Amerikai Magyar Hírlap, 2001 (13. évfolyam, 2-43. szám)

2001-08-17 / 31. szám

Az élet szép... Tenéked magyarázzam? 130 éve született HEL TAI JENŐ A címadó mondat már legen­dává vált: Agárdi Péter, a néma levente mondja Ziliának, a Bakó szerepében, Heltai Jenő A néma levente című darabjában. Heltai Jenő százharminc éve született (Pest, 1871. augusztus 11.-Budapest, 1957. szeptember 3.). Az író, újságíró, dramaturg, színházigazgató, műfordító Pes­ten született - nem Budapesten, a három Duna-parti várost csak egy évvel később egyesítették fővárossá. A Markó utcai gimná­zium tanárai még nem vették észre, hogy az önképzőkörben oly kiválóan verselő Herzl Jenő nevű diák és a Figaróban olvas­ható sikamlós versek Heltai Jenő nevű költője azonos. Ám ezek olyan versek voltak, amelyekre felfigyelt a valódi irodalom is. Érettségi után ugyan beiratkozott a jogi egyetemre, de már döntött: újságíró lesz. A riport, a karcolat, az ironikus glossza mestere lett már húszévesen. Aztán kitalált magának egy egészen sajátos műfajt: a verses publicisztikát. Politikai glosszákat, ironikus tu­dósításokat, közéleti elmélkedé­seket írt versben. Minden napilap tárt karokkal várta. De verses publicisztikáit meg a karcolato­kat rövidítve, Eltaként írta alá. A kortársak visszaemlékezéseiből ki­rajzolódik az a furcsa bohém élet, amelyben irodalmi láz, éjszakázás, megfeszített munka, kártyacsaták, szakadatlan ivás, könnyű pénz és pénztelenség kuszálódik össze. Roboz Imre elfelejtett könyve, Az irodalom boudoirjában, ad érdekes képet erről a magyar „bohéméletről”. Itt lett Heltai Jenőből János - állítólag Bródy Sándor adta neki ezt a nevet. 1892-ben jelent meg első ver­seskötete, majd követte a máso­dik, és jöttek a prózai művek. A hatás váratlanul nagy volt: lelke­sedés és felháborodás, mondván: erkölcstelen! Miközben minde­nütt idézték. Éppen a századfor­duló idején következett számára a nagy Párizs-élmény. „Párizsban vetettem meg filozófiám és élet­­felfogásom alapját” - mondta, és utána még többször járt Párizs­ban. Rövid katonáskodás után a Vígszínház a már népszerű költőnek, a színjátékokhoz értő szerző-műfordítónak felajánlotta a dramaturgi helyet. 1903-ban a Pesti Hírlap munkatársa lett, közben szépirodalmi művei - versei, novellái - jórészt a Hét­ben és az akkori új és új szellemű Időkben jelentek meg. Évekkel később visszahívták a Vígszín­házhoz - művészeti vezetőnek: dramaturg-igazgatónak. Ott kezdő­dött hosszú évekig tartó színigaz­gatói tevékenysége különböző színházakban. Közben 1903-ban megnősült, tizennégy évig tartó házassága Jancsó Valival két gyermeket hoz még az asszony előző házasságából való két gyermek mellé. Nagy családot kellett eltartania, világéletében pénzzavarokkal küzdött, de soha­sem kért, és sohasem takarékos­kodott. Híres, sokat idézett mon­dása: „Szeretném, ha úgy élhet­nék, ahogy élek. ” De nem volt jó férj, s felesége sem tudott társa lenni. Túl ötvenedik évén új, nagy szerelem kellett ahhoz, hogy el­szánja magát az új életkezdésre: Gách Lillával, második feleségé­vel csodálatosan élt haláláig. A János vitéz bemutatójától kezdve (1904), amihez nyúlt, ott valami új kezdődött. Igazán ez érdekelte mindig: újat létrehozni. Sajátos módon irigység vagy féltékenység sohasem volt ben­ne. Ama ritka művészfajta volt, aki örült mások eredményeinek, sikereinek. Ady, majd a Nyugat lelkes híveként verseivel a magyar ka­barét teremtette meg. Tulajdon­képpen az orfeumi kupiéval szemben egy franciás mintájú, de törzsökösen budapesti-magyar sanzonköltészetet akart kifor­málni. És ezzel párhuzamosan jogosultságot keresett a művészi egyfelvonásosoknak. A magyar kabarét Nagy Endre teljesítette ki, de a műfajt Heltai teremtette meg az 1907-ben megnyílt. Mo­dem Színház Cabaret-val. Ez a kis színház az egyfelvonásosok és a sanzonok színháza volt. Itt indult el az új műfaj klasszikus művésznője, Medgyaszay Vilma is. Nagy Endre hozta a magyar költőket, hiszen neki még Ady, Babits is lelkesen írt sanzonszö­vegeket, de ennek az új sanzon­nak a műfaját eleve Heltai te­remtette meg. Aki azonban élet­útját figyeli, alig tudja elképzelni, hogyan is jutott ideje magánélet­re, társaságra, apró szenvedélyek­re. Pedig jutott: közismert társa­sági társalgó, jellegzetes pipás­­szivaros-mosolygós „szellemes ember”, szeretett kártyázni, ló­versenyezni, soha életében nem hagyta abba az életforma szerinti olvasást. Igen nagy és szüntele­nül növekvő irodalmi műveltsége birtokában mindig tájékozott volt a honi és nagyvilági legújabb költészetben, regény- és dráma­­irodalomban. Közben szakmány­bán fordított színházaknak, csak franciából több mint száznyolc­van színdarabot. Mégis maradt ideje az óriási életműre. Vígjáté­kaiban (Bemát, Naftalin, A ma­­samód), regényeiben (A hét so­vány esztendő, Az utolsó bohém) és nagyszámú novellájában az első világháború előtti bohémvi­lág kavarog. A korai, új hangot hozó lírikus után előtérbe lépett a civilizált, szelíd kritikájú, az ér­vényesnek hirdetett erkölcsöt kipellengérező humorista. Az első világháború idején haditudósító volt, főleg a nagy­városokban. Pályája első fele az­zal végződött, hogy megírta a később Kiskirályok címen egye­sített kettős regényt: a Family Hotelt és a VII. Emánuel és ko­rát, a politikai persziflázs klasz­­szikusát (1913) és első igazán jelentékeny drámai művét, A Tündérlaki lányokat (1914). A sok tekintetben más jellegű má­sodik félidő pedig a világvi­szonylatban is modem regénye, A 111 -es. A forradalmat Heltai átaggodalmaskodta, a Színházi Élet körkérdésére, hogy hol és mikor szeretne élni, így felelt: „Itt és most - ha lehetne.” Ötvenkét évesen nősült újra, Lilla végre megfelelő élettárs, s ő már nemcsak népszerű író-költő, ettől kezdve közéleti tekintély, sőt kultúrpolitikai hatalom lett. Az Athenaeum kiadó igazgatója megvalósította az első Ady ösz­­szes versei kiadását, ő találta ki a kétpengős modem regénysoro­zatot és a kék klasszikusokat (világirodalom 90 fillérért). És ugyanekkor előbb a Belvárosi, majd a Magyar Színház igazga­tója. Már 1904-ben ott volt a Magyar Színpadi Szerzők Egye­sülete szervezésénél, később el­nöke lett. A húszas évek elején Galsworthyval megteremtette a PEN Klubot, az írók nemzetközi szövetségét. Elnök úr - ez a megszólítás illette ezekben az években. És a Becsületrend lo­vagja. A fasizmus élőestéjén - köztudomású baloldalisága és zsidó származása ellenére - megkapta a Vojnics-díjat. Hatva­nas éveiben járva új stílust talált magának az új létre szült verses játékban. 1936-ban mutatták be A néma leventét, méltán legsike­resebb drámai művét. Van ebben a játékban Mátyás király, magyar vitéz, olasz környezet, udvari bolond, hóhér (sőt álhóhér) és bravúros verselés. Látványos, hatásos, nagy siker volt. Azóta is sikert arat, akárhányszor felújít­ják. Kívánja a közönség. És kí­vánják a színészek, mert igen jó szerepek vannak benne. Heltai azonban sikereinek ezen a különös csúcspontján tudta, hogy mást kellene írnia, másképpen írnia. De a műfaj be­vált, következett Az ezerkettedik éjszaka költői komédiája, majd a Lumpáciusz Vagabundusz, vagy A három jómadár. A kettő között, 1940-re elkészült az Egy fillér, nemcsak drámaírói útjának, ha­nem egész életművének egyik legszebb, legmélyebb alkotása. Különbözik minden más Heltai­­színdarabtól, s ha a játékosságá­ban is oly komoly drámai műnek nem is volt olyan zajos sikere, mint a korábbi vígjátékoknak, majd a verses játékoknak, iro­dalmi értéke a legnagyobb kö­zöttük. Itt érte el azt a legmaga­sabb színvonalat, amely legjobb novelláiban, legjelentékenyebb regényeiben is ritka volt. És ekkor következett a hábo­rú. Meghurcolták, barátai védték, mentették, amennyire csak lehe­tett. Jött a Gestapo börtöne, majd bujkálás, szüntelen halálfélelem, azaz menekülés a halálfélelem­től. Antik szövegekhez, Arany Jánoshoz, az irodalom szentélyé­be menekült vigaszért, remény­ért. Hetvennégy éves volt, ami­kor kilépett az óvóhelyről. Elölről kellett kezdeni mindent, s ő még mindig ereje teljében volt. Megtalálta az irodalom. Nem­csak régi műveit adták ki újra meg újra, nemcsak a színházak akartak Heltai-darabokat játsza­ni, de öregkorában ismét meg­szólalt a költő. Még mindig tu­dott új hangot találni: az öregkor líráját. Még futotta két új verses mesejátékra. És hozzákezdett emlékeinek megírásához, Ez a Kis Pantheon nem önéletrajznak készült. Igazi önéletrajztól visz­­szariasztotta szemérmessége. Azo­kat az embereket, jelentékeny vagy jellemző alakokat akarta felidézni, akikről személyes tanúvallomást tehet. A francia Becsületrend lo­vagja volt, de hazai kitüntetésben nem részesült. A Kossuth-díjat elkésve kapta meg, a halálos ágyán. Nyolcvanhat évesen laká­sában elesett, csonttörést szenve­dett, de öntudatát nem veszítette el, pontosan tudta, hogy befejez­tetett. Kérte jegyzettömbjét, s kékeslila tintájával ezt írta: „ Itt az idő, most kell merészen Az elmúlással szembenéznem S valami elmés búcsúszót hörögve A szememet lehunyom mindörökre. ” Ennél latinabb eleganciával aligha távozott még költő az életből. ALPÁR ÁGNES INTERNATIONAL MEATS & DELI Tel: (714) 539-6334 Fax: (714) 539-6226 Magyar hentesáru üzlet Orange Countyban! Füstölt kolbász, sonka, oldalas, abált szalonna, disznósajt, sütnivaló hurka, kolbász, felvágottak, kenőmájas, szalonna, téli és paprikás szalámi, savanyúságok, lekvárok, kompotok. Fűszerek, ízesítők, tészták, Vegeta, gesztenyepüré. Rendelésre virsli és töltött káposzta kapható. Saját termékek, olcsó árak! Friss töpörtyű és házi zsír! Tehéntúró és Pick szalámi! Nyitva hétköznap 10-tőI 7-ig, szombaton 9-től 2-ig. Cím: 10382 Stanford Avenue, Unit F, Garden Grove, CA 92840 Fizessen elő az Amerikai Magyar Hírlapra! PANNÓNIA TRAVEL LAX - BUD - LAX Olcsó árak! Cím: 6700 Lennox Ave., Van Nuys, CA 91405 (818) 781-7642 vagy (818) 781-2342 Fax: (818) 994-2379 E-mail: babuci7@aol.com Információért hívják: BABUCIT Beverly Hills COUNTERPULSATION Medical Group Ltd. Szeretettel várja azokat a magyarokat, akiknek szív panaszaik vagy mell fájdalmuk van * Nem műthető vagy már volt szívműtétje * A szív koszorúerek részlegesen vagy teljesen el vannak záródva * Cukor és érrendszeri rendellenességre is használható egy teljesen új szív és érrendszeri kezelés, "treatment", ami megszünteti a mellfájdalmakat, csökkenti a fáradékonyságot, frissíti a vérkeringést. További információért hívják ROBERT ZILAHIT. HMO-n kívül minden biztosítást elfogadunk! Nyitvatartás: héttőtől péntekig 9:00 - 5:30-ig 125 N. Robertson BIvd., Beverly Hills, CA 90211 Telefon: (310) 360-1697, (310) 360-1708 T/F: AMERICANA RENT-A-CAR H-l 134 Budapest, Dózsa György út 65 (011-36-1)320-8287 * rei 350-2542 Website: http://wvvw.americana.matav.hu E-mail: amcricana@mail.matav.hu Akar Ön Új, légkondicionált autót bérelni ENNYIÉRT??? ( korlátlan km használattal és biztosítással) SUZUKI Sedan 1.3 * 19,90 $/nap* FIAT Marea Sedan v. Kombi 29,90 $/nap* SEAT Cordoba automata 33,90 $/nap* TOYOTA Corolla automata 33,90 $/nap* SPACE Wagon (6 szem.) 39,90 $/nap* a fenti árak legalább 28 napos bérlés esetén érvényesek amennyiben másként akarja, a legolcsóbb árat a legjobb szolgáltatással akkor is nálunk kapja! Amerikai Menedzser: Mr. Gabriel LORAND \^Tel: 561-775-6361 *9-18 óráig minden nap AMERIKAI Hírlap Q

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom