Amerikai Magyar Hírlap, 1995 (7. évfolyam, 1-43. szám)

1995-01-20 / 3. szám

AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL * WEEKLY NEWSPAPER RÖVID HÍREK Földrengés Japánban a Northridge-i katasztró­fa évfordulóján A nyugat-japáni Kobe kikötő­várost és környékét 7,2 erősségű földrengés rázta meg január 17- én hajnali 5:46-kor, amelyet a közeli Kyotóban és Oszakában is észleltek. Az első jelentések 600 halottról számoltak be, de kedd reggelre már több mint 1400-ra emelkedett az áldozatok száma; az eltűnteket továbbra is kutatják a romok alatt, a sebe­sültek számát is több ezerre be­csülik. 2100 épület dőlt össze, egy freeway teljesen oldalára dőlt, több mint 50 kocsi sérült meg csak ezen az egy helyen. Megrázó képeket sugároz a té­vé és közölnek a lapok: auto­mata kamera felvette egy irodá­ban a kísértetiesen mozgó búto­rok "táncát"; autóbusz billeg a leszakadt út tátongó mélysége fölött, első kereke alatt már semmi sincs; kisiklott vonatok, égő házak, szüleiket kereső gye­rekek... Ismerős a látvány? Éppen egy éve, 1994 január 17-én nálunk is hasonló helyzetet okozott a Northridge-i földrengés. A ta­valyi tragédiára emlékezve, Ri­chard Riordan, L.A. polgármes­tere felajánlotta segítségét Kobe polgármesterének, és Clinton el­nök is segítő szándékának adott kifejezést. A 8,3 erősségű nagy San Fran­­cisco-i földrengésnek mindössze 450 áldozata volt a század ele­jén, az 1985-ös, 8,1 erősségű Mexico City-inek 9500. Japán­ban 1993-ban három 7-esnél erőseb földrengés volt, és az utóbbi hetek során három 5 és 7 közötti. A legutóbbi erősebb földrengés epicentruma a tenger mélyén volt, ezért sokkal keve­sebb kárt okozott. A Kobe-i földrengés sűrűn lakott terüle­ten, a felszínhez szokatlanul kö­zelről indult, ezért súlyosabbak a következményei. Magyarország még vezet A Reuter jelentése szerint 1994 első három negyedévében 926 millió dollárnyi működő tőke ér­kezett Magyarországra, míg ugyanezen idő alatt Oroszország­ba 768, Csehországba pedig 478 millió dollár. Éves becsült ada­tok szerint Magyarország 1,2 mil­liárd dollárt csalogatott be, Len­gyelország 880, Románia pedig 627 millió dollárnyit. A jelentés szerint a korábbi évekhez képest Magyarország előnye egyre fogy, ám a vezető­szerep még megvan, aminek okát a magyar intézményes és jogi kör­nyezet tetemes lépéselőnyében látják. Tíz százalékkal emelkednek a nyugdíjak? (MN) Tíz százalékkal, de legalább 800 forinttal emelkedjenek márciustól a nyugdíjak - javasolja a Nyugdíjbiztosítási Önkormány­zat közgyűlése a kormánynak és az Országgyűlésnek. A közgyűlés nem tartja indokoltnak felső korlát beépítését, a kormány viszont azt szeretné, ha 3500 forintnál magasabb emelést senki sem kapna. Ez mindössze 580 embert érint, fiskális okokból tehát semmi sem indokolja a felső korhatár felemelését - jelentette ki Szerémi Lász­­lóné, az önkormányzat alelnöke. Az első magasabb nyugellátást áprilisban kapnák meg az érin­tettek, s a visszamenőleges részt egy összegben folyósítanák. Feb­ruárban a nyugdíjemeléssel kellene a parlamentnek kezdeni a törvénykezést ahhoz, hogy az energiaszámlákkal együtt érkezzen meg az egyösszegű emelés. Wachsler bírósághoz fordult (NSZ) Wachsler Tamás, a Fidesz alelnöke a Fővárosi Bíróság­hoz fordult, mert megítélése szerint ellentétes a párt alapszabályá­val, hogy Simicska Lajos gazdasági igazgató és helyettese a Fidesz nevében önálló aláírási és képviseleti joggal rendelkezik. Wachsler elmondta: a párt alapszabálya szerint a Fidesz nevében egyedüli aláírási és képviseleti joga a mindenkori pártelnöknek van, amely senkire nem ruházható át, főleg nem a párttal munkaviszonyban álló személyekre. Ez a gyakorlat azért lehet káros, mert a politikai döntések kicsúszhatnak a pártvezetés kezéből. A Fidesz sajtófőnöke, Cs. Bíró Attila szerint jogértelmezési különbség van a pártelnök és az alelnök között. Orbán Viktor ugyanis munkaszerződést kötött a gazdasági igazgatóval, és mun­kaköri leírásában átruházta rá a tulajdonosi joggyakorlással össze­függő operatív jogokat és kötelezettségeket. Erre az alapszabály szerint lehetősége volt. Tárgyalások folynak ugyanis a párt székhá­zának eladásáról illetve bérbeadásáról, korábbi adósságok fedezé­sére. Cs. Bíró elmondta, hogy a hitelügyletek lezárása után megszűnik Simicska gazdasági igazgatói megbízatása, s ezzel ope­ratívjogai is. Nemet mondott az amerikai cég (MN) Az American General Hospitality elutasította az Állami Vagyonügynökség 57,5-ről 67 millió dollárra emelt ajánlatát a Hun­garHotels 15 szállodájára. Az amerikai cég csak a régi ajánlatot fogadja el, amely 14 szállodára szól 57,5 millió dollárért. A vevő a HH 51 százalékos részvénycsomagjára az ÁVÜ igazgatótanácsa által 1994 december 14-én elfogadott eredeti ajánlatát tartja fenn 1995 január 19-éig. Az ÁGH véleménye szerint ajánlata "a körül­ményeknek megfelelő, tisztességes ajánlat". Noha Horn Gyula többször is azt mondta, kormánya gyorsítani akarja a privatizációt, a 24. órában megtett lépése vegyes jelzéseket küldött a külföldi befektetőknek egy olyan pillanatban, amikor Magyarországnak égető szüksége van a külföldiek beruházásaira - írja az AP amerikai hírügynökség. A hírek szerint egy olasz cég 112 millió dolláros ajánlatot lenne kész tenni a HungarHotels-re. A részletek még nem ismeretesek. A kormány a vízlépcsőről (H VG) A kilenc beterjesztett variáció közül a kormány az egyik duzzasztási javaslattal akarja megoldani a Duna Szlovákiába tere­lése miatt elegendő víz nélkül maradt Szigetköz ideiglenes vízpót­lását. Az előjelekből ítélve a parlament környezetvédelmi bizottsága is támogatni fogja a javaslatot. Az Országgyűlés tavaly márciusi hatá­rozata a múlt év végéig írta elő a kormánynak, hogy számoljon be a vízpótlásra tett intézkedéseiről; egyúttal - az akkori duzzasztási javaslatot elvetve -szivattyúzással való vízellátást írt elő. A kabinet már 1993 nyarán a duzzasztást írta elő egy nem nyilvános határozatban, s akkor is a parlament közbelépése akadá­lyozta meg a végrehajtást. A szigetközi önkormányzatok a fenék­­küszöbös duzzasztást javasolják, a Duna-kör és a parlamenti ellenzék pedig ezt hevesen ellenzik. Szigorú törvény a rasszizmus ellen (NSZ) Márciusban kerül az Országgyűlés elé a büntető tör­vénykönyvnek az államfő által kezdeményezett, a nemzeti, faji vagy vallási csoportok ellen elkövetett bűncselekményekre vonatkozó (Folytatás a 2. oldalon) VOL. 7. ÉVF. - No. 3. SZÁM - 1995. január 20. __________________________Ára: 1 dollár__________________________ ELŐD László beszámolói FERCSEY: 50 év után - új Jalta előtt? JANCSÓ: Megtalálták az étvágygént MESTER László: A "szürkék" MOLNÁR F.: A világ parlamentje FÖLDES Tamás interjúja a leköszönő Márton András főkonzullal MEGKEZDŐDIK A CSECSENI GERILLAHÁBORÚ Amikor lapzártakor ezeket a sorokat írjuk, a csecsen fővárosban az elnöki palota sorsa megpecsételődni látszik és minden pillanat­ban a támadó oroszok kezére juthat. Egészen páratlan a modern hadtörténelemben, hogy alig felfegyverzett szabadságharcos hazafi­ak közel egy hónapig tartani tudnak egyetlen épületet, különösen olyan esetben, amikor nyilvánvaló, hogy a támadók minden erejüket erre az egyetlen célpontra összpontosítják, mert ezen az úton vélik megtörni a védők hősies lelkületét. A csecseni körülményekkel is­merős politikai és katonai szakértők ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy bár Grozniban az elnöki palotának a betörők kezére jutása ebben a csúnya háborúban feltétlenül jelentős fordulópontot jelent, távolról sem jelzi azonban a háború végét. A füstölgő és részben romokban álló épületnek ebben a pilla­natban is rádióösszeköttetése van a nyugattal. Az egyik jelentős né­met újság felhívta Dzsokár Dudajev elnököt, aki akkor is hivatalá­ban tartózkodott. Az elnök elmondta, hogy az ellenséges túlerőnek számos lehetősége van, így például a szinte egymásba folyó bombá­zásokkal földig le tudja rombolni ezt az épületet, amely a csecsen függetlenség jelképe. El tudja foglalni a fővárost is, ahol névleg ő lesz az úr. Ezzel megkezdődik azonban a kis csecsen nép történeté­ben a gerillahadviselés, amelynek során minden pillanatban máshol, váratlanul fogják támadni a betolakodott erőket, mert a nép sza­badságvágyát egyszerűen nem tudják megtörni. Ez a gerillaháború nagyon könnyen tovább tarthat, mint a harc Afganisztánban, ahol az oroszoknak végül is fel kellett adniuk a küzdelmet a súlyos vesz­teségek és a győzelem teljes kilátástalansága miatt. Dudajev megjó­solta, hogy ez a harc át fog terjedni az európai Oroszországra és a hadműveletek légitámadásokban is megnyilvánulhatnak Moszkva el­len. "Jobb, ha Moszkvában nem érzik magukat biztonságban" - fejez­te be nyilatkozatát az elnök. Híre jött annak is, hogy a csecsen ellenállás az interjú óta főha­diszállását titokban áthelyezte Grozni egy másik kerületébe és leg­közelebbi parancsnokaival ide költözött Dzsokár Dudajev elnök is, akinek máris legendás híre van katonái körében. A szabadságharco­sok egyszerűen nem engedhetik meg, hogy fővezérük az ellenség kezére kerüljön. A csecsének jóelőre gondoltak ilyen lehetőségre és az elnöki palotát titkos földalatti kijárókkal kötötték össze a külvi­lággal. A Grozniba vezényelt orosz katonák kényszerből és kedvet­lenül harcolnak, a népből szervezett csecsen hadsereg azonban ha­záját védi. A végső roham az elnöki palota ellen véres öldöklés lesz, ami jelentős részben az oroszokat fogja érinteni, miután a csecsének az orosz hadifoglyokat és az ellenséges sebesülteket ebben az épület­ben gyűjtötték össze és a támadók nem fogják tudni, hogy a pusztí­tó tűzzel mikor gyilkolják saját katonáikat. Ugyanakkor a földalatti atombunkerekben nagymennyiségű lőszert raktároznak, rakétalöve­dékekkel. Ez a győzelem semmiképpen sem lesz egyértelmű az oro­szok számára. Az egyik orosz parancsnok lángszórók alkalmazását javasolta, ezt azonban éppen a "friendly fire" a saját katonákat érő "barátságos tűz" lehetősége miatt elvetették. Az épületben percenként robban egy ellenséges gránát, a palota előtti tér fontos útkereszteződését pedig húsz rakéta érte. Az állami kézben lévő moszkvai televízió jelentette, hogy a he­ves harcok az épületen belül folynak, de az elnöki palota még min­dig a csecsen védők kezén van. Ugyancsak maguk az oroszok is­merték el, hogy egyik bombatámadásuk során elpusztult egy műemléknek számító pravoszláv templom is. A december 11-én megkezdődött háborúban eddig négyezer orosz vesztette életét, amihez könnyen további ezer fő veszteséget lehet adni, ha sikerül keresztülvinni az elnöki palota elfoglalását. Ismét érkeznek a kopor­sók haza, Oroszországba és mint mondják, az afgán háború morál­ját is a győzelmi hírek helyett felsorakozó nagyszámú koporsó törte meg. Egy év múlva már az orosz vezetők is be tudják vallani önma­guknak, hogy megérte-e? Pénteken Clinton amerikai elnök felszólította az oroszokat, hogy haladéktalanul fejezzék be a csecseni öldöklést. Változás zajlik le Haiti szigetén is. Az elmúlt héten egy megszál­ló amerikai katonát lelőttek, ennek ellenére azonban az Egyesült Államok úgy döntött: elérkezett az ideje, hogy a szigetországban az ellenőrzést és a rendfenntartást átadják az ÉNSZ kezébe. Ennek értelmében az átadás folyamata a legközelebbi napokban megkez­dődik és a teljes cserét igyekeznek a legrövidebb időn belül lebo­nyolítani. Ezzel Amerika a világ előtt demonstrálni kívánja, hogy a megszállással nem óhajtott magának újabb területet szerezni és a művelet célja csupán a rend helyreállítása volt. II. János Pál pápa manilai látogatásán négy milliós tömeg sza­badjára eresztett érzelmekkel ünnepelte a katolikus egyház fejét, akitől - a politikusokban való csalódásuk után - a jobb élet ígéretét várják. A pápa törékenynek látszott, bottal járt, de minden nehéz­ség nélkül végigvitte a több napos programot. SZ.L. 08/13/93 AM. HUN. FOUNDATION 300 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901 AMERIKAI

Next

/
Oldalképek
Tartalom