Amerikai Magyar Hírlap, 2001 (13. évfolyam, 2-43. szám)

2001-07-27 / 28. szám

Kiket szeretnek a szúnyogok? A válasz talán a génjeinken múlik A CNN amerikai hírtelevízió július elsején rövid tudósításban számolt be arról, hogy ikervizs­gálatok tanúsága szerint génjeink nemcsak abba szólnak bele, meny­nyire szeretnek bennünket a szú­nyogok, hanem abba is, hogy a szúnyogcsípésre testünk milyen erősségű helyi reakcióval válaszol. Ki ne vette volna már észre egy-egy szabad ég alatt, társa­ságban eltöltött nyári estén, hogy vannak, akiket szinte megesznek a szúnyogok, míg másokat mint­ha láthatatlan burok védene a vérszívóktól? Ez az igazságtalan­ság már régóta izgatja a kutatók fantáziáját is, de nem elsősorban az elrontott nyaralások miatt, ha­nem egyrészt azért, mert a témá­nak katonai jelentősége van (a még manapság is legszélesebb körben használt szintetikus szú­nyogriasztót az amerikai hadse­reg szabadalmaztatta 1946-ban), másrészt azért, mert a világ több részén a szúnyogok által terjesz­tett súlyos betegségek igénylik a hatékony szúnyogriasztó techni­kák kidolgozását. Kit csípnek hát a szúnyogok? Az erre vonatkozó modem kuta­tások hőskora az ötvenes évek elejére tehető. 1951-ben mutatták ki először feketén fehéren, hogy egyes szúnyogfajok a csecsemő­ket és a gyermekeket ritkábban csípik meg, mint a felnőtt férfia­kat. Később az is kiderült, hogy e rovarok a testtájak között is vá­logatnak, mert a kézfejet gyak­rabban választják, mint a kart (persze, amelyik szúnyog igazán éhes, az nem válogat). Vannak nemi különbségek is, mert a szú­nyogokat a férfiak bőrének illata jobban vonzza, mint a nőké, sőt a szúnyogok nők iránti vonzalmát a menstruációs ciklus is befolyá­solhatja. 1966-ban a tudomány végre igazolta azt, amire Matula bácsi a Tüskevárban már korábban is utalt, nevezetesen, hogy egyese­ket tényleg feltűnően békén hagynak a szúnyogok (mint őt magát). A cáfolhatatlan bizonyí­ték egyenesen az amerikai Kali­fornia Egyetemről és a Stanford Kutatóintézetből érkezett, ahol a tudósok - az amerikai hadsereg anyagi támogatásával - szúnyog­riasztók után kutattak. Egyik vizsgálatukban azt találták, hogy 838 férfi önkéntes közül egy akadt, aki lényegesen kevésbé vonzotta a szúnyogokat, míg má­sik felmérésükben 100 férfi kö­zül 3 maradt közömbös a vérszí­vók számára (egyikük azonos volt az előző vizsgálatban is ki­szűrt személlyel). Most, hogy az egyéni kü­lönbség létezését igazolták, még mindig nyitva maradt a nagy kérdés: mi ennek az oka? A gya­nú árnyéka a verítékre esett. A gondolat már akkor, a 1960-as évek közepe táján sem volt új, mert már a század elején is fel­vetődött, de hát egyértelmű bizo­nyíték még mindig nem állt ren­delkezésre. Több kutatócsoport szó szoros értelmében verítékes munkája (mert voltak olyan vizsgálatok, amikor például poli­etilénzsákban szaunáztatott ön­kéntesektől gyűjtöttek verítéket) azt az eredményt hozta, hogy az izzadtságban valóban vannak olyan anyagok, amelyek vonzzák a szúnyogokat, és ezek egy részét UTAZÁSI IRODA REPÜLŐ ÉS HAJÓJEGYEK gyors, szakszerű elintézése * Szervezett utazások Okiratok hitelesítése’a legolcsóbb áron Hívja Évát • nem bánja meg! EVA BRASCH, President Phone: (310)475-0779 Beverly Hills COUNTERPULSATION Medical Group Ltd. Szeretettel várja azokat a magyarokat, akiknek szív panaszaik vagy mell fájdalmuk van * Nem műthető vagy már volt szívműtétje * A szív koszorúerek részlegesen vagy teljesen el vannak záródva * Cukor és érrendszeri rendellenességre is használható egy teljesen új szív és érrendszeri kezelés, "treatment", ami megszünteti a mellfájdalmakat, csökkenti a fáradékonyságot, frissíti a vérkeringést. További információért hívják ROBERT ZILAHIT. HMO-n kívül minden biztosítást elfogadunk! Nyitvatartás: hétfőtől péntekig 9:00 - 5:30-ig 125 N. Robertson Blvd., Beverly Hills, CA 90211 Telefon: (310) 360-1697, (310) 360-1708 a bőrfelszínen élő baktériumok állítják elő. így például egy szú­nyogfajt, mint kiderült, rettentő módon vonz a Limburger már­kanevű sajt, aminek illata, mi ta­gadás, erősen emlékeztet a mos­­datlan emberi lábéra. A hasonló­ság nem véletlen, mert találtak olyan baktériumokat, amelyek mind a sajton, mind a lábfejen előfordultak. Arra is rájöttek, hogy az izzadtság tejsavtartalma egyes szúnyogfajokat vonz, míg másokat hidegen hagy. Mire jó ez az egész? Például arra, hogy ha sikerülne azonosí­tani és mesterségesen előállítani szúnyogvonzó anyagokat, akkor nagyon hatékony szúnyogcsap­dákat lehetne létrehozni. Ez az elv már átment a gyakorlatba a cecelegyek kapcsán. E beteg­­ségteijesztő rovarokat ugyanis mesterséges tehénszagot árasztó csapdákkal is ritkítják. A szú­nyogokat emellett vonzza a kilé­legzett szén-dioxid is. Feltétele­zik, hogy ezen alapul az egyszerű gyertyák szúnyogtámadásokat csökkentő hatása: a gyertya égé­se során ugyanis szén-dioxid termelődik, csakúgy, mint az emberi testben zajló biológiai, „lassú égés” során. A gyertya szén-dioxidja pedig eltérítheti a szúnyogokat. Ezt a hatást szok­ták különféle illatanyagokkal fo­kozni. A mozgás és a sötét színű ru­ha szintén előnytelen. Ha mind­ezt összefoglaljuk, akkor szú­nyogszemmel a nagydarab, kö­zépkorú, fekete ruhába, ezen be­lül régen mosott mackóalsóba öltözött, verítékben úszó és na­gyokat fújtatva kocogó férfi te­kinthető ideálisnak, szemben a fehér lepelbe burkolt, higiéniára érzékeny, lassú anyagcseréjű, meditáló fakírral. Nos, valahol itt tartottak az ismereteink, amikor az idén fel­röppent a hír, hogy a Queensland Orvostudományi Kutatóintézet (Ausztrália) professzora, Nick Martin kimutatta, hogy a szú­nyogcsípések kockázata 85 szá­zalékban a génjeinktől függ (bár van egy olyan gyanúm, hogy at­tól is, mennyi szúnyog van a környéken). Erre a következte­tésre úgy jutottak, hogy hat év le­forgása alatt 500, 12-14 éves egypetéjű és kétpetéjű ikerpárt vetettek szúnyogpróbák alá, és megállapították, hogy az egype­téjű ikrek, akiknek azonos a gén­állománya, sokkal-sokkal köze­lebb állnak egymáshoz az őket érő szúnyogcsípés kockázatot és a bőrükön erre kialakuló helyi reakció hevességét illetően, mint a kétpetéjű ikertestvérek. Azt egyelőre nem tudják a kutatók, hogy pontosan milyen génekről van szó (például olya­nokról-e, amelyek befolyásolják a test illatát, anyagcsere­intenzitását vagy más jellemzőit), de az első lépést megtették ebbe az irányba. Az pedig feltehetően még föl sem vetődött, hogy vajon egy fajon belül a szúnyogok rokoni viszonyai miképpen befolyásol­ják választásukat. Hiszen ne feledjük: egy kap­csolat mindkét félen múlik. DOBSON SZABOLCS AMERIKAI lifaggar Hírlap 2001. július 27 . FIZESSEN ELŐ A HÍRLAPRA! Tibor Fabian NYAK Végre ismét eljött a kellemes nyár, A magasból letűz a meleg napsugár. Szerte az utcákat fa, virág díszíti, Azok illatát a szellő szétviszi. A korzók megteltek szerte sétálókkal, Turisták hadával, a sok vásárlóval. Mások a parkban, áfák árnyékában ülnek, És ott a rostélyon kolbászt, karajt sütnek. Sokan a pokrócon, a pázsiton fekszenek, Ottan jót alszanak, vagy a napon sütkéreznek. Gyermekek kacaja a parkban hallatszik, Ez fogócskát játszik, amaz futballozik. Amott néhány felnőtt sakkozik, kártyázik, Mellettük a rádió víg dalokat játszik. Közben több árus a parkot bejárja, Hűs italt, fagylaltot a népnek kínálja. A fagyialtosnak nagy a népszerűsége, A gyerekek fagylaltért szaladnak elébe. Odébb lehet néhány sportpályát találni, Ott lehet teniszezni, vagy kosárlabdázni. Egy kissé tovább egy emelvény látszik, Ott egy rezesbanda indulókat játszik. Mások az autóval mennek kirándulni, Az autók rádióit messzire hallani. Golfozni mennek, avagy csónakázni, Sokan eljárnak a tóhoz horgászni. Vannak olyanok, kik a hegyekbe mennek, Ott csodálják a tájat, tájképet festenek. Sokfelé zsúfoltak a szép nyári bálok, Vígan táncolnak az ifjak és a lányok. De hajnalra jár az idő, a mulatságnak vége, Hazafelé tart a nép, a holdfényes éjbe. Mindenki arcán vidámság, jókedv látszik, Hogy élvezik a nyarat, mindenkin meglátszik. KISS L. JÓZSEF JELRE VÁRVA Hogyha csillagot kérsz, üres minden tenyér, hogyha csillagot adsz, várnak kérő kezek, álmok, szavak között sehol semmi fehér, mindent beborítnak szomorú fellegek. Fényellö örömök fogak közé zárva, késtől, kalapácstól vesztik el a hitet, nem az én dolgom, nem tekintek hátra, fájjon minden másnak, mosom kezeimet. * Összetört lábakon billeg az idő, tnár semmi sem biztos, senki sem vár rám, de amott a felhőknek szárnyán földerengő, bíztató színekkel csendül egy szivárvány. Nem teszek hát többet, csöndben üldögélve várom, hogy följussak az ég peremére. MARTONYI - folytatás a 2. oldalról egy más dolog, hogy a helyben lakók elővásárlási, clő-haszonbérlcli jogát biztosítani kell. Azt hiszem, ez egy józan kompromisszum.- Egy másik átmeneti kérelmünk szerint csatlakozásunk után cg}' ideig az EÜ-tagállamok polgárai továbbra is csak korlátozottan vállal­hatnak munkát Magyarországon. Mi szükség volt erre?- Ez a kérésünk jogilag teljesen evidens volt. Rövid gondolko­dás után tárgyalópartnereink is rájöttek, bog}' teljesen igazunk van. Ha ugyanis most nem vezetik be a teljes európai joganyagot a mun­kavállalásról az EU egész területen, akkor minden országban meg kell maradnia a nemzeti szabályozásnak. A korlátozás lehetőségére Magyarországon mindaddig szükség van, ameddig más EU- tagállamok korlátozzák a magyar munkaerő szabad mozgását. Ez nemcsak bérszínvonal, hanem munkaerő-piaci helyzet és munka­nélküliségi ráta kérdése is. A mi álláspontunk egyébként az, hogy legyen teljesen szabad a munkavállalás az EU-ban. Egyre több olyan ország van, amely már jelezte, hogy nem emel korlátot a ma­gyar munkaerő elé a csatlakozás pillanatától. Bízom benne, hogy számuk növekedni fog. Az összes többi ország pedig azt mondja, hogy lényegesen javulni fog területükön a munkavállalási lehető­ség. Ide számít Ausztria és Németország is. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom