Amerikai Magyar Hírlap, 1997 (9. évfolyam, 7-15. szám)

1997-02-21 / 7. szám

Call Hungary for only 45 C/min* 24 Hours a DaY * 7 Days a Week 1-800-327-8198 Richard Michl INTERNATIONAL TELEPHONE, INC. Bowling Green Station, P.O. Box 696, New York, N.Y. 10274 AMERIKAI 12/31/99 HUNGARIAN REFORMED CHURCH 2001 MASSACHUSETTS AVE-, WASHINGTON, DC 20036 AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL « WEEKLY NEWSPAPER February 21, 1997 VOL. 9. ÉVF. - No. 7. SZÁM - 1997. február 21. Ára: 1 dollár ELŐD László bemutatja Nt. Fodor Dénest FERCSEY: "Az oroszlán barlangjában" FÖLDES: Meneküljünk Los Angelesből? JANCSÓ Zs.: Erzsébet-nap 8. rész Claire KENNETH: O.J. csak golfozik MESTER: Mi történt nyolcvankilencben? A Költészet Klubja hírei * MVSZ, AMOSz hírek * Dsida Jenő-emlékműsor * Cserey Erzsi "Pódium"-a * Képes beszámoló, 11. old. Az MDF az energia privatizációról (MH) Le kell állítani az ener­giaprivatizáció második ütemét, és a Magyar Demokrata Fórum minden törvényes eszközzel élni fog azért, hogy ne kerüljön ma­gánkézbe a Paksi Atomerőmű - hangoztatta Dávid Ibolya, az MDF képviselőcsoportjának he­lyettes vezetője. Az ország éle­tében stratégiai fontosságú az energiaszektor, amelynek fele­lőtlen kiárusítása vétség a ma­gyar nemzet jövője ellen - mondta a képviselőnő. A nagymarosi KDNP a Fidesz mellett (MH) A KDNP nagymarosi alapszervezete a követekező parlamenti választásokon - tag­ságát megtartva - felajánlja sza­vazatait, valamint szervezőmun­káját a Fidesznek-így szól Nagy­maros polgármesteréneknyílt le­vele, amelyet az MTI-nek és Orbán Viktornak, a Fidesz elnö­kének juttattak el. A dokumen­tum szerint a helyi alapszervezet február 6-i ülésén egyhangú ha­tározatot hozott e kérdésben. Katolikusok az egy százalék ellen (MN) A katolikus egyház mint intézmény utasította vissza a pol­gárok részéről odaítélhető egy­százalékos juttatást. Nem fo­gadják el ezt az adományt egyhá­zi intézmények, sem pedig azok a szervezetek, amelyeknek a ne­vében a katolikus szó szerepel. Az egyházi személyek támogatá­sával, illetve részvételével műkö­dő ökumenikus segélyszerve­zetek és alapítványok (pl. a Mál­tai Szeretetszolgálat) nem tar­toznak ebbe a kategóriába - jelentette ki Lukács László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar sajtóirodájának vezetője. Nemzeti-pályázat: 120-an vitték a _____csomagot_____ Az új Nemzeti Színházzal kap­csolatos tervpályázati csomagot 120 építész vásárolta meg. A pá­lyázók január 15-ig tehették fel a pályázattal kapcsolatos kérdése­iket. Harmincöt levélben 255 kérdés érkezett be. Többen technikai, színháztechnológiai pontosításokat vártak, mások építészeti előírásokra, önkor­mányzati rendeletekre voltak kí­váncsiak. Volt, aki azt kérdezte, miért nem fogalmazták meg markánsabban, hogy ez a nemzet (folytatás a 2. oldalon) Szóba került Horn Gyula és Pető Iván meghallgatása is (MN) Az Országgyűlésnek az ÁPV Rt. korrupciógyanús ügyét vizsgáló bizottsága ülésén éles vita alakult ki Homoki János (FKGP) bejelentését követően, aki szerint á bizottságnak meg kellene hallgatnia Horn Gyula miniszterelnököt és Pető Ivánt, az SZDSZ elnökét is. A kisgazda képviselő szerint erre azért lenne szükség, mert a pártelnökök javaslata alapján kerütek azok a veze­tők az APV Rt. élére, akik érintettek voltak a sikerdíjak elosztásá­nál. A koalíciót képviselő bizottsági tagok határozottan ellenezték a javaslatot, mondván: a pártelnökök meghallgatásának nincsenek indokai, mivel nincs bizonyíték arra, hogy a Tocsik-üggyel bárme­lyikük is kapcsolatba hozható. Mélyponton a kormánypártok (NSZ) A Szonda Ipsos január második felében végzett felmé­rése szerint a választások óta még sohasem volt ilyen alacsony a kormánypártok támogatottsága: az MSZP a felnőtt népesség 12 százalékát, az SZDSZ hat százalékát tudhatja maga mögött. Bár a fő vetélytársaknak, az FKGP-nek és a Fidesznek a tábora csak egy-egy százalékkal nőtt az elmúlt hetekben, relatív pozíciójuk megerősödött. A Fidesz legjobb eredményét érte el az 1994-es választások óta, és ezzel több mint három év után újra vezeti a pártok népszerűségi listáját. A kormánypártok az elmúlt hónapban távozó szavazói nem annyira az ellenzékhez sodródtak, hanem sokkal inkább a bizony­talanok, passzívak táborát gyarapították. E csoport mostani nagy­sága (42 százalék) is valamiféle csúcsot jelent. Az év első hónapjában átrendeződött az ún. biztos szavazók listájának élvonala is. Ebben a pártot választó és részvételét biztos­ra ígérő polgárokból álló csoportban elveszítette stabil helyét az MSZP. Jelenleg a "biztos szavazók" 22 százaléka voksolna rá, kevesebben, mint a választás óta bármikor. Az FKGP 26, a Fidesz 25 százalékot kapna ebben a körben. A kisgazdapárt tehát a "biztos szavazók" között "befogta" a Fideszt, ami jelzi, hogy a velük rokon­­szenvezők nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy részt vegye­nek a választáson, mint a fiataldemokraták hívei. * Ha most vasárnap lennének a választások, Ön kire szavazna? (A válaszok százalékos megoszlása az összes választókorú megkér­dezett, ill. a részvételüket biztosra ígérő, valamilyen partot válasz­tók körében.) MSZP 12 22; SZDSZ 6 9; MDF 2 5; FKGP 14 26; KDNP 4 6; Fidesz 17 25; Munkáspárt 2 3; MIÉP11; egyéb párt 12; bizonytalan, nem szavazna 42 * A kormánypártok és az ellenzéki pártok együttes támogatott­sága az elmúlt fél évben (százalékos arányok a részvételüket biztosra ígérő, valamilyen pártot választók körében) 1996. augusztus: 44-48; szeptember: 40 - 52; október 37-55; november: 40-54; december 39-53; 1997. január: 31-62. * ön kit választana? (A Demokrata c. jobboldali hetilap januári közvélemény-kutatása, zárójelben az előző havi eredmény.) FKGP: 13,6 (14,8); MSZP: 13,6 (11,8); Fidesz 11,4 (10,02); MDF: 7,0 (4,6); SZDSZ: 6,8 (7,8); KDNP 6,6 (5,8); MIÉP 4,8 (6,8); MDNP: 2,0 (2,2); Munkáspárt: 1,0 (0,6); Bizonytalan: 14,6 (15,2); nem szavazna: 18,6 (20,2). Fordulat várható a műkincsek ügyében A moszkvai duma által elfogadott "restitúciós" törvény jogilag helytelen, és csak kárt okozhat Oroszországnak - jelentette ki az illetékes orosz kulturálisminiszterhelyettes. Szerinte értelmetlen, hogy a jogszabály- amely a második világháború után a Szovjetuni­óba került műkincseket orosz tulajdonná nyilvánítja - nem tesz különbséget az értékek eredeti származási helye szerint. így a fasiszta Németország és szövetségesei által okozott károk fejében pl. francia vagy norvég tulajdonban volt tárgyakat is "lefoglalnak". A törvény árt az ügyben kétoldalú tárgyalásokat folytató Orosz­ország nemzetközi tekintélyének is - mondta a politikus, hozzátéve: az orosz vezetők sem állítják, hogy a külföld által követelt műkin­cseket vissza kellene adni, csak "kölcsönösen előnyös cserékről" lehet szó. Megfigyelők szerint a törvényt a felsőház valószínűleg ismét el fogja utasítani, de ha nem, Borisz Jelcin akkor is megvétóz­za. Ebben az esetben ismét élőiről kell kezdeni a teljes törvényal­kotási folyamatot. LESZÁMOLÁS KÉSZÜL LIMÁBAN A világ két távoli pontján fennállt kritikus helyzetben várható változás napokon belül. Az egyik a perui japán nagykövetségen terrorista gerillák megszállása és túszok tartása. A másik a szerb ellenzék demonstrációja a választási eredményeket meghamisító Milosevics ellen. Ez is, az is a végéhez közeledik. A limai vállalkozásban amerikai ejtőernyősök fognak segíteni a peruiaknak. Ez fogós vállalkozás lesz, mert bár célja 72 túsz kisza­badítása, a vállalkozás könnyen 90 halálos áldozattal végződhet. A limai kormány az ügy megoldását kénytelen a katonaság kezébe adni, miután a jelenlegi helyzet nem tartható fenn tovább. Az elszenvedett presztízs-veszteség így is elég nagy, de Fujimori elnök véleménye szerint még nagyobb lett volna, ha a terroristák ajánlatát elfogadják. A terv szerint amerikai és perui ejtőernyősök szállnak le az épületkomplexum tetejére és ugyanakkor a külső kerület hat pontján bombát robbantanak. Miután a terv veszélyes és könnyen számos halálos áldozattal járhat, a katonai parancsnokok szeretnék ezt a megoldást utoljára hagyni. Tehát változatlanul várják, hogy a geril­lák megadják magukat. Lehetséges, hogy a fegyveres elfoglalási terv nyilvánosságra hozásának is az volt a célja, hogy a fogvatartókat megadásra kényszerítse. Ezzel talán meggyőznék őket, hogy más kiút nincs. Abból indulnak ki, hogy meghalni még a hősök sem szeretnek. A Diaro La Republica újság szerint mind belföldön, mind kül­földön a többség a békés megoldást támogatja, ugyanakkor azonban elfogadja, hogy kényszerítő körülmények hatására néha ellenkező intézkedéseket kell hozni. Az újság kérdést tett fel a panamai Amerikai Déli Parancsnokság vezető tisztjének, aki azt felelte, hogy semmiféle amerikai részvételt nem terveznek az akcióban. A túszok között nincs amerikai, így ez az ügy nem érinti az Egyesült Államokat. Lehetséges azonban az is, hogy a katona biztonsági okokból nyilatkozott így, elvégre a fegyve­res erők nem szokták a tervet a támadás előtt nyilvánosságra hozni. Vasárnap volt a limai incidens 62-ik napja. A tárgyalások teljes holtponton vannak, így ilyen okokból érthető lenne a katonai akció. Belgrádban az ellenzéki demonstráció vasárnap a 87. naphoz érkezett. Nem lehet azt mondani, hogy a lelkesedésnek, a kitartás­nak és a leleményességnek nem volt értelme. Az ellenzék elsősorban felhívta a világ figyelmét igazára és választási győzelmére, amit Milosevics meghamisított. Ugyanakkor elérte azt is, hogy a szerb diktátor hajlandónak mutatkozott az igazi eredményeket helyreállí­tani. Hogy mit hoz a jövő, természetesen nem lehet tudni. A szerb fővárosban az egyetemi diákok külön demonstrációkat tartottak. Ők nem elégednek meg a választási eredmények helyes­bítésével, hanem Milosevics és kormánya azonnali lemondását kö­vetelik. Az aktív ellenzékhez tartoznak még a tanítók és tanárok is, akik úgyszólván egész maradék Szerbiában hallatták a hangjukat. Általános sztrájkban vannak és nem hajlandók részleges eredmé­nyeket elfogadni. Mézes madzagként Marjanovics szerb miniszter­­elnök 30 százalékkal felemelte a bérüket. A pedagógusok egyik szóvivője szerint azonban a kormány ajánlatát egymás között fogják mérlegre tenni és csak azt fogadják el, aminek tartós értelme van. A világ e két gócpontján a feszültség valószínű csökkenésével egyidejűleg Kínában olyan incidensre került sor, amit a pekingi kormány egyáltalán nem fogadott szívesen és minden erővel elkerül­te volna, ha tudja. A hírszolgálati irodák az elmúlt hét közepén jelentették, hogy a kínai fővárosban a dél-koreai konzulátusra me­nekült és politikai menedéket kért egy koreai, aki az északi kommu­nisták magasrangú köréhez tartozik. A pártot és a vörös kormányt természetesen érzékenyen érintette a disszidálás és öreg recept szerint azt állították, hogy az amerikaiak szolgálatában álló ellenség a koreait elrabolta. A pekingi rendőrség páncélkocsival és vízágyú­val vonult fel a konzulátus elé. Egyidejűleg a dél-koreai Szöulban megsebesítettek egy másik északi disszidenst, aki ráadásul közeli rokona az északi főkommu­nista Kim Jong II első feleségének. A déliek a kommunisták vala­melyik ügynökét gyanúsítják a merénylettel. A két párhuzamosan futó ügy tovább rontotta a viszonyt az ország déli és északi fele között, ugyanakkor pedig következtetésekre ad alkalmat az Észak- Koreában uralkodó állapotokat illetően. Izraelben a tárgyalások új menete indult a kormány képviselői és palesztin tárgyalók között Maale Hahmisha városban. A megegye­zés első számú célja, hogy a zsidó állam mekkora földterületet ad vissza a palesztinoknak csapatai kivonása után. SZ.L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom