Amerikai Magyar Hírlap, 1995 (7. évfolyam, 1-43. szám)

1995-03-10 / 10. szám

FERCSEY JÁNOS (New York) Odalenn Délen - Mexikó és a többiek Tavaly tavasz­­szal az Inter- Amerikai Sajtó­­szövetség konfe­renciát rende­zett a mexikói Chapultepec­­kastélyban, a sajtószabadságról. Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ volt főtitkára volt a sajtó­­konferencia elnöke. Azokban a napokban érkeztek az első je­lentések a déli Chiapas-állam­­ból, "maya" származású parasz­tok lázadásáról. Vezetőjük meg­bújt egy sí-maszk és a "Sub­­comandante Marcos" név mö­gött. A Chapultepec-kastélymúze­­umban van Sinqueíros nagymé­retű falfestménye Emiliano Za­pata lázadó paraszt-hadseregé­ről. Széleskarimájú "sombrerok" erdeje mellett egy vágtató ló lát­ható; ahogy a néző végigmegy a termen, úgy tűnik, a ló vágtat. Siqueiros kommunista volt, el­ítélték és naponta rendőrök kí­sérték a börtönből a kastélyba, hogy befejezze a freskó festését. Octavio Paz, a Nobel-díjas me­xikói író azt mondta: "A ’Zapa­­tisták’ (EZLN - Nemzeti Felsza­badító Zapatista Hadsereg) ka­tonai téren nem győzhetnek, de tönkretehetik a mexikói gazda­sági rendszert." Próféta volt, bár Chiapas csak egy volt a sok probléma közül. A PRI - "Intéz­ményes Forradalmi Párt" már hatvanhat éve van hatalmon - és tudjuk, hogy az egypártrendszer a korrupció melegágya. Csak a két utolsó elnökválasztáson ve­szélyeztették a PRI jelöltjeit né­hány fedcrális államban. Érde­kes, hogy nem baloldalról, a PRI-ből kiszakadt disszidensek, hanem a PAN-nevű konzervatí­vok. Chiapas óta Mexikóban meg­gyilkolták Lius Donaldo Colosi­­ot, a PRI elnökjelöltjét; ősszel meggyilkolták a Párt helyettes vezetőjét, Jósé Francisco Ruiz Massieut, akinek halálával kap­csolatban vádolják Raúlt, az előző elnök, Carlos Salinas de Gortari bátyját. Közben napról­­napra zuhant a mexikói peso ár­folyama, Bili Clinton elnök húszmilliárd dolláros segéllyel próbálja megállítani a további esést; a NAFTA szabadkereske­delmi megállapodás legszoro­sabban a kanadai és a mexikói gazdaságot kapcsolja az Egye­sült Államokhoz. A mexikói po­litika furcsa Fintora a volt el­nök, Carlos Salinas de Gortari bejelentése, hogy éhségsztrájkba kezd, nem a bátyja miatt, hanem azért, mert az új elnök, Ernesto Zedillo szerint az ő elnöksége alatt rendült meg a mexikói gaz­daság. Újabb meglepetés volt, amikor pár órával később abba­hagyta az éhségsztrájkot. A hidegháború alatt Mexikó a szovjet aknamunka egyik legfon­tosabb stratégiai célja volt. Em­lékezünk arra, hogy mintegy ti­zenöt évvel ezelőtt Mexikóban lelepleztek egy szovjet kémet, aki bevallotta: azzal a céllal küldték ki a Szovjetunióból, hogy forradalmat szítson az Egyesült Államok "puha alsótes­te alatt". A hetvenes-nyolcvanas években, a nicaraguai és el sal­­vadori gerillaháborúk idején stratégiai szakértők véleménye szerint ezek csak előjátékai vol­tak egy mexikói forradalomnak. Az elmúlt hetekben közép­amerikai körúton voltam. Első oldalon meglepő hírt közölt a managuai "La Prensa", a mártír Pedro Joaquin Chamorro - Vio­leta elnökasszony meggyilkolt férjének lapja: "Subcomandante Marcost Lenin Cérna, a ’szandi­­nista’ direktórium egyik ’coman­­dantéja’ képezte ki gerillahábo­rúra." Ezt vallotta "Subcoman­dante Elisa" is, rangsorban a harmadik a "Zapatisták" közt. Ezek szerint "Subcomandante Marcos" neve Rafael Sebastián Vicente, harmincnyolc éves, fe­hérbőrű, szeme világosbarna, szemöldöke sűrű, Managua "Linda Vista" negyedében lakott és előadásokat tartott a nicara­guai egyetemen. A "szandinista"­­rezsim alatt Nicaragua spanyol ETA-gerillák menedéke volt, gyakran átjártak Kubába is. "Marcos" 1993 júniusában Ha­vannában járt, a "Sao Paulo Fo­rum" nevű stratégiai intézetben, Iberoamerika nemzetközi pro­­kommunista centrumában. A "szandinisták" közben ag­gódva néztek Havanna felé, ahol szívműtétet hajtottak végre Dá­niel Ortegán, a volt "szandinista" elnökön. Biztosan szívesebben operáltatta volna meg magát Houstonban... Nicaragua egyébként a napok­ban történelmi esemény színhe­lye volt: Humberto Ortega Saa­vedra tábornok, az Alkotmány értelmében öt év után átadta a hadsereg főparancsnokságát Jo­aquin Cuadra generálisnak. Tudni kell, hogy Humberto Ortega Fivérénél is túlzóbb mar­xista volt, rövid idővel a válasz­tások előtt vérfürdővel fenyege­tőzött. Annál nagyobb meglepe­tés volt, amikor az ellenzék je­löltjeként Violeta Chamorro nyerte meg a választásokat és megerősítette Humberto Ortega pozícióját, mint főparancsnokot. Violeta most elmondta, hogy ezért sokan támadták, még kor­mánya tagjai közül is, de most látni lehet az eredményt: a Sú.öOO főnyi "szandinista" párt­hadsereget leépítették, Nicara­guában ma egy 15.000 főnyi pro­fesszionális nemzeti hadsereg van és az ország lakossága halad a megbékélés útján. Humberto Ortega annak a napnak az év­fordulóján mondott le, amikor César Sandino nacionalista tá­bornokot kivégezték. Violeta férje, meggyilkolása előtt több­ször megírta, hogy a marxisták megpróbálták kisajátítani Sandi­no emlékét, pedig az a tábornok nacionalista volt, nem marxista, nem kommunista. Általában Közép-^Amerikához számítják Panamát is, ahol je­lenleg békés a hangulat, bár az év első két hónapjában 34 gyil­kosság történt és sok a rablás, lopás. Az elnök rezidenciája a Palacio de las Garzas, a "Kócsa­gok palotája", ahol többször is kaptam interjút soros elnökök­től; régi barátom, Leonidas, az "Estrella" - Latinamerika egyik legrégibb lapjának szerkesztője kalauzolt, egyszer együtt autóz­tunk át az Atlanti-partról a Csendes Óceánig. A Torrijos- Carter szerződés értelmében az amerikaiak 1999 decemberében végleg átadják a Panama-csator­na adminisztrációját a panamai­aknak. Érdekes, hogy néha jelentékte­lennek tűnő epizódokon múlik egy-egy történelmi esemény. A Panama-csatornát Lesseps Fer­­dinánd vezetésével a franciák kezdték építeni, fekete és kínai munkásokat szállítottak oda, de sárgaláz pusztított köztük és "panamázás" miatt a terv meghi­úsult. Az amerikaiakat viszont egyre jobban érdekelte a két óceán összekapcsolása. Már­­már eldőlt, hogy Nicaraguában építik meg a csatornát, amely­nek egy része lett volna a Nica­ragua tó. De az amerikai szená­tusban már akkor is "lobbyztak" és egy ügyes francia tiszt, Philip­pe Buneau-Varilla felfedezett egy egy-centavos-os nicaraguai bélyeget egy tűzhányó képével. Ezt a bélyeget elküldte Wa­shingtonba minden szenátornak - megjegyezve - hogy "Nicara­guára a legjellemzőbbek a vul­kánok". Történészek szerint en­nek a bélyegnek nem jelentékte­len szerepe volt abban, hogy a Kongresszus Panama mellett döntött. Az első hajók 1914 nya­rán - az első világháború kitöré­se évében - úsztak át először a Panama-csatornán. El Salvadorban gyakran jártam az elmúlt húsz évben, sok emlék köt ehhez a legsűrűbben lakott és legfejlettebb közép-amerikai országhoz. Első látogatásom idején éppen forradalom tört ki. Később, a gerillaháború alatt beszéltem Napoleon Duartéval, a kereszténydemokrata elnök­kel, aki azt mondta: dialógust ajánlottunk a gerilláknak, de őket nem érdekli a dialógus, ők a hatalmat akarják. Emlékezetes órákat töltöttem a san salvadori Nunciaturán, a magyar Kada Já­nos volt az apostoli nuncius El Salvadorban és Costa Ricában. Egy választási kampányban elkí­sértem az egyik jelöltet, dr. Francisco Jósé Guerrero ügyvé­det (harmadik lett), végig az or­szág területén; mögöttünk két teherautón húsz fegyveres fi­gyelte a vidéket, nem támad­nak-e a gerillák. Dr. Guerrero programja szerint azonnal dialó­gust kell kezdeni a gerillákkal. A választások után őt nevezték ki a Legfelsőbb Törvényszék el­nökévé. Két hónappal később a gerillák meggyilkolták. Érkezésem előtti napon járt San Salvadorban Felipe Gonza­lez, a spanyol miniszterelnök. Leszerelt katonák az elnöki pa­lota előtt felborították és fel­gyújtották a kocsikat és autóbu­szokat. De másnap - gyönyörű tavaszi napon - barátom, Rodol­fo fogadott a legnagyobb közép­amerikai újság, a La Prensa Gráfica szerkesztőségében. Ro­­dolforól akkor írtam cikket, amikor "megölték" a gerillák: amikor sofőrös kocsija vörös lámpa miatt megállt az újságja előtti útkereszteződésnél, négy oldalról rájuk lőttek gerillák - vezetőjük egy lány volt -, a so­főrt megölték, Rodolfo testét négy golyó verte át, akkor kirán­gatták a kocsiból és kétszer is áthajtottak rajta. Isten csodája, hogy megmenekült: helikopte­ren szállították Miamiba, két évig számtalan operáció után lábra állt. Persze, ezt az élményt nem lehet kiheverni sohasem, sem lelkileg, sem fizikailag. Két évvel ezelőtt az ENSZ közvetítésével létrejött a béke, a gerillák letették a fegyvert és a hadsereget megreformálták. Nem emlékszem, hogy valaha is voltam békésebb környezetben, mint a klubokban, ahová elvitt Rodolfo. Egy egzotikus kertben koktéleztünk, fölöttünk telihold és millió csillag. Milyen szép le­hetne a világ, ha mindenütt bé­ke lenne. KÖZLEMÉNY 1995. március 12-én délután 2 órakor a Szent István Egyháznál bemutatásra kerül NESZLÉ­­NYI JUDITH szerzeménye, a MAGYAR REQUIEM eredeti hangfelvételről. Belépés díjtalan. A szerző ké­ri a dátum figyelembevételét! A NEW YORK-I FÉSZEK KLUB meghívására 1995. április 19-én este 1/2 8 órai kezdettel kerül sor a Hungarian Reformed Church helyiségében 344 East 69th Street alatt HÉCZEY IVÁN HUMORISTA ÖNÁLLÓ ESTJÉRE "NEM CSAK A FELE TRÉFA!" címmel Vendégeket is szívesen látunk! Belépőjegy: $8.­Megérkezctt magyarul Jack Hahn * Álmodozni nem szégyen cimú könyvének utolsó 500 példánya Mélyen leszállított 8 dolláros, áron portóval együtt. Postán megrendelhető, azonnali szállítással: P.C. SHOP 442 Saddle River Rd. MONSEY, N.Y. 10952 Check, Visa, Master Card Accepted Fax order: 914-352-8222 Könnyen és gyorsan ANGOLUL! Ön könnyen és gyorsan megtanulhat angolul speciálisan magyarok számára kifejlesztett könyveink és magnókazettáink segítségével! A SnperLeitrning nyelviskola kiadásában TOP SECRET címmel kapható az a rendkívül hatékony angol kurzus, amelyből Ön rövid idő alatt elsajátíthatja mindazt a tudást, amire itt Amerikában nap mint nap szükség van az élethez, munkához, ügyintézéshez, szórakozáshoz. A Top Secret felfedi az összes olyan "titkot", ami az angol beszédnél és megértésnél problémát okozhat egy magyarul gondolkodó embernek “Aki ebből nem tanul meg angolul, az semmiből sem fog!” Az anyag első része kezdőknek és középhaladóknak készült. 3 kazettá­val. Az ára 69 dollár. A második rész haladó. 2 kazettával. Ez 65 dollár. Ha Ön úgy érzi. hogy még nem elégedett az angoltudásával, akkor ez az anyag jelenti a megoldást! Most 45 dollár engedményt adunk, ha a két részt együtt rendeli meg: SÍ34 helyett csak (S89) az ára! Ezen felül ingyen mellékelünk egy 6-ik kazettát • 1000 Szóv al, és kifizetjük a postadíj (S12) felét így az itt látható teljes anyag 95 dollárba kerül. Megrendelhető ezen a címen: SUPER LEARNING 1881 YONGEST, #48017, TORONTO, ON M4S 3C6, Canada • További információ magyarul 1 (416) 488-5961 Kerítik, töltse ki a szelvényt, és ktiltlje el tíz tisszeggel egviitt ti címünkre.' Elfogadunk Csek­ket vagy Money Ordert. Meg­rendelését AZONNAL postázzuk1 Név Cim: "Leoltani ILirtlv lorrtitltilniti­sitottu nz angol nyelv clstijtirihistil'' | Heti Pesti Kiport | "Egyedi és szuper nlkotiis... |.Magyar Elet| "Ertlekes. humoros kiválté" |l j Néplap] GARANCIA: ha nem lesz elégedett ezzel az anyaggal, v isszafizetjük az árát' Dr. Toczauer Tibor ügyvéd 18124 Rancho St., Tarzana, CA 91356 ________(818) 342-0880_______ Általános jogi prakszis 1975 óta Balesetek * bűnügyek * családi és kereskedel­mi ügyek * bevándorlás * állampolgárság * csőd, stb. Angolul is beszélünk Ha problémája van, hagyjon üzenetet a fenti számon! Visszahívjuk és díjmentesen tájékoztatjuk lehetőségein)!. Jó ebédért, vacsoráért jöjjön a CSÁRDÁS-ba - ha szellemi táplálékra éhezik, olvassa az AMERIKAI MAGYAR HÍRLAPOT! 1995. március 10. E AMERIKAI Hfagyar Ifirlap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom