Amerikai Magyar Hírlap, 2002 (14. évfolyam, 4-45. szám)

2002-11-15 / 44. szám

Ha tehetnék, már kizárták volna Tömegsír a sztálini Magyarországot a NA TO-ból? mészárlások idejéből Magyarország ,elnyerte,,a NATO legkiábrándítóbb tagja” címet. Ennek oka az előző kormány antiszemitizmusa és a kötelezettség­vállalások elmaradása - írja cikkében a Foreign Affairs. Celeste Wallander biztonságpolitikai szakértő az amerikai folyóirat novem­ber-decemberi számában a belépés előtt vállalt kötelezettségek tel­jesítésének elmulasztása és az előző kormány antiszemitizmusa mi­att tartaná indokoltnak Magyarország kizárását. Mint írja, a NATO szinte egyedülálló abban, hogy nincsen eljárása a szabályait és normáit megszegő tagok kizárására, véleménye szerint a szövetség tagjain ugyanúgy számon kellene kérni mindazt, amit a tagjelöltek­től megkövetelnek. Cikkében idézi Keleti György volt honvédelmi minisztert, aki idén júniusban egy rádióműsorban elismerte, hogy a NATO-tagság elérése érdekében Magyarország olyat is vállalt, ami­ről tudta, hogy tarthatatlan. „Ha egy ország még nem NATO-tag, durván szólva sok mindent mondhat, ami később aligha kérhető számon rajta” - írja. Wallander Lengyelországot jó példaként említi arra, hogy egy ország a tagság megszerzése után is rendületlen ha­ladást mutathat fel. Juhász Ferenc, az új védelmi miniszter Lord Robertson NATO-főtitkárral tartott találkozója után egy helyi rádi­ónak nyilatkozva elismerte, hogy Magyarország az elmúlt négy év­ben olyan mértékben mulasztotta el vállalásainak teljesítését, hogy nem hivatalos formában közölték vele, Magyarországot már rég ki­zárták volna, ha arra lehetőség lenne. Az amerikai cikk írójának végkövetkeztetése szerint a NATO-nak a prágai csúcstalálkozón az észak-atlanti szerződés módosításával létre kell hoznia egy olyan me­chanizmust, amely büntetné, felfüggesztené vagy kizárná a tagságra méltatlanná váló országokat, mert csak így biztosítható, hogy a NATO- tagság ösztönzője legyen a demokratikus reformoknak és a szövetség hatékony politikai és katonai intézmény maradjon. (MTI) A Foreign Affairs-beli cikk hátteréről (MN)' Az. elmúlt napok elsőszámú belpolitikai témája a Foreign Affairs nevű nagyon rangos amerikai folyóiratban megjelent elem­zés azon pár mondata volt, amelyik megkérdőjelezte hazánk NATO tagságra való alkalmasságát. A kormánypártok korábbi bírálataikat és támadásaikat látják igazolva, az ellenzék pedig az írás gyengesé­geire mutat rá. De mi is a helyzet valójában? Először is érdemes leszögezni a tényt, hogy a honvédelmi re­form az előző kormány mostohagyereke volt. A magyar honvédség felszereltsége siralmas, harcértéke alacsony, felépítése pedig elképesztően vízfejű (ezredeseink és tábornokaink száma alapján akár többszázezres hadseregünk is lehetne). A honvédelmi tárca kisgazda vezetésének pedig úgy tűnik semmi, de semmi hasznosít­ható terve nem volt a hadsereg reformjára. Nem véletlen az sem, hogy a polgári oldal politikusainak legfeljebb a rémálmaiban fordult elő olyan forgatókönyv, miszerint Szabó János és politikai államtit­kára lehetőséget kapott volna munkája folytatására egy áprilisi győzelem esetén. A magyar hadsereg valóban nem teljesítette mindazt, amit a NATO-ba való belépés kapcsán a kormány ígért. A NATO által nyújtott biztonságnak jelenleg is sokkal inkább fo­gyasztói, mintsem termelői vagyunk. A Foreign Affairs-ben megjelent cikk azonban nem a fenti ér­vekkel hozakodik elő. Celeste Wallander arról ír, hogy a NATO nemcsak védelmi szövetség, hanem hasonló gondolkodású, azaz a demokratikus értékek iránt elkötelezett országok közössége is, s hogy az Orbán-kormány alatti Magyarország az utóbbi feltételnek nem felelt meg. Méghozzá azért nem, mert a kormány antiszemita és irredenta volt. Ezek az állítások olyan nyilvánvalóan hamisak, hogy nem is érdemes vitatkozni velük. Azt viszont érdemes meg­vizsgálni, hogy mit is jelent az, hogy megjelenhettek a Foreign Affairs hasábjain. Wallander asszony ugyanis nem bértollnok. S nem tartozik a hazai baloldal által oly gyakran megkeresett, a jobboldal ellen (le­gyen az amerikai vagy magyar) mindig ugrani kész amerikai balol­daliak közé sem. Ha egy viszonylag rangos kutató minden különö­sebb bizonyítás nélkül azt írja, hogy az Orbán-kormány antiszemita és irredenta volt, akkor ezt azért teszi, mert az ő társaságában ezt evidensnek tekintik. Természetesen egy szerző véleménye nem tük­rözi az általános washingtoni vélekedést (az utóbbi nem is létezik), de miután a jelen esetben egy vezető kutatóintézet vezető munkatár­sáról van szó, a véleménye figyelmeztető jel kell hogy legyen a ma­gyar jobboldal számára. Nem mintha a magyar belpolitikában bárkinek is Washingtonra kellene tekintenie igazolásul. Viszont a jelenlegi biztonságpolitikai környezetben az egész országnak kárára válik, ha amolyan páriának kezelik a magyar jobboldalt. A Foreign Affairs-beli cikk azt jelzi, hogy az elmúlt négy év nagyrészt megválaszolatlanul hagyott bal­oldali rágalmai legalább részben célt értek. Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy vannak ellenérdekelt országok, akik igen aktívan dolgoznak azon, hogy hazánk kisebbségvédelmi törekvéseit irredentizmusnak állítsák be. Mindebből a jogos felháborodáson kívül az következik, hogy a magyar jobboldalnak a korábbiaknál sokkal tudatosabb és határo­zottabb stratégiát kell megvalósítania Amerika irányába. * TOKIO - Az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea összehangolt határozatban felszólították az észak-koreai kormányt, hogy nukleáris fegyvereit azonnal és igazolható módon semmisítse meg. Sz.L. (MN) 264 személy földi ma­radványait tartalmazó, a XX. század közepéről származó tö­megsír feltárásáról számolt be az ukrajnai Lemberg (Lvov) város­ban a kormányzattól független Memorial szervezet. A csontvázak között 39 nő és 17 csecsemő maradványai is vannak. Többségükön lövedék okozta sérülések láthatók. A Memorial egyik vezetője elmond­ta, hogy az áldozatokat 1949 és 1954 között ölte meg a sztálini politikai rendőrség. A zömmel ukrán áldozatok között néhány lengyel, magyar és orosz is volt. A vezető szerint a kivégzettek 15-20 százaléka lehetett kapcsolat­ban ukrán nacionalista mozgal­makkal, avagy kommunistaellenes erőkkel. A többieket akkor köz­törvényesnek minősülő bűncse­lekmények - tiltott pálinkafőzés, néhány kiló gabona ellopása - miatt végezték ki. A tömegsírt augusztus végén, a városközpont közelében végzett régészeti ku­tatás során fedezték fel. Azóta teljesen feltárták a sírt, és minden áldozatot azonosítottak. Lemberg (Lvov) Nyugat- Ukrajna közlekedési és kereske­delmi központja. 1772-ben Len­gyelország felosztásakor a Habs­­burg-birodalomhoz került, az Osztrák-Magyar Monarchia több­­nemzetiségű katona-, és keres­kedővárosa volt. Az I. világhábo­rúban az oroszok elfoglalták, majd az 1921-es békeszerződés ismét Lengyelországnak juttatta. 1939- 41-ben szovjet, 1941-44-ben német megszállás alatt állt. 1944 után orosz névvel (Lvov) az uk­rán szovjetköztársaság egyik vá­rosa volt, 1991 óta ukrán nevén, Lvivként szerepel a független Ukrajnában. Amerikai pilóták védik Csehországot (MN) Nem lesznek büntet­hetők a cseh törvények szerint azok az amerikai pilóták, akik a NATO novemberi csúcstalálko­zója idején Csehország légterét fogják védeni, függetlenül attól, hogy mit követnének el - nyilat­kozta a Hospodárské Noviny című prágai gazdasági és politikai napi­lapban Jaroslav Bures, a cseh igaz­ságügy-miniszter helyettese. Bures szerint ez volt az alap­­feltétele annak, hogy az Egyesült Államok elfogadja Prága kérését a cseh légtér védelmére. Az újság úgy tudja: Craig Stapleton, az USA prágai nagykövete az el­múlt napokban találkozott Vác­lav Havel cseh államfővel, vala­mint a cseh külügyi és a védelmi tárca vezetőivel, s közölte velük, hogy Washington elvállalta a cseh légtér védelmét a NATO csúcstalálkozójának idejére. A védelmi szervezet prágai tanács­kozására november 21-22-én ke­rül sor, s ez alkalomból 46 or­szág legfelsőbb vezetőit várják a cseh fővárosba. A cseh kormány rendkívüli ülésén jóváhagyta azt a törvény­­javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy az amerikai légierő védje a csúcstalálkozó idején a cseh lég­teret. A javaslatot gyorsított me­netben fogja megtárgyalni a par­lament, hogy időben érvénybe léphessen. A javaslat szerint a törvény korlátozott módon, a no­vember 15. és 30. közötti idő­szakban lenne érvényes. Amerikai MAGYAR HÍRLAP American/Hungarian Journal * Weekly newspaper (USPS - 006 - 161) Megjelenik minden pénteken, kivéve július első két hetét Published weekly, except first two weeks of July PUBLISHED BY: Amerikai MAGYAR HÍRLAP, Inc. 535 N. Rossmore Ave. #1., Los Angeles, CA 90004 Tel. (323) 463-6376, (323) 463-1436, Fax: (323) 463-6186 FŐSZERKESZTŐ: JANCSÓ ZSUZSA - EDITOR-IN-CHIEF KIADÓ: JANCSÓ GYULA - PUBLISHER FŐMUNKATÁRSAK CLAIRE KENNETH (tb.) DR. CSETŐ F. ILDIKÓ ELŐD LÁSZLÓ DR. FERCSEY JÁNOS FÖLDES TAMÁS DR. FRIEDMAN ANDREW SZEGEDI LÁSZLÓ LÁSZLÓ BALÁZS TOMKA TIVADAR DR. UDVARDY MIKLÓS (Ib) A SZERKESZTŐSÉG MUNKATÁRSAI: Takó Borbála, Veres Katalin Krisztina Előfizetés az USA-ban egy évre $30.-, fél évre $17.-Egy évre Kanadába $50.-, Magyarországra $65.- Légipostán: $130.­­Subscriplion rates in the U.S. $30.- for a year, $17 for six months. Subscription in Canada $50.-, in Hungary $65.-, Air Mail $130.­PERIODICALS postage paid in Los Angeles, CA POSTMASTER: Send address changes to: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden cik­kért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerűen egyeznek meg a szer­kesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések még kivo­natosan is, csupán írásbeli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíhatók. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate continued publication. For signed articles, only their writers can be held responsible. BUDAPEST TRAVEL 7260 Sunset Blvd., Hollywood, CA 90046 LAX - BP - LAX $559.- plusz tax BUD - LAX - BUD $625.- + tax HÍVJÁK IRODÁNKAT Tel: 1-800-9BUDAPEST T: (323) 876-9975 * Fax: (323) 876-1823 FIGYELEM! A Szerkesztőség és Kiadóhivatal címe: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Avenue, #1 Los Angeles, CA 90004 Tel: (323) 463-6376 vagy (323) 463-1436 Fax: (323) 463-6186 PÁRTOLJA HIRDETŐINKET! Alulírott megrendelem az Amerikai MAGYAR HÍRLAP című hetilapot és az előfizetési díjat mellékelem (csekk, Money O.) Egy évre 30.00 dollár Kanadába: $50.­Félévre 17.00 dollár Budapestre hajópostán: $65.­Budapestre légipostán: $130- Név: ................................................................................................ Utca, házszám:.............................................................................. Város, állam,................................................................................ Telefon:.................................... Zip Code:............................ Köszönjük! Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave., Ste. #1 Los Angeles, CA 90004 Telefon: (323) 463-6376 Fax: (323)463-6186

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom