Amerikai Magyar Hírlap, 2001 (13. évfolyam, 2-43. szám)

2001-10-12 / 39. szám

1 Call Hungary for only 25 i/min! INTERNATIONAL TELEPHONE, INC. P.0. Box 927900, San Diego, CA 92192 24 HOURS A DAY * NO FEES * NO MINIMUMS Call 1-888-950-9501 to sign up! AMERIKAI 11/12/2001 M0L300 AUGUST MOLNÁR, DR. AMERICAN HUNGARIAN FOUNDATION 300 SOMERSET ST. - P-0. BOX 1084 NEW BRUNSWICK, NJ 08930 October 12, 2001 VOL. 13. ÉVF. - No. 39. SZÁM - 2001. október 12. Ára: 1 dollár FERCSEY: Offenzíva a terrorizmus ellen JANCSÓ Zsuzsa: A vak is látja... MESTER László: A fátyol és a jövő PAPP L.: A Peeksikill-i magyarok nyomában Magyar Egyetem avatás Erdélyben * Üdvhadsereg Zürich repülőterén * Szüreti mulatság, Filmfesztivál, Thália előadás, Benefit Bál, 1956-os ünnepség English: Hungarian Coins * Liberty Végzetes tengeri éles lövészet? Fedélzetén 66 utassal és 12 fős személyzettel csütörtökön a Fekete-tengerbe zuhant az orosz Szibir (Szibéria) légitársaság Tu- 154-es típusú repülőgépe. A helyszínre siető mentőhajók csak holttesteket találtak. A Tel- Aviv-Novoszibirszk járat tragé­diájának szemtanúja volt egy örmény gép pilótája, aki robba­násról számolt be. Putyin orosz elnök első reakciójában terrorista merénylet gyanújáról beszélt. A tel aviv-i Ben Gurion repülőtéren felszállási tilalmat rendeltek el. A francia AFP hírügynökség úgy értesült, hogy a térségben éleslö­vészetet tartó ukrán hadiflotta egyik illetékese beismerte: vég­zetes hiba történt. Hasonló véle­ményeket idézett az amerikai AP is. A kijevi védelmi minisztérium azonban cáfolatot adott ki. A tálib vezetők me­nedéket keresnek (MTI) - Az Afganisztánban hatalmon levő tálib mozgalom vezetői az ország biztonságos körzeteibe, valamint a szomszé­dos Pakisztánba menekülnek, miközben katonáinak harci ked­ve rohamosan romlik - írta a The New York Times. A tekintélyes napilap "Af­ganisztánon belüli forrásoktól származó hitelt érdemlő értesülé­sekre" hivatkozva azt írta, hogy a tálibok legfelsőbb vallási irányí­tói már el is hagyták székhelyü­ket, Kandahárt. Ezzel egyidőben a tálibok fegyveres alakulatai körében pá­nik harapózik el az attól való fé­lelem miatt, hogy az Egyesült Államok a közeljövőben meg­torló csapást mér a kabuli rezsim állásaira. Szemtanúk szerint a tálib biztonsági erők egy része elveszítette tartását, sok harcos kész letenni a fegyvert és átállni az ellenzék oldalára. Az amerikai védelmi mi­nisztérium, a Pentagon állítólag már hozzáfogott az Afganisztán­nal határos térségekben különle­ges propagandaanyagok terítésé­hez, a tálibok elleni nyílt pszi­chológiai hadviselés azonban még nem kezdődött el. A lap ezt írta: hézagosak az ismeretek az Afganisztánban zajló eseményekről, de feltéte­lezhető, hogy a tálibok átcsopor­tosítják erőiket egy esetleges partizánháborúra felkészülve, mivel amerikai szárazföldi csa­patok telepítésére számítanak. Magyarország eleget tesz szövet­ségese kérésének (NSZ) Magyarország megadja az Egyesült Államok által kért segítséget a terrorizmus elleni fellépéshez - derült ki a nemzetbiz­tonsági kabinet ülésén. Az USA azt kérte, ne csak amerikai, hanem a katonai akcióban részt vevő szövetséges gépek is igénybe vehes­sék a magyar légteret. Elképzelhető, hogy erről a parlament rendkí­vüli ülésén kell dönteni. Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével ülésezett a kormány nemzetbiztonsági kabinetje, ahol az USA által a NATO-tagor­­szágoknak átadott nyolcpontos listáról tárgyaltak. A dokumentum azt tartalmazza, hogy mit kér szövetségeseitől a terrorizmus elleni katonai lépések támogatásához az Egyesült Államok. A tanácsko­zást követően Martonyi János külügyminiszter közölte, a kabinet nem támaszt kifogást a lista tartalmával kapcsolatban. Martonyi hangsúlyozta, hogy a nyolc pont egyike sem tartalmaz olyan kérést, amely a katonai műveletekben történő magyar vagy más NATO-tagország részvételére vonatkozna. - Az esetleges ka­tonai műveleteket az Amerikai Egyesült Államok magára vállalja. Elképzelhető, hogy szövetségeseket felkér a közreműködésre, de ezt nem a NATO-n keresztül teszi. Ilyen jellegű felkérést Magyaror­szág nem kapott - mondta. A knlflgyminisTtet-szerint előreláthatóan szükség lehet arra, hogy nemcsak amerikai, hanem más szövetséges országok repülőgépei is igénybe vehessék a magyar légteret, illetve a repülőtereket. Martonyi hangsúlyozta: a nyolcpontos határozat - amely csütörtök délután hatályba lépett - kifejezetten utal a nemzeti eljárások szükségességére. Magyarországon lehetséges, hogy országgyűlési határozatokra is szükség lesz. Mint ismeretes, az Országgyűlés korábban ahhoz járult hozzá, hogy az USA repülőgépei használhassák a magyar légteret, illetve a reptereket. Ha az Egyesült Államok például Nagy-Britanniával közösen hajtja végre a katonai csapást, akkor a magyar parlamentnek döntenie kell arról, hogy a brit gépek is használhassák légterünket és reptereinket. Martonyi megerősítette: a kérések közt szerepel az, hogy ha az Egyesült Államok a Balkánról csoportosít át katonákat az esetleges művelethez, akkor azokat a szövetséges országok katonái helyette­sítsék. Martonyi szerint ez egyelőre csak politikai kötelezettségvál­lalás lesz a szövetségesek részéről, de nem lehet még tudni, hogy hol, hány emberre és milyen típusú egységekre lehet szükség. Kor­mányzati körökben azt valószínűsítik, hogy ha az USA ki is vonná katonáit a délszláv övezetből, magyar katonákat akkor sem külde­­nének a térségbe. Arra a kérdésre, hogy hazánk a légtér- és reptér­használaton kívül milyen egyéb segítséget adhat a terrorellenes ka­tonai akcióban, Martonyi azt válaszolta: ha szükséges, az öbölhábo­rúhoz hasonlóan Magyarország például egészségügyi alakulattal tudna segíteni. Ilyen felkérést sem kaptak, csak gondolkoznak azon, hogy ha szükségessé válik, miben tud Magyarország segíteni. Martonyi közölte: nem hiszi, hogy Magyarországnak bármilyen kétséget is kellene táplálnia azzal az amerikai következtetéssel kap­csolatban, hogy az amerikai terrorcselekményeket az Oszama Bin Laden vezette AI Kaida szervezet készítette elő, szervezte meg és hajtatta végre. Mint mondta: tárgyi bizonyítékokról nem tud, de két­ségtelen, hogy nagyszámú olyan bizonyíték áll rendelkezésre, ami ezt a következtetést egyértelműen megalapozza. Elképzelhető, hogy a napokban összehívják az Országgyűlés rend­kívüli ülését, és a parlament hozzájárul ahhoz, hogy az USA repülőgépein kívül más szövetséges ország is használhassa Ma­gyarország légterét és repülőtereit a terrorellenes akcióban. Rekordtöbblet a fizetési mérlegen (NSZ) Pozitív rekordot döntött a fizetési mérleg augusztus­ban: a pénzügyi egyensúly legfőbb mutatója 1990 óta nem zárt akkora többlettel, mint a nyár utolsó hónapjában. A 259 millió eurós többletet az elemzők meglepően jónak tartják. Ugyanak­kor az év hátralevő hónapjaiban arra számítanak, hogy jelentő­sen romlik a mérleg egyenlege. Az MNB jelentése szerint a fo­lyó fizetési mérleg első nyolchavi deficitje 365 millió euro volt, szemben az előző év első hét hónapjában regisztrált 682 millió eurós hiánnyal. A kedvező adatokhoz jelentősen hozzájárult, hogy rekordösszeget jelent az idegenforgalom augusztusi bevételi többlete. A turizmus csak a nyolcadik hónapban 386 millió eu­­róval javította a mérleget. AFGANISZTÁNI TERRORISTA CÉL­PONTOK AMERIKAI-ANGOL TŰZ ALATT HÁBORÚ A TERRORIZMUS ELLEN - Vasárnap éjszaka megindult a támadás Afganisztánban lévő terrorista kiképző tábo­rok és célpontok ellen. A cél a világfelforgatására készülő szélső­séges mohamedán fanatikusok szervezésének és oktatásának meg­bénítása volt, mint első pont a szeptember 11—i New York-i merénylet után az Egyesült Államok által meghirdetett háború cél­kitűzései között. Az egyesített támadásban Amerika és Anglia fegyveres ereje vett részt. Mint értesültünk, súlyos találatok érték Kabul főváros és a délen fekvő Kandahar katonai intézményeit. Egyidejűleg sok ezer emberbaráti segélycsomagot dobtak le a Ta­libán-kormány által ellenőrzött területeken kívül élő lakosság ré­szére, annak igazolásaképpen is, hogy a háború nem ellenük fo­lyik. Az ország vezetését erőszakkal megszerzett csoport jellemző logikával a szövetségesek akcióját "terrorista" támadásnak nyilvání­totta, elárulva ezzel intelligenciájuk színvonalát és egyben azokét is, akiknek megtévesztését célul tűzték ki. Később a támadások célpontja újabb várossal bővült. Amikor ezeket a sorokat írjuk, a hírek szerint pusztító hatású bomba- és rakétatámadások harma­dik hulláma folyik. BUSH ELNÖK TÁJÉKOZTATÁSA - A hetek óta várt kato­nai eseményt George W. Bush amerikai elnök jelentette be az or­szág és a világ közvéleményének: "Utasításomra az Egyesült Álla­mok katonai ereje megkezdte a támadásokat az afganisztáni Talibán-kormány és az al-Qaeda terrorista csoport kiképző tábo­rai ellen. A cél a kiképzés félbeszakítása és a Talibán-kormány katonai képességének megtörése. Ebben csatlakozott hozzánk hű­séges barátunk, Nagy-Britannia és a többiek: Kanada, Ausztrália, Német- és Franciaország, amint az akció tovább folytatódik. A továbbiakban Európa, Afrika és a Közép-Kelet több mint 40 or­szága vállalt részvételt a terrorizmus felszámolásában. Két hétnél is korábban felszólítottam a Talibán-kormányt, zárja be a terroris­ta kiképző táborokat, adja ki az al-Qaeda hálózat vezetőit és az igazságtalanul letartóztatott külföldieket bocsássa szabadon. Egyik felszólítást sem teljesítették. Most pedig a Talibán fizet." Az amerikai elnök a támadás megindulásáról telefonon értesí­tette Schröder német kancellárt, valamint Franciaország és az Orosz Köztársaság vezetőit. - A támadás megindulásával egyidő­ben a Talibán-kormány közölte, hogy hajlandó Osama bin Ladent Afganisztánban bíróság elé állítani. "Ha Amerikának bizonyítékai vannak, mi hajlandók vagyunk a tárgyalással szembenézni." Bush elnöknek azonban nagyon helyesen az a véleménye, hogy ebben az ügyben nincs hely semmiféle alkudozásra. TOVÁBBI FEJLEMÉNYEK - A Talibán-kormány belföldi el­lenzéke, az úgynevezett Északi Szövetség, amely az országnak ki­sebb részét tartja ellenőrzés alatt, tudott a készülő amerikai táma­dásról -jelentette ki Tádzsikisztánban Rahimullah követségi titkár, a külföldre kényszerült volt afgán kormány külképviseletének tag­ja. A negyed százada Rómában élő, trónjától megfosztott afgán király hajlandó visszatérni az országba és megkísérelni a szemben­álló érdekek összeegyeztetését. Nem tartozik ugyan az afganisztá­ni események híreihez, de itt kell megemlíteni, hogy washingtoni törvényhozók véleménye szerint bin Laden terrorista központjának felszámolása után Amerika háborús elkötelezettségének célpontja Irak lesz. Trent Lott republikánus szenátor, a szenátus kisebbségi csoportjának vezetője kijelentette, hogy a terroristákkal való leszá­molás után van egy kis elintézni való ügyünk Irakkal is. Joseph Liebermannak, a demokrata párt korábbi elnökjelöltjének hasonló a véleménye és a maga részéről igazságosnak tartaná a Bagdaddal való leszámolást is. JERUZSÁLEM - Az elmúlt hét elején Ariel Sharon izraeli mi­niszterelnök szokatlanul éles hangon támadta meg Bush elnököt, azzal a váddal, hogy amint a második világháború kitörése előtt Lengyelország odadobásával kísérelték meg leszerelni a támadásra készülődő Németországot, Amerika most Izrael feláldozásával sze­retne egyes arab országok kegyeibe férkőzni. A támadás kissé erős volt, amikor Amerika az elmúlt évtizedekben mindig határo­zottan kiállt Izrael mellett. Szombaton Ariel Sharon enyhített a helyzeten, amikor részben elismerte az elfogult hangot és megje­gyezte, hogy ez az ügy elmúlt, felejtsük el. Shimon Peres izraeli külügyminiszter ugyanakkor elismerő kijelentést tett az Egyesült Államokról és megállapította, hogy az afganisztáni támadás "bátor elhatározás" volt. Jasszer Arafat kabinetje felszólította a palesztin harcosokat, hogy hagyják abba a támadást Izrael ellen, mert ezzel megszegik a közép-keleti fegyverszüneti egyezményt... Sz.L. AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER

Next

/
Oldalképek
Tartalom