Amerikai Magyar Hírlap, 2001 (13. évfolyam, 2-43. szám)

2001-11-02 / 42. szám

FERCSEY JÁNOS (New York)_________________________________________ ’56 KÉPEI - Akik lerajzolták a forradalmat Amikor az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc idején egyszer­re dobbant a magyarok szíve a hazában, Amerikában, Nyu­­gat-Európában, Délameriká­­ban, Ausztráliában a lelkesedés lázában költők néhány csodála­tos verset írtak és festőművé­szek lerajzolták a forradalmat. Sümegi György művészettörté­nész összeszedte ezeket a rajzo­kat és "’56 képei" címmel kiállí­tást rendezett a Történelmi Hi­vatalban (Budapest, Eötvös utca 7) szeptember 20-tól no­vember 5-ig. A kiállítást Dr. Szabó Iván nyitotta meg. 56 KEPEI "A forradalom előkészítésé­ben, majd annak mindennapjai­ban is szerepet vállaló literátok, publicisták, diákok mellett mű­vészeti kísérőjelenségként vehe­tők számba a forradalom ihlette képzőművészeti munkák, a for­radalmi napok emocionális megélését tükröző alkotások" írta Sümegi György. Vannak közöttük egyidejűleg, in situ készült rajzfelvételek és az események helyszíneitől, a hazától többezer kilométeres messzeségben készült kirobba­nó expresszív víziók. Mellettük pedig szinte azonnal megjelen­nek a forradalom leverése, az orosz invázió utáni dermedtség­ben és kilátástalanságban raj­zolt, festett életképek - vagy in­kább memento móri jelenségek. Az otthon maradt művészek vállalták az asztalfióknak rajzo­lást, a nyilvánosságtól való rej­tegetést - és esetenként önma­guk bezáratását is. Mások ’56- os tematikájú rajzai évtizedeken át palackpostaként, katakomba­rajzokként rejtőzködtek. A forradalom során/után - vagy már korábban emigrált magyar művészek hivatásuk művelésével is segítették a ma­gyar ügy emlékezetben tartását, s demonstrálták a forradalom iránti elkötelezettségüket. Mű­veik a magyar emigrációs sajtó nyilvánosságával ugyanúgy él­hettek, mint a világsajtóéval és a kiállítótermekével. Ahogyan Marc Chagall, Oskar Kokosch­ka és mások a magyar forrada­lom mellé álló munkái elkészü­lésük után azonnal nyilvános­ságra kerültek. A kiállításon 35 művész 80 al­kotása szerepel, rajzok, litográ­fiák, olajfestmények. Marc Chagall "1956" litográfia (máso­lat) mellett Oskar Kokoschka két műve, "Betlehemi gyermek­gyilkosság" és "Töviskoszorús Krisztus" (litográfia) és Jean Cocteau rajza, "1956", a mün­cheni Gloria Victis alapján. Kárpáti József felvétele Szalay Lajos, a világhírű grafi­kus Buenos Airesben a rádiók hullámain fogta fel a forrada­lom szívdobbanását és azt ötven csodálatos rajzban regisztrálta. Ezeket a rajzokat 1957-ben Bu­enos Airesben a Délamerikai Magyarság adta ki a Forradal­mi Emlékbizottság és a Danu­­bio-nyomda támogatásával. Szalay Lajos tervezte a fedőla­pot is, piros-fehér-zöld sávon "SOS" betűkkel, fekete címmel "El Drama de Hungria". Ő tör­delte be a brossúra szövegébe, a Kossuth Rádió spanyolra for­dított jelentései közé ötven raj­zát. 1985-ben a "Nagy Fordu­lat" előtt Sümegi György Buda­pesten adta ki "Magyarország Drámáját" az eredeti formában, de rangosabb kiállításban, meg­toldva világhírű és magyar mű­vészek 1956-os alkotásaival. Szalay Lajos: Rajzok az S.O.S. El Drama de Hungria, hat ol­dal, szitanyomat is szerepel a Történelmi Hivatal kiállításán, melyről Kárpáti József küldött tudósítást. Megrendülve nézik a látoga­tók a képeket, amelyek a forra­dalom egy-egy percét regisztrál­ják. Gerhardt Béla hét rajzon a forradalmi harcok színhelyeit vázolta fel: 1. Práter utca, 2. Ki­lián laktanya, 3. Nagykörút és Üllői út keresztezés, 4. Kisfa­ludy utca, 5. Corvin ház, 6. Prá­ter utca és Kisfaludy utca sa­rok, 7. Corvin ház és Kilián lak­tanya. Marosán Gyula tizennyolc olajfestményen és rajzon örökí­tette meg a forradalom és sza­badságharc megrázó perceit, köztük: A Sztálin szobor ledön­tése - Bem tábornok szobránál- Mindszenty hercegprímás ki­­szabadulása - Zászlókkal tan­kok ellen - Tüntetés a Rádiónál- Vérfürdő a Parlament előtt - Az első halott szabadságharcos- Az első zsákmányolt orosz tank - Aki magyar, velünk tart - Fiatalok a Szibériába vezető úton - Világító karácsonyfák az osztrák határon. Szántó Piroska "Forradalmi szvit" rajzsorozatából négy kép: 7. A Parlament előtt II, 8. Csata, 9. Egy tank, 28. Romok felett. Jakovits József forradalmi so­rozatából: 5. Harcos, 6. Tankok előtt, 8. Hősök lelke, 10. Csend, rézkarc. Pleidell János linóleummet­szete: Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk. Megrendítő Szőnyi István két rézkarca: Baleset 1956 - Halott­vivők - és a Gyász. Bíró Lajos: "Arcok a börtönből 1958-59" - tizenegy képen szabadságharco­sokat látunk, akiket az ÁVO és a szovjetek bosszúja halálra ítélt. Sümegi György így fogalmazta meg a Történelmi Hivatal kiál­lításának lényegét: "A forrada­lom lázas napjaiban, heves szív­dobbanásai idején nem készül­tek, nem készülhettek nagy­igényű reprezentatív művek, csupán csak lejegyzések, vázla­tok, műelképzelések, esetleg koncepciók fogalmazódtak meg. A mostani kiállítás az 1956-59 között készült - szinte egyidejű - művek közül nyújt szemelvényeket. Drámai össz­­hangzatban a konkrét helyszí­nek és események rögzítéseiről, a forradalom vizuális látleletei­ről ad olyan válogatást, amely a szorongást, az eltaposott sza­badság-vágyakozást, a magyar nemzet drámai vizuális összké­pének jellemző elemeit gyűjtöt­te egybe. Már megnyitották a kiállítást, amikor két történelmi fényké­pet csatoltak a festményekhez, rajzokhoz: Kárpáti József felvé­teleit a Szabadság-téri Obeliszk Vörös Csillagának ledöntéséről. Kárpáti József felvétele Kárpáti József, aki a szabadság­­harcosokhoz átállt orosz tankon érkezett a Parlament elé és megmenekült a vérfürdő elől - erről Kő András legutóbbi könyvében részletesen beszá­molt - két felvételt készített azokról a percekről, amikor a forradalom lázában a Szabad­ság-tér környékének lakói az Obeliszkhez mentek, amelynek tetejére létrán felmászott egy tűzoltó és lefeszítette a Vörös Csillagot. Az egyik képen lát­ható a ledöntött Vörös Csillag, amit fejszékkel darabokra tör­tek, a másikon pedig látni a tűz­oltót, aki a csillag helyére egy kis magyar zászlót tűz. Ki volt vajon az a tűzoltó és mi lett a sorsa? "Anonymus" szabadságharcos, érdemes len­ne megtudni a nevét. Megdöbbentő, hogy hiába ver­ték le a Szabadság-téren a Vö­rös Csillagot, ma is ott van az Obeliszk. László Balázs, a volt New York-i főkonzul úgy tudja, hogy az orosz hadvezetőség, amikor elhatározta, hogy kivo­nul Magyarországról, azt köve­telte, hogy három emlékművet hagyjanak meg az országban "Oroszországnak Németország fölötti győzelme emlékére." Az egyik a Szabadság-téri obeliszk; a másik a Citadellán a Duna fölé hajló Samothrakei Niké­­szerű nőalak, Kisfaludy-Stróbl Zsigmond alkotása Horthy Ist­ván, a Keleti Fronton lezuhant kormányzóhelyettes emlékére - amit aztán kisajátítottak az oro­szok. (Vajon ki tudja, hogy me­lyik a harmadik magyarországi szovjet emlékmű?) MAGYAR OKTÓBER NEW YORKBAN - 2001 Ünnepségek sorozatával emlé­kezett New York magyarsága az 1956-os forradalomra és sza­badságharcra a negyvenötödik évfordulón. Az 1956-os Világ­­szövetség "Pesti Srác" Alapít­vány és az Amerikai Magyar Szabadságharcos Szövetség ok­tóber 21-én, vasárnap a man­hattani Robert Wagner színház­teremben rendezett ünnepélyt, telt ház előtt. Jeszenszky Géza, a Magyar Köztársaság washing­toni nagykövete mondott ünne­pi beszédet 1956 történelmi je­lentőségéről. Felszólalt Pong­­rátz Gergely, a Corvin köz volt főparancsnoka, Dr. Varga László az Országgyűlésből magnószala­gon küldte el beszédét. Az ünnepély főrendezője Arany Tibor szabadságharcos volt, aki köszöntötte Jeszenszky Gézát, Sárközy Péter főkonzul helyettest, Orencsák Marian konzul asszonyt és régi bajtár­sát: Pongrátz Gergelyt, 1956 hősét. - Megköszönöm, mond­ta Arany Tibor, hogy Bostonból eljött közénk 1956 másik sza­badságharcosa, Pongrátz Ödön. Három a magyar igazság: ez vo­natkozik a Pongrátzokra is, mi­vel eljött a harmadik testvér is, Pongrátz András, aki az "István a király" előadás amerikai tur­néját szervezte. Arany Tibor köszöntötte a je­lenlévő szabadságharcosokat, kiemelve Üsztöke Istvánt, Vá­­nyi Lászlót, Márer Györgyöt és Gyüre Károlyt. ■■ Azután egy perces néma felállással emlé­keztek a magyar hősökre és a szeptember 11—i amerikai tragé­dia áldozataira. "Jól tudjuk, hogy 2001-ben és 2006-ban, az 50-edik évfordu­lón,, fogyó életünkben talán az utolsó szót mondjuk eL A tör­ténelem igazságot szolgáltatott 1956 demokratikus forradalmá­nak és nemzeti szabadságharcá­nak azzal, hogy a kommuniz­mus birodalma megbukott... De sajnos még ma is van olyan (folytatás a 6. oldalon) MAGYAR UTAZÁSI IRODA A legjobb árakat garantáljuk! BUDAPEST - VIENNA - FRANKFURT Los Angeles San Francisco _ _ _ _ _ ~ j . A Seattle $575$520.- $450.­Portland > + tax Lufthansa, KLM, Swissair, Malév, Delta, stb. Budapest - Los Angeles: 6 hónapos 1 éves $570.­­+ tax Az árak változnak minden légitársaságnál HAWAII, MEXICO, TAHITI, CRUISE Kocsi bérlés, Hotel, Limo service Tel: (310) 300-4000, Fax: (310) 300-4004 Az Önök rendelkezésére állunk! 9401 Wilshire Blvd. # 840, Beverly Hills, CA 90212 LINDEN OPTOMETRY, A.P.C. Linden szemvizsgálat OptOmetry. szemüveg KONTAKTLENCSE ONE-HOUR SERVICE in most cases WE ACCEPT MOST VISION INSURANCE NYITVATARTÁS: hétfőtől péntekig 9 a.m. -8 p.m. Szombaton 8 a.m. -6 p.m. Vasárnap 10 a.m. -5 p.m. 477 E. Colorado Blvd., Pasadena Tel. 1-800-50LINDEN Alan Limfat, O.D. 1-800-505-4633 2001. november 2. AMERIKAI tyagyar Hírlap 0 Skynetj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom