Amerikai Magyar Hírlap, 1995 (7. évfolyam, 1-43. szám)
1995-09-22 / 35. szám
Szeretettel hívjuk és ♦.írjuk Önt az ONTARIO! MAGYAR FÜGGETLEN REFORMÁTUS EGYHÁZAI rendezvényére 1995. szeptember 24. vasárnap d.u. i órától a Zágonyi teremben és a kertlielyiségben. Vidám hangulat, szőlőpréselés, szőlőtaposás' hordóban, mustvásár A magyaros ebédet készíti: ELŐD LÁSZLÓ és a NŐEGYLET Menü: Székelygulyás * Sült csirke zöldséges krumplival * Láugos * Gyiimölcskompót apró süteményekkel * Kávé pl VIDÁM ZENÉS MŰSOR a KÁRPÁTOK magyar népi együttes BODROGI GYULA zongorista SEM ÉGI J ÁNOS énekes közreműködésével WF % 'jt Adomány ebédért, belépőért: $10.jIíaS-Í Várjuk szeretettel! Foglaljon asztalt előre! Kereskedők ’■ Részére árusítási lehetőség. A sorsoláson értékes nyeremények^^ HE FREE MAGYAR REFORMED CHURCH OF ONTARIOj 105.1 East Sixth Street, Ontario, CA 91764 (9Q9) 981-9601 * (909) 946-1430 * (909) 946-3713 ENIKŐ ÓSS \ TIBOR VARGA Producer f 1ÍMÍ'n £ Director 1995. október 14-én \ Stu£o £ 1995. október 15-én szombat este 6 órakor vasárnap d.u. 3 órakor a LOS ANGELES-i MAGYAR SZÍNKÖR bemutatja a "LOS ANGELES THEATER CENTER" színpadán (514 South Spring St., Los Angeles * Tel. 213-485-1681) Wolfgang Kohlhaase - Rita Zimmer HAL NÉGYESBEN Képmutogató beszámoló egy rendkívül sajnálatos esetről, mely 1838-ban történt Merklinben (Zenés krimi-komédia 2 részben) Szereposztás: Heckendorf Sarolta - ÓSS ENIKŐ Heckendorf Cecília - ALPÁR MUCI Heckendorf Klementina - D. VÁSÁRHELYI KATI Moosdenger Rudolf, az inasuk - VARGA TIBOR Rendező: MÁRTON ANDRÁS Zenei aláfestés: RÓZSA PÉTER Színpadmester: SZOBOSZLAY SÁNDOR Díszlet, kosztümök: ÓSS ENIKŐ Maszkmester: BOGNÁR AMY Jegyrendelés: Óss Enikő (805) 495-7285, postacím: 3900 E. Thousand Oaks Blvd., Ste. 202, Thousand Oaks, CA 91362 A jegyek ára: $30, $25, $20. Fizetés módja: Készpénz, csekk, Visa és Master Card. Támogassa a 8 éve folyamatosan működő színházat! tton>\ ftxffox-, ■'ryvdh'. ftx&rs-. ;•<*>% 11:30 a.m. - 2:30 p.m.-ig a HORTOBÁGY ÉTTEREMBEN valamint minden pénteken 6:30 p.m. kezdettel a Pincemester négyfogásos vacsorája a hozzá illő tájjellegű borokkal. Telefon: (818) 980-2273 Cím: HORTOBÁGY MAGYAR ÉTTEREM 11138 Ventura Blvd., Studio City, CA 91604 0 AMERIKAI Hfagyar Hírlap 1995. szeptember22. Megemlékezés Bartók Béla halálának ötvenedik évfordulója alkalmából Az Arany János Kultúr Kör hallgatói ünnepi előadás részesei voltak 1995. szeptember 16-án a Hollywoodi Egyház gyülekezeti termében. Szörényi Éva művésznő csodálatos tolmácsolása gyönyörködtette a magyar költészet gyöngyszemein, kedvenc versein keresztül a vendégeket. A közönség felállva, szűnni nem akaró vastapssal köszöntötte a művésznőt. A műsor első részében emlékeztünk Bartók Bétáról, a nagy magvar zeneszerzőről halálának ötvenedik évfordulóján. Az emlékezésben a műson’ezető Időd László a következőképpen méltatta Bartók Bélát: Bartók Béla 1881. március 25- én Nagyszentmiklóson, Erdélyben született. Pozsonyban, majd később Budapesten folytatta tanulmányait. Bartók Béla a Magyar Királyi Zeneakadémia tanára volt 1907- lől 1934-ig, majd a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa 1934-től 1940-ig. 1940-ben kivándorolt Amerikába, ahol a Columbia Egyetemen 1940- 1941-ben kutatómunkát végzett, majd zenetanárként élt New York városában, nagy anyagi gondokkal küszködve. Leukémiában halt meg 64 éves korában, New Yorkban, 1945. szeptember 26-án. Áz amerikai lexikonok mint a huszadik század legeredetibb zeneszerzőjét tartják számon. Bartók elismerte, hogy zenei képzésében nagy hatással volt reá Liszt Ferenc, a francia Claude Debussy és a német Richard Strauss. 1905 körül eszmélt rá arra, hogy amit általában magyar népzeneként ismertek, az legfőképpen cigányzene feldolgozása, megszokott középeurópai szabványok szerint. Barátjával, Kodály Zoltánnal, Bartók rendszeresen kezdte gyűjteni és elemezni a magyar és más népek népi zenéjét. E közös munka eredménye egy tizenkét kötetből álló mű. E kötetekben 2,700 magyar, 3,500 magyar-román, és több száz török, anatóliai és északafrikai népdalt mutat be. Bartók életművében a népzene központi helyet foglalt el. Egyik előadásában Budapesten a következőképpen határozta meg a népzenét: “A népzene és a népdal körül HANZÉLY ÁKOS magyar öttusázó világbajnok New Yorkban Miután az "Aranycsapat" megnyerte Bázelben (Svájc) a világbajnokságot, Hanzély Ákos pedig az ezüstérmet (ez már a hatodik!), a fiatal vcrsenyzxí névre szóló meghívást kapott az atlantai Világkupa-mérkőzésre.. Itt is második helyen végzett, az orosz Szvalkovszkij mögött. Ahogy felállt az emelvényre, a büszkén lengedező magyar zászló alá, a Georgiában élő magyar kolónia torkaszakadlából éljenzett. Hát valóban nagyon büszkék lehetünk erre a 26 éves magyar fiatalemberre, aki most végezte el a Közgazdasági Egyetemet és egymás után aratja a diadalokat. Már volt Szöulban is, Havanában és Rómában, ahol Európa-bajnokságol nyertek. Kairóban szinten a világbajnokság lett az Aranycsapat csodás eredménye. Itt a magyar fiúk - meséli Hanzély - mind azokat a helyeket akarták megtalálni, melyek-Előd László jegyzetei meglehetősen nagy a zavar. A népzene kétféle anyagból tevődik össze. Egyik alkotóeleme a népies műzene, a másik a falusi népzene, más néven parasztzene. Városi népzenének, más néven népies műzenének azokat az egyszerűbb szerkezetű dallamokat nevezhetjük, amelyeket főként városi környezetből származó dilettáns szerzők komponáltak, és amelyek elsősorban az úriosztályban teijedtek el. Ezek a parasztosztályban vagy egyáltalán nem, vagy csak aránylag későn, és akkor is az úriosztály közvetítésével teijedtek. Nálunk ezeket a dalokat “magyar nóta” néven ismerik. Folklór szempontjából parasztosztálynak tekintjük a népnek azt az őstermeléssel foglalkozó részét, amely lelki szükségleteit vagy hagyományainak megfelelő formákkal elégíti ki, vagy pedig olyan idegen formákkal, melyeket a saját lelki alkatának megfelelően ösztönszerűen átalakított. A népies műdalokkal, a magyar nótával szemben, a falusi népzenére, azaz a parasztzencre a legmegfelelőbb általános meghatározás a következő: Parasztzenének nevezzük mindazokat az egyforma jellegű és szerkezetű dallamokat, melyek a parasztok zenei érzésének ösztönszerű kifejezői. Tehát a parasztzene tulajdonképpen nem más, mint a városi kultúrától nem befolyásolt emberekben öntudatlanul működő természeti erő átalakító munkájának eredménye. Értéke hasonlíthatatlanul nagyobb, mint a népies műzenéé. Ezek a dallamok a legmagasabb művészi tökéletesség megtestesítői. Valósággal példái annak, miként lehet a legkisebb formában, a legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni. Kevesen becsülik ezeket a dallamokat, és éppen a tanult zenészek egy része, a konzervatív hajlamú része, mely megszokott sablonoknak a rabja, érthetetlennek és értelmetlennek minősít mindent, ami ettől a sablontól eltér. Nem érti meg az egyszerű, világos és közvetlen dallamot sem, ha nem illik bele az elképzelésébe. Ezeknek lelki világához sokkal közelebb áll a népies műzene, hiszen a népies műzene szerzői közhelyektől és elcsépelt sablonoktól sohasem idegenkedtek.” ről az "Éjszaka Kairóban" lapjain olvastak. - Engem különösen érdekelt, mert hiszen a híres regényírónőnek, Claire Kcnncth-nck az unokaöccse vagyok. Amikor születtem, 1968-ban, Claire már reg Amerikában élt. Ezért érkeztem most Atlantából New Yorkba, hogy meglátogassam. Majd Bartók így zárja előadását: “Eddig többször használtam a paraszti jelzőt. Én ezt a jelzőt egyáltalán nem lekicsinylő értelemben használom. Sőt éppen ellenkezőleg: ezzel valami salaktól mentes. ősi, ideális egyszerűségre akarok rámutatni.” Bartók művészete a nagy klaszszikusok örökségéből, a paraszti népzene őserejéből és demokratizmusából táplálkozott. Bartók ritkán foglalt szerzeményeibe népdalokat, inkább magáévá telte a népi zené sokszor aszimmetrikus ritmusát - dallamait, s ezekre építette sajátos, csak részben az európai hagyományt követő műveit. Mint brilliáns zongorista, sok művét tanítási célokra írta. Ilyenek a hatkötetes “Mikrokosmos”, mely százötven fokozatosan felépített zongora darabból áll, és tulajdonképpen saját fejlődésének is összesítése. Hasonló felépítésűek vonósnégyesei is, melyeket Beethoven vonósnégyesei után mint legfontosabbakat tartanak nyilván. Bartók legismertebb művei között találjuk a Román táncokat zongorára, zenekarra cs más hangszerekre is feldolgozva, valamint az “Allegro barbaro”-t zongorára, a “Kékszakállú Herceg”et, a “Fából Faragott Királyfi”-t, a “Csodálatos Mandarin”-t, és számos más művét. Külön meg kell említenem a “Cantata Profana”-!, mely a népek testvériségének gondolatát hirdeti. Bartók Béla nem csupán a magyar zenetörténet legnagyobb alakja, de az egyetemes magyar kultúrának is legnagyobbja, és minden bizonnyal benne testesül meg a magyar kultúra eddigi legjelentősebb hozzájárulása a világműveltséghez. A Bartók-emlékezés részeként hallottunk több magyar népdalt Bartók feldolgozásaiból és gyűjtéseiből. Érseki Emőke, Ferene/ik Márta és Ferenczik Zsazsa magas színvonalú csengő szólóit Bíró Csilla zongora-művésznő kísérte zongorán. A “Bartók emlékezésit követően a városunkban látogató Nt. Kálmán Szabolcs méltatta Szörényi Éva művésznő életművét személyes, elérzékenyült fiatalkori visszaemlékezései alapján. Ezt jövő heti számunkban közöljük. * * *- Maga most van először Amerikában?- Igen, de már sok országot bejártam, nemcsak mióta sportolok. Elemi iskoláimat Irakban végeztem.- Hogy került oda?- Apám építészmérnök, és abban az időben oda sok európai szakembert szerződtettek igen jó fizetéssel. Mi Bagdadtól 500 kilométerre, egy A1 -Kaim nevű városkában laktunk, ahol a nem arab tanulók számára francia volt a nyelv. Öt évet töltöttünk ott, és mikor az Irak-Irán közti háború kitört, utolsó percben menekültünk el...- Ha már ennyi országot látott, mit válaszolna, lia megkérdezném, hol szeretne élni?- Csakis Magyarországon, az az én hazám. Mégpedig Budán... Hát ahogy elnézem ezt a nagyon jóképű fiatalembert, Hollywoodba is elmehetne filmsztárnak. Hat láb magas, világoskék szemekkel, hullámos barna hajjal. Még egyszer gratulálok neki, és még sok világbajnokságot kívánok. GJ. g HAGYOMÁNYOS HEGYALJAI SZÜRETI MULATSÁG! ÍNYENC BÜFÉSOR kedd, szerda, csütörtök, péntek
