa­tát viselő kedves olvasóinkat! Márton-napi galiba a liba miatt Bár Márton-napon több euró­pai országban ludat fogyaszta­nak, az itthon élő szárnyasoknak nem kell attól tartaniuk, hogy tömegesen a hazai fazekakba ke­rülnek: a disznóvágás szezonja van. Az export azonban ma már meghaladja a belföldi eladásokat, Ausztriában éppen most tört ki kisebb botrány a Márton-napi magyar liba miatt. A máj nélküli liba most ki­lónként 500 forintba kerül, a lut­rinak számító májas liba kilója pedig 700-800 forint. A lúdvá­­lasztáshoz ugyanis szerencse és hozzáértés szükséges: nem mindegy, hogy a szárnyasnak mekkora a mája, hiszen a friss li­bamáj kilója 6500-6800 forint. Magyarországon libát, kacsát ál­talában az év végi ünnepek al­kalmával fogyasztanak, ezért ak­kortájt megy feljebb az ára. Külföldön azonban bőséggel kerül magyar liba a Márton-napi asztalra. Ausztriában most ki­sebb botrányt okozott a magyar lúd, mivel a Merkur-áruházlánc prospektusában osztrákként hir­dette a Márton-napi libákat, ame­lyek valójában Magyarországról származnak. A kilogrammonként 6,49 euróért kapható liba csoma­golásán csak kis betűkkel jelzik a származási helyet. Az osztrák Egyesület a Fogyasztók Tájékoz­tatására (VKI) pert indított a félrevezető reklám megszünteté­se érdekében, és kérte, hogy a bí­róság további intézkedésig tiltsa azt be. A Merkur erre plakátokat helyezett ki, amelyeken tájékoz­tatja a vevőket a prospektusban szereplő tévedésről, valamint ar­ról, hogy a libák Magyarország­ról valók. (A Merkur-lánc üzle­teiben jelenleg magyar hetek zajlanak, amelyeket Németh Im­re agrárminiszter nyitott meg.) Az élénk külföldi kereslet meglátszik a magyar libaértéke­sítésen is, amelynek többségét ma már az idén is tovább bővülő export adja. Nálunk a libát főként a májáért tartják, és nagyon fon­tos lúdtermék a toll is. Libamáj­ból évente mintegy másfél ezer tonna kerül exportra, főként Franciaországba, ahol feldolgoz­zák, s tovább szállítják, immár francia termékként. A franciák azért döntöttek az import mellett, mert a lúdtartás megterheli a környezetet (az intenzív libatele­pen hosszú ideig a fű sem nő ki.) A magyar lúdtartók képesek len­nének több máj előállítására is, ám az utóbbi években megtanul­ták, hogy az önkorlátozás ered­ményt is hoz, hiszen így vi­szonylag magas szinten tudják tartani az exportárakat. Sajátos libatermék a toll is, Magyarország 3300-4900 tonna tollat exportál 40-50 millió dollár értékben. A magyar toll minő­ségét jónak mondják, s ezt keve­rik a kínai tollhoz. (NSZ) November 11-e egykor hálaadó ünnep volt Valamikor a Márton-nap az óév utolsó munkaünnepének szá­mított. Ekkorra már hordókba került az újbor, bezsákolták a kamrákba a lisztet, a betakarított terményeket. Véget ért a mező­­gazdasági munka, elszámoltak uraiknak a jobbágyok, megfo­gadták az új pásztorokat. A há­zasemberek a disznótorokra, a kisgyermekek pedig a tél örömei­re készülődtek, mert a népi ha­gyomány úgy tartja, rendszerint ilyenkor esik le az első hó. No­vember 11-én, Márton napján szokták az addigra meghizlalt lu­­dakat levágni és megsütni. Ebben a szokásban régi pogány hagyo­mány él tovább. E napra esett A SAN FERNANDO VÖLGYI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ ÉN ÉDES KA TINKÁM! címmel NOVEMBER 23-AN szombat este 7 órakor KA TALIN rendez. Zenél: FARKAS ANDRÁS a 108 országot bejárt, világutazó, népszerű előadóművész Disznótoros vacsora Katalin-köszöntő Tombola * Zene, tánc, meglepetések Jegyek: előrendelés: $15, a helyszínen: $18 Helyfoglalás, jegyrendelés: (818) 344-1885 Cím: 18858 Erwin St., Tarzana, California 91335 SKYNET TRAVEL MAGYAR UTAZÁSI IRODA A legjobb árakat garantáljuk! LOS ANGELES - SAN FRANCISCO - SEATTLE -PORTLAND - CHICAGO - NEW YORK - MIAMI - ATLANTA - PHOENIX-ből BUDAPESTRE ÉS BUDAPESTRŐL FRANKFURT - BÉCS LUFTHANSA - KLM - SWISSAIR - MALÉV - AIR FRANCE - HAWAII - MEXICO - TAHITI - KOCSI- ÉS HOTEL BÉRLÉS TEL: (3Í0) 300-4000 * FAX: (310)300-4004 9401 WILSHIRE BLVD., STE 835, BEVERLY HILLS, CA 90212 JA ,.~:v AMERIKAI P|| liiFlap Hl

Next

/
Oldalképek
Tartalom