Amerikai Magyar Hírlap, 2002 (14. évfolyam, 4-45. szám)

2002-11-01 / 42. szám

Reagálások a moszkvai túszdrámára Dzsihád Moszkvában (NSZ) Máris elkezdődött a nemzetközi vita: helyesen csele­kedett-e Vlagyimir Putyin, ami­kor hajnali ostromra indította a Szpecnaz kommandósait? Vajon miféle harci gázt használtak a tá­madók? Vajon nem lehetett volna megoldani a túszdrámát tárgyalás­sal? És persze itt van a magát kínáló kérdés: nem volt-e a moszkvai mu­sical-előadáson lejátszódott tragédia logikus fejleménye a kétszáz éves orosz-csecsen viszálynak? Ezek a kérdések természete­sen adódnak, s a válaszok, leg­alábbis részben, váratnak maguk­ra. Mint ahogy azok az elemzé­sek is, amelyek a csecsen ön­gyilkos terroristák akcióját vi­lágpolitikai megvilágításba he­lyezik. És akkor előkerül a nem­zetközi iszlám terrorháló és az Irak ellen készülődő amerikai büntetőhadjárat felettébb logikus eleme. Csak az a kérdés, hogy ehhez mi köze annak a legalább 118 ártatlan embernek, aki va­sárnap hajnalban elpusztult a moszkvai kultúrházban? Az ál­dozatokon nem segíthettek, a családtagjaikat aligha vigasztal­hatták meg az orosz elnök bocsánatkérő szavai. Nehéz lenne megjósolni, mi következik ezután. Úgy gondo­lom, hogy a brutális és értelmetlen túszejtés csak megerősíti a Putyin által eddig követett csecsen­­politikát. A katonai nyomás még erősebb lesz, a rendőri egységek fellépése még tötálisabbá válik. Ha eddig lehetett is az orosz tár­sadalom egy részében szándék a csecsen vezetéssel való kiegye­zésre, ez most bizonyosan eltűnik. Már csak azért is, mert a hivatalos orosz propaganda egyértelműen azt sugallja, hogy a moszkvai ter­rorakció mögött maga Maszha­­dov megválasztott csecsen elnök (az egykor ideiglenesen hazánk­ban állomásozott szovjet ezre­des) áll. Vele ezentúl már nem lehet tárgyalni, marad tehát a fegyverek érve. Ehhez pedig Oroszország most minden bi­zonnyal megkapja majd a szük­séges külső támogatást. Az al-Kaida ellen küzdő USA kormánya ezek után kénytelen lesz a csecseneket áthelyezni a szabadságharcos listáról a terro­rista jegyzékre. Különösen, hogy a színházi cselekmény teljes dra­maturgiája elárulta: Bin Laden műhelyében írták a forgatóköny­vet. Az akciót több hónapja kezdték előkészíteni. Segítők so­kasága támogatta az öngyilkos­ságra kész osztagot. Ráadásul a terroristák csapatában állítólag volt három arab is. A feketébe öltözött, robbanóanyagokkal ki­­párnázott női kamikazék megje­lenése is az iszlám terror intema­­cionáléjára utalt. Akik ezt az ak­ciót megtervezték és elindították, egy pillanatig sem reményked­hettek a sikerben. Egyetlen cél­juk lehetett: felhívni a nemzetkö­zi figyelmet a csecsenföldi hely­zetre. Vagy ami még rosszabb, ezzel az akcióval akartak töme­ges terrorhullámot elindítani. Egyelőre azonban az akciónak egyetlen győztese lesz, Vlagyi­­.mir Putyin, aki minden bizonnyal megkapja majd az elnéző egyet­értést ahhoz, hogy megpróbál­kozzon a Kaukázus teljes pacifi­kálásával. Az oroszok eddig is brutálisan bántak az ellenálló hegylakókkal. Most további bosz­­szúhadjáratok következhetnek. Félő, hogy végképp eltűnt a politi­kai megoldás esélye. Moszkva el­szántan igyekszik újjáépíteni nagy­hatalmi arculatát. Meg kell sza­badulnia tehát a kaukázusi geril­laháború pörsenésétől. A csecsé­nek pedig feltehetően végképp képtelenek a geopolitikai realitá­sok mérlegelésére, s valóban be­olvadtak a nemzetközi dzsihád erőibe. Ez a fejlemény előnytelen amerikai szempontból is, többé nehezen bírálhatják Putyint Moszkva csecsenföldi magatartá­sa miatt. Már csak a finnyás eu­rópaiak okozhatnak gondot. A moszkvai külügyminisztérium most jelentette be, hogy Oroszor­szág nem vesz részt az orosz-EU csúcson, amennyiben Dánia megengedi, hogy ugyanott tart­sák meg a csecsének világkong­resszusát. A dánok egyelőre nem engednek. A moszkvai terrorakció újabb, mély sebeket ejtett. Áldo­zatainak ezekhez az ügyekhez semmi közük nem volt. A vallási és nemzeti fanatizmus azonban nem ismer ártatlanokat, nőket, gyermekeket. Csak túszokat, el­pusztítható emberi objektumokat. New Yorkban, Balin, Izraelben. Most Moszkvában. És holnap? MIKLÓS GÁBOR Le Monde: Túszszabadítás szovjet módra * l A Melnyikov színházi tragi­kus túszszabadítás tanúsága sze­rint Moszkvában semmi nem változott: a túszejtési akció meg­aláztatásával szembesülve az orosz biztonsági erők szovjet módra reagáltak - állapítja meg a Le Monde vezércikke. A vezető francia lap szerint a moszkvai túszdráma minden elemében a szovjet korszak jellegzetességeit viseli: a célkitűzéstől a közvéle­mény manipulálásán keresztül a l katonai titkokhoz való rögeszmés ragaszkodáson át az emberi éle­tek semmibevevéséig a szovjet korszakra emlékeztet az ügy. Vlagyimir Putyin számára nem a túszok élete volt a leg­fontosabb szempont, hanem a rendet akarta helyreállítani. A Kreml hatalmához intézett kihí­vással szemben semmi más nem jöhetett számításba. A szovjet időszakot idézi a módszer is, az erőszak brutális alkalmazása - írja a Le Monde. Az orosz kommandósok elis­merték, túladagolták a színházte­rembe bocsátott gázmennyiséget. Az pedig nagyon is valószínű, hogy az akcióban olyan gázfajtát vetettek be, amelyet a vegyi fegyverekre vonatkozó nemzet­közi egyezményekben tiltanak. Szörnyű kérdés az is, miért nem engedik a hatóságok, hogy a ro­konok találkozzanak a sebesül­tekkel, miért zárkóznak el a leg­kisebb felvilágosítástól arra vo­natkozóan, milyen utóhatásokkal kell számolni a gáz belélegzése után - veti fel a Le Monde. A történteket övező homály, a katonai titokhoz való esztelen ragaszkodás, a hivatalos hazudo­­zások, a közvélemény félreveze­tése és az emberi élet abszolút megvetése mind, mind a szovjet bélyeget viseli magán. A francia újság véleménye szerint az orosz elnök nem dicsőséggel került ki a siralmas epizódból: egy skrupu­­lusok nélküli diktátor képét mu­tatta fel. S ha az orosz biztonsági erők így viselkedhetnek Moszk­vában, el lehet képzelni, hogy mit művelnek Csecsenföldön. Nem növelték tekintélyüket azok a nyugati politikusok sem, akik kötelességüknek érezték, hogy a túszdráma lezárásakor gratuláljanak az orosz elnöknek. A közvélemény elmarasztalja Putyint azért, amit Csecsenföl­dön elkövetett. A moszkvai túsz­dráma kapcsán lényegében az antiterrorista harc hitelessége forog kockán - ismerteti a Le Monde cikkét az MTI. „Disznótoros vacsora” A HOLLYWOODI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ gyülekezeti termében 2002, november 9-én szombaton este 7 órától éjfélig Egyházunk termében kellemesen szórakozhat családjával, barátaival. Belépő, vacsora, zene: $20. Zene: BODROGI GYULA Fellépnek: DÓRA LÍVIA SEMEGI JÁNOS énekművészek Kitűnő ételek, italok, kellemes szórakozás várja vendégeinket. TOMBOLA Helyfoglalás: Egyházi hivatal (323) 930-0807 Okos Károly fenk. (805) 581-1754 „ Vásárhelyről disznó jő, Fazekunkban disznó fő, Hurka, kolbász, májas, véres: Illik annak, aki éhes. Ahogy futnak szagos percek, Ütemükre hurka ser cég, Szánk zsíros mosolytól fényes, Ahogy rád gondolunk, édes. ” József Attila Cím: 751 Crenshaw Blvd., Los Angeles, CA 90005 Tel: (323)930-0807 * Fax: (323)930-0934 6 7 2002. november 1 . Földes Tamás oroszokról, terrorizmusról - Sosztakovics operája kapcsán Egy drámai színházi este Színházba ké­szültünk pén­tek este, rossz elő érzettel. A szentpétervári Mariinsky (Ki­rov) Színház művészei vendégszerepeitek a Dorothy Chandler Pavilionban; Dimitrij Sosztakovics "Ledi Makbet Mtsenskovo uyezda" cí­mű, 1934-ben írott operáját mu­tatták be, "Lady Machbeth of Mtsensk" címmel. (A zenemű alapjául szolgáló novella Ma­gyarországon "Kisvárosi Lady Machbet" címen ismert.) Az előadást este hétre hirdették meg. Az színház felé autózva még hallottuk a rádióban, hogy egy másik színházban - Moszk­vában, ahol akkor már hajnala­dott - a csecsen terroristák lőni kezdték a fogságukban két nap­ja sínylődő túszokat. A színház nézőit... Oroszok ott is, oroszok itt is. Tartottunk attól, hogy itt, Los Angelesben - akár a színház­ban, akár a színház körül - lesz, aki megzavarja az előadást. Gondoltunk arra is, hogy (mi­ként tavaly szeptember 13-án történt, a Hollywood Bowl "All Rise" hangversenyén) csak a csomagok, táskák ellenőrzése után juthatunk be a terembe. S gondoltam az énekesekre: mi­lyen lelkiállapotban lépnek majd a színpadra, miközben hétszáz honfitársuk - köztük nők és gyermekek - közvetlen életveszélyben vannak. E "Lady Machbeth" Los An­­geles-i bemutatóját október 23- án tartották. Jelen lehettem volna e premieren, de (ezt talán még a hajdani cári balett tagjai is méltányolnák) az 1956-os for­radalom évfordulóján egyetlen idegszálam sem kívánta, hogy orosz szavakat halljak. Nem, nem arról van szó, hogy ne be­csülném sokra az orosz nép művészetét. A legsötétebb szovjet elnyomás idején, az öt­venes években, diákként ünnep­számba ment, ha Csajkovszkij, Prokofjev, vagy Hacsaturján ba­lettjét láthattam a Magyar Álla­mi Operaházban, ha Szvjato­­szláv Richter zongoraművésze­tében, vagy David Ojsztrah hegedűjátékában gyönyörköd­hettem a pesti Zeneakadémián, Csehov színdarabjainak emlé­kezetes előadásain tapsolhat­tam a Nemzeti, vagy a Madách Színházban. Tolsztoj, Gogol, Dosztojevszkij kedvenc próza­íróim közé tartoztak, Puskin egyik verse - A dadához - az én fordításomban jelent meg egy diákújságban. Már tizenévesen is különbsé­get tudtam tenni a szovjet biro­dalmi terror és az e terror által ugyancsak sújtott orosz embe­rek között... Ennek ellenére október 23-án nem vágytam ar­ra, hogy színpadról halljam a "davaj, davaj"-t, vagy lássam egy Szibéria felé tartó komphajó képét. ...A Dorothy Chandler Pavili­on előcsarnokában, 25-én, már nem zavart az itt élő oroszok beszéde. Nyugtalanok voltak ők is, érthetően. Majd elsöté­tült a nézőtér és Marc I. Stern, a Los Angeles Opera elnöke lé­pett a függöny elé:- Szomorú kötelességemnek teszek eleget, hogy bejelent­sem... - kezdte, s bennünk meg­hűlt a vér. Hallani véltük a folytatást, miszerint a csecsen terroristák beváltották fenyege­tésüket és felrobbantották a moszkvai színházépületet. Am a bejelentés másként folytató­dott, Mr. Stein azt tudatta, hogy péntek reggel elhunyt az LÁ Opera előző elnöke, a Chair­man of the Board tisztét ellátó Leonard I. Green. Miközben az ő emlékére egyperces némaság­gal fejet hajtottunk - az adott esetben ellentmondásosan fur­csa kifejezés - valamelyest fellé­legeztünk. Mégsincs tömegha­lál... (Leonard Green kapcsán hadd említsem meg, hogy a pénteki LA Timesban olvashat­tunk egy másik gyászjelentést, miszerint névrokona, Adolf Green, a kiváló szinész és pro­ducer ugyancsak elhunyt. Adolf Green - aki Makk Károly "Lily in Love" című filmjében is fontos szerepet kapott - magyar emigránsok gyermekeként, 1915-ben született Bronxban.) A továbbiakban illenék a mű­ről és az előadásról is beszá­molni. Sosztakovics operáját két éven át, 1936-ig játszották az orosz dalszínházak. Mind­addig, amíg Sztálin meg nem nézte és az előadás befejezése előtt távozott a nézőtérről. A zeneértéséről aligha nevezetes diktátort - aki többször kinyilat­koztatta, hogy a Poljuska kez­detű népdal többet ér, mint bármelyik zeneszerző bármelyik szerzeménye - meglehet a Szi­bériába tartó száműzöttek lát­ványa háborította fel. Kilenc nappal később a Pravda "Zűr­zavar muzsika helyett" című szerkesztőségi cikkében ma­rasztalta el a zenét, s e kisvárosi történetet orosz operaegyütte­sek csak 1960-ban tűzték ismét műsorra. Sosztakovicsot pedig - akit a harmincas évek elején az orosz avantgárd egyik legígé­retesebb tagjaként tartottak számon - jobbára mint sztálini kantáták szerzőjét ismerhettük Budapesten. A gulágot viszont elkerülte... A péterváriak népes szereplő­­gárdával és kalandos körülmé­nyek között érkeztek Los Ange­lesbe. Eredetileg a társulat Prokofjev operáját, a "Háború és békét"-t mutatta volna be, ám annak kiállítása dollármilli­ókat emésztene fel. A "Lady Machbeth" egymillióval keve­sebbe került. A "Lady" látvá­nyos díszlete viszont elakadt az (folytatás a 9. oldalon) UTAZÁSI IRODA REPÜLŐ ÉS HAJÓJEGYEK gyors, szakszerű elintézése * Szervezett utazások Okiratok hitelesítése a legolcsóbb áron Hívja Évát - nem bánja meg! Cím: 2825 W. Magnolia Blvd., Burbank, CA 91505 Eva Brasch, President Phone: (818) 563-4133

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom