Amerikai Magyar Hírlap, 2002 (14. évfolyam, 4-45. szám)

2002-07-26 / 28. szám

Pillanatfelvétel az Erzsébet-hídi blokádról (Fotó: 168 óra) ség először nem lépett közbe, majd a fokozódó veszély láttán szokatlanul keményen reagált. Az összecsapás során egy fotós is megsérült (sörösüveggel vágták fejbe), és sok embert, köztük új­ságírókat is bevittek a Gyorskocsi utcába. Az engedély nélkül kezdett tüntetést az váltotta ki, hogy a kormány július 7-ére tervezte a szavazócédulák megsemmisítését, ami ellen az ellenzék törvényes módszerekkel addig hiába tilta­kozott. Az 1-es TV "Mai Nap" című műsorában megszólaltatták mindkét oldal képviselőit és a pártatlan szemlélőket is. Fricz Tamás politológus elmondta, hogy elmulasztották a tör­vény által előírt 3 napos (72 órás) előrejelzést, mert a tüntetést nem egy párt tervezte, hanem az valóban spontán módon jött létre. Oka a belpolitikai feszültség, amelyet több megoldatlan kérdés váltott ki. Arra a kérdésre, hogy az Erzsébet-hídi tüntetés hasonlíthat6-e az 1990 októberi taxis blokádhoz, nemmel válaszolt Fricz Tamás. Akkor - egy meggondolatlan benzináremelés nyomán - gazdasági okok váltották ki a blokádot, s a súlyos fennakadás ellenére nem történt atrocitás. Most, 12 évvel a rendszerváltás után, politikai okból került sor a tüntetésre, és - a magyar demokráciában elő­ször - a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel. "Nem tudom, hogy befejeződött-e" - tette hozzá Fricz, és a következő napok őt iga­zolták. Sorra nyilatkoztak ezután a politikusok. Kovács László kül­ügyminiszter (MSZP) keményen elítélte a megmozdulást, ame­lyet egy veszíteni nem tudó párt kétségbeesett megnyilvánulásá­nak tartott. Célzott a Pannon Rádió szerepére, esetleges betiltá­sára is. Deutsch Tamás Fidesz alelnök szerint a törvényesség nem mindig jelent igazságosságot, és a választások tisztaságával kap­csolatban komoly kételyek merültek fel. ^ 0i<jaion) "Ügyelet" a Kossuth téren, a Parlament előtt (Fotó Jancsó) Jancsó Zsuzsa Forró napok Budapesten Ezekben a július eleji napokban Budapesten a levegő nem csak a kánikulától volt forró, hanem a robbanásig hevült indula­toktól, a belpolitikai feszültségtől is. Mivel a helyszínen éltük át az eseményeket, és ezek a nyári szünet miatt napi híreinkből ki­maradtak, most szokásos úti beszámolóm előtt, "műsoron kívül" foglalom össze a történteket. Férjemmel június 29-én érkeztünk Budapestre, s az első na­pokat hivatalos ügyek utáni szaladgálással töltöttük. Csütörtök, július 4, az amerikai Függetlenség Napja volt az első nap, amikor ki sem mozdultunk a szállodából - már csak azért sem, mert az­nap délután közvetítette a TV 2 "Aktív" műsora dr. Lutter Imré­nek a Csárdás étteremben készült 15 perces filmjét. így az Erzsébet hídnál történtekről is csak másnap reggel értesültünk a televízióból. A csütörtöki nap nagy híre Pokorni Zoltán lemon­dása volt, miután kiderült, hogy az apja Pákozdi János néven III/III-as ügynök volt több évtizeden át. Fogadott hazánkból vártuk aggódva a riasztó híreket - az ün­nep és a terrorizmus kapcsán - s közben a szemünk előtt játszód­tak le történelmi események odahaza. A hírek szerint egy kisebb tüntető csoport jelent meg az Erzsébet hídnál, erről a Pannon Rádió és egy TV állomás hírt adott, majd szinte percek alatt a demonstráció hatalmas spontán megmozdulássá nőtt. A hidat járművekkel és saját testükkel eltorlaszolták, táblákkal és transz­parensekkel a szavazatok újraszámlálását követelték. A rendőr-A világ emlékei Magyarországon Fertőd Az Esterházy főnemesi csa­ládnak a Fertő tó déli partja kö­zelében álló kastélya a XVIII. század második felében az euró­pai zenei kultúra egyik központ­jává vált. Több mint két évtize­den át ugyanis itt komponálta műveit - köztük a Búcsúszimfó­niát - és dirigálta a hercegi zene­kart a kor egyik legjelesebb mu­zsikusa, Joseph Haydn (1732— 1809), aki az ide nem messze eső alsó-ausztriai Rohrauban szüle­tett. Zenei tehetségével ifjúkorá­ban kitűnt, tagja volt a bécsi Stephansdom híres fiúkórusának, s huszonévesként már jelentős zeneműveket alkotott. 1761-ben lépett az Esterházy hercegek szolgálatába, előbb másod-, majd első karmestere lett a család ze­nekarának. Az együttes 1769-ben Kismartonból (Eisenstadt) át­költözött Eszterházára, a mai Fertődre, s Haydn irányításával itt muzsikáltak 1790-ig. A zene­kar feloszlatását követően a mester - akinek az Esterházyak tisztes nyugdíjat biztosítottak - teljes energiáját a komponálásra tudta fordítani. Élete során több mint száz szimfóniát alkotott, köztük - 1790 és 1792 közötti angliai tartózkodása idején - a híres londoni szimfóniákat. Oratóriumai közül kiemelkedik A teremtés és Az évszakok, de ő szerezte a császári himnusz, a „Gotterhalte” zenéjét is. Fertődön őrzik és ápolják a mester emlékét, amelyet egykori lakóházában mellszobor, falán pedig a „Haydn József’ születé­sének 200. évfordulóján Ester­házy Pál herceg által elhelyezett bronztábla is tanúsít. Magában az épületben - az úgynevezett Mu­zsikaházban - Haydn-emlék­­szoba várja a vendégeket, zene­iskola is működik itt. A nagy muzsikus életútját bemutató ki­állítás mellett a kastély udvarán és dísztermében májustól október közepéig hangversenyekkel tisz­teleg az utókor az egykori zeneköltő és dirigens előtt. A koncertek sorából kiemelkedik az egy hétig tartó Nemzetközi Haydn Fesztivál, amelyet az idén szeptember elején immár ne­gyedízben rendeznek meg. MESTER LÁSZLÓ Ragadozó emberek Ezekben a napokban izgalmas gyermekrablási eset tartja éb­ren az egyik dél-kaliforniai település lakóit, különösen a kis gyermekekkel rendelkező szülőket. Stantonban tíz nappal eze­lőtt, hétfőn este, egy világoszöld kocsi állt meg az egyik kültelki ház előtt. A telek végében húzódó téglakerítés tetején két kis­lány ült és beszélgettek. Az autóból fekete bajuszos fiatalabb férfi szállt ki és a lánykákhoz fordult. Arra kérte őket, hogy segítsenek neki megkeresni elveszett kiscicáját. (Régi fogás ez: a gyermekrablók általában ezzel az ürüggyel közelednek a ki­szemelt és gyanútlan gyerekekhez, helyesen számolva azzal, hogy az elveszett kis állat meséjét - különösen a leánykák - ro­­konszenwel fogadják. Amikor biztos közelben volt, durván megragadta az egyik kisleányt és hurcolni kezdte a kocsijához. A másik rémülten sikoltozott, de ezt történetesen senki sem hallotta meg. A férfi foglyát durván belökte a kocsiba és elhaj­tott vele. Tanú nem volt senki, leszámítva az alig négy-ötéves pajtást. A rendőri rajzoló később az ő gyerekes elbeszélése alapján ké­szítette el az emberrabló portréját. Órákon belül a televíziós állomások az államban mindenfelé sugározták a világoszöld au­tó tulajdonosának hevenyészett ceruzarajzát. Egyidejűleg közel ezer rendőr és nyomozó indult el a vérszegény nyomon. Alig két nap múlva az egyik elhagyott országút mellett meg­találták egy ötéves kislány meztelen holttestét. A gyors vizsgálat megállapította, hogy nemi erőszakot követtek el rajta. A halált fojtogatás okozta. A nyomozást vezető Carona sheriff megren­dültén, de fenyegető hangsúllyal küldött üzenetet a tetteshez: hiába bújkál, sorsát nem kerülheti el. További két nap múlva a gyanúsított rendőrkézen volt. Tettét egyelőre tagadja. A kis Samantha mindössze öt esztendős volt. Mosolygós szép kislány. Az egyik kaliforniai bíróságon hetek óta folyik egy másik per: Sem Diego mellett az egyik házból 12 esztendős kislány tűnt el. Ebben az esetben tanúk nélkül. Közel egy év telt el, míg testé­nek maradványait megtalálták. A nyomok a szülői ház egyik szomszédjához, magános férfihez vezettek. A nyomozók a gya­núsított házában és minibuszában terhelő bűnjeleket találtak. A férfi egyelőre makacsul védi nyomorult életét. Nehéz lenne gyorsan megmagyarázni: miért szaporodtak el az utóbbi években az ilyen bűncselekmények? Szinte minden hétre jut új eset. Néha előkerül a holttest, de legtöbb esetben nem. A körülmények szinte minden esetben nemi erőszak irá­nyába mutatnak. Az áldozatok általában gyermekek, vagy fiatal nők. Vajon mi rejtőzik az esetek mögött? Az ösztön milyen bilincse kényszeríthet a mindennapokban szabályos életet muta­tó férfiaknál olyan elvakultságot, hogy semmivel sem törődve, pusztán beteg vágyaik gyors csillapítását nézik és nem törődnek a törvény fenyegetésével sem. Pedig az amerikai államokban vi­szonylag szigorúan büntetik még a gyermekek "játékos" megron­tását is, nem pedig amikor az erőszakos érintkezés miatt a tes­ten a roncsolás nyomai maradnak. Valószínűleg ez is az egyik oka, ami végül is gyilkossághoz és a holttest elrejtésének kísérle­téhez vezet. Egy évvel ezelőtt egy felnőtt washingtoni tisztviselőnő tűnt el és egy esztendőre volt szükség, míg az egyik parkban a csontvá­zát megtalálták. Ilyen esetben pedig szinte bizonyos, hogy a bűnjelek eltűntek. A gyilkos elmenekül, szörnyű bűnével együtt. Vajon igazságos-e ez így? Semmiesetre sem az, ha gyilkosok megúszhatják a felelősségre vonást. Más kérdés, ha egyes szép­­lelkek tagadják a halálos ítélet végrehajtásának jogosságát. Va­lahogy rendet kellene teremteni. Vajon milyen lelki eltorzulás következménye, ha egyes embe­rek ragadozó vadállatokká válnak? Milyen mélyre süllyed a lé­lekkel rendelkező, magasabbrendű életre jogosított lény? A személyiséget mélyen befolyásoló fajfenntartási ösztön megnyil­vánulása hogyan terelhet valakit ilyen utakra? A bűnügyi fel­jegyzések ilyen vonatkozásban elrémítő részleteket tartalmaz­nak. Vannak ragadozó állatok, amelyek táplálékszerzés okán ölnek. Az ember kéjből, az ölés és kínzás élvezetéből is gyilkol. Vajon az ilyen egyedeknek van-e joguk a fennmaradásra, örök­ségük átadására? A természet úgy rendezkedett be, hogy alacsonyrendű álla­toknak fajuk fennmaradásához ölniük kell. Ez azonban nem vo­natkozik a civilizált rendben élő emberiség egyedeire. A tör­vénynek igaza van, ha kiiktatja őket a társadalomból. Többek között érdekes - és érdemes - megfigyelni napjaink bűnügyi statisztikájának adatait. Két irányban történő eltolódás szembeszökő. Az egyik: súlyos sorvadás mutatkozik a szülői ösztönön. Édesanyák a múlt általános irányzatából messze ki­emelve, megölik gyermekeiket, ahelyett, hogy féltő aggódással óvnák a veszedelmektől. Többször is előfordult a közeli évek­ben, amikor apák is kiirtották sokszor nagyszámú utódaikat. Csupán józan gondolkozással ezt nehéz megérteni. A másik a nemi erőszak és a korábban féltve őrzött kiskorú­ak elleni merényletek elszaporodása. Ebben a rovatban már említett ismerősöm magyarázata illik ide: "Cselekedetünk felett a szabad rendelkezés csupán illúzió. Bábok vagyunk csupán, akiket (vagy amiket) felsőbb (külső) erők szabadon tologatnak. A spirituális dimenzión át befolyá­solni tudnak. Gondolatokat, vágyakat, elhatározásokat plántál­nak belénk. Ennek általában titokban kellene maradnia, de né­ha ’áthallás’ történik és felszínre kerül, honnan jött az éca. Emlékezzünk Matuska Szilveszterre, a biatorbágyi viadukt rob­(folytatás a 6. oldalon) KWM amerikai H Magyar Ifirlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom