Amerikai Magyar Hírlap, 1995 (7. évfolyam, 1-43. szám)

1995-09-22 / 35. szám

08/13/93 AM. HUN. FOUNDATION 300 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901 VOL. 7. ÉVF. - No. 35. SZÁM - 1995. szeptember 22. Ára: 1 dollár CSETŐ: Magyarországi mozaikok - 2. rész ELŐD: Emlékezés Bartók Bélára FERCSEY: "Négy évig guggolva is..." JANCSÓ: New York-i jegyzetek - 2. MESTER: Egy titokról lehull a fátyol? Templomszentelés Resedában * Szörényi Éva az Arany János Kultúr Körben * Héczey-est * Finta kiállítás INNEN-ONNAN Vasvillákkal NATO-katonák ellen (MH) Csaknem paraszthábo­rúba torkollott az Erdélyben, Nagyszeben térségében öt NA­­TO-tagállam és négy békepart­neri ország részvételével zajló hadgyakorlat. Egy civil autós ugyanis az idegen egyenruhákba öltözött katonák és a heves lövöl­dözés láttán nyomban riasztotta a legközelebbi község, Paplaka lakóit, mert úgy gondolta, táma­dás érte a román hadsereget. A parasztok fejszét, fütyköst, vas­villát, kést, kaszát ragadtak, és a bajba jutott román hadsereg se­gítségére siettek. A félreértés szerencsére tisztá­zódott. A NATO-katonák meg­könnyebbülten nevettek, a pa­rasztok pedig szégyenkezve ér­keztek haza. Bántalmazták Mikloskót A Jan Carnogursku vezette szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom alelnökét, parlamenti képviselőjét, Frantysek Miklos­kót lakóháza bejáratánál megtá­madta három ismeretlen férfi. Földre teperték, hosszan rug­dosták, majd szó nélkül távoztak. A sértett "kizárólag politikai megfélemlítő akcióként" tudja felfogni az esetet, amely "össze­függésben lehet mozgalmunk ál­lásfoglalásával az ifjabb Michal Kovac elrablása ügyében". Föd rengés Várpalotán (MN) Igaz, nem olyan megrá­zó, mint a 7,2 erősségű mexikói földrengés, de magyarországi vi­szonylatban komoly földrengést észleltek több alkalommal - múlt csütörtök éjszaka és hajnalban - Várpalotán. Magyar mérce sze­rint 4,5, a Richter-skálán 3,5 erősségű volt a földmozgás, amelytől megmozdultak a búto­rok, kilengtek a csillárok, össze­koccantak az edények, és néhány kémény is megrepedt. Mintegy 60 kárbejelentés érkezett. Rodin a csomagtartóban (MH) Egy francia múzeumból ellopott, felbecsülhetetlen érté­kű műkincsekre bukkantak a rendőrök egy budapesti rutin közúti ellenőrzés során egy sze­mélyautóban. Rodin, Maillol és Camille Claudel hat bronzszob­rára találtak a kocsi csomagtar­tójában. Rövid idő alatt kide­rült, hogy nemzetközi körözés alatt állnak a műtárgyak, amelye­ket még 1993-ban loptak el a kö­zépfranciaországi Poitiers mú­zeumából. A tetteseknek azóta sem akadtak nyomára. 7,2 erősségű földrengés Mexikóban Csütörtökön pusztító földrengés söpört végig a nyugat-mexikói Guerrero és Oaxaca tartományokon. A helyszínre vezényelt 300 főnyi katonaság három halálos áldozatot talált és mintegy 113 sé­rültet mentett ki és szállított biztonságos helyre. A katonai riport szerint összesen 111 ház omlott össze és további 266 szenvedett földrengéskárt. Az állami jelentés ennél több, mintegy 800 épület károsodásáról ad hírt. A hajléktalanok száma elérheti a 8000-et. A Guerrero-ba érkezett Ruben Figueroa kormányzótól a helyi veze­tők plédeket, sátrakat, ideiglenes tetőfedő anyagot és 75 tonna cementet kértek. A mostani a tizedik komoly földrengés, amely 1932 óta Mexikó nyugati partját sújtotta. Közülük a legnagyobb kárt az 1985-ös, 8,1 erősségű Mexico City-i földrengés okozta, amelyben legalább tíz­ezer ember lelte halálát. A csütörtöki földmozgás inkább ritkán lakott, hegyi településeket érintett, bár Acapulco is a hatósugará­ban volt. Újra óvott az Alkotmánybíróság (MH) Az Alkotmánybíróság júniusi döntése után most másod­szor is véleményezte a Bokros-csomagot. A testület megsemmisí­tette a gazdasági stabilizációs törvény több rendelkezését. A döntés értelmében a családi pótlékra jogosultság szempont­jából nem kizáró feltétel a törvényben meghatározott vagyontár­gyak összesített eszmei értéke, amennyiben ezek valamilyen okból értékesíthetetlenek. (Például ha a lakás területe nem haladja meg a család jogos igényét, vagy ha jelzálog van rá.) A bíróság előírta, hogy amennyiben a családi pótlékra jogosultak jövedelmében vég­leges vagy tartós változás következik be, azonnal be lehet nyújtani az új kérelmet, és nem kell hat hónapot várni. A törvény szerint ugyanis a rászorultak erre a hat hónapra utólag sem kapnának egyetlen fillért sem, még ha visszamenőleg bizonyították is rászo­rultságukat. A testület alkotmányellenesnek minősítette azokat a rendelkezéseket, amelyek szerint a biztosított - betegség esetén - csak 25 nap eltelte után igényelhet tb-hozzájárulást. A határozat indoklása szerint Magyarországon a táppénzes esetek átlagos idő­tartama 32 nap, a vitatott rendelkezés ebből 25 nap terhet a bizto­sítottakra, illetve a munkáltatókra hárítana. Az ilyen arányú szolgáltatás-csökkentés alkotmányosan aránytalan tuladonkorláto­­zásnak minősül, és ezért alkotmányellenes. A bíróság ugyanakkor megalapozatlannak találta azokat az indítványokat, amelyek azt kifogásolták, hogy egyes orvosi szolgáltatásokat - pl. a fogorvosi, szanatóriumi, gyógyfürdői kezelést - kivették a társadalombiztosí­tás köréből, ill. a beteget hozzájárulásra kötelezték. Ezek a korlá­tozások csekély mértékűek, ezért nem sértik sem a tulajdon­­biztonság, sem a szerzett jogok védelmének elvét. Ugyanakkor az AB felhívta a figyelmet arra, hogy a tb sozlgáltatási rendszerét alkotmányosan nem lehet a végtelenségig fogyasztani, a szolgálta­tások előre nem látható, ellentételezés nélküli csökkentése, és mindezeknek a napi gazdaságpolitikai célok szolgálatába állítása már nem állja ki az alkotmányosság próbáját. A hatálybalépés napjára visszamenő hatállyal semmisítették meg azt a rendelkezést, amely alapján a végkielégítés fele illette meg azt a volt közalkalmazottat, akinek jogviszonya azért szűnt meg, mert addigi munkahelye nem állami szerv vagy önkormányzat tulajdonába került, és ő nem kívánt dolgozni az új munkáltatónál. Többen kifogásolták a cégautókat terhelő adó kivetését. Az AB szerint alkotmányos követelmény, hogy az üzembentartónak lehe­tősége legyen annak bizonyítására, hogy a cég nem használ magán­célra valamely gépjárművet. Az Alkotmánybíróság azt is leszögezi, hogy az önkormányzatok alapjogait korlátozó törvény elfogadásá­hoz az Országgyűlésen jelenlévő képviselők kétharmadának szava­zata szükséges. A törvénycsomaggal beérkezett, de még el nem bírált indítvá­nyok felülvizsgálatát októberben folytatja az Alkotmánybíróság. Torgyán József a kisgazda előretörésről (MN) Torgyán József szerint százszázalékos biztonsággal meg­jósolható, hogy a Független Kisgazdapárt toronymagasan megnyeri a következő választásokat. Ezért már igen intenzíven készülnek arra, hogy a jelenleginél is sokkal rosszabb gazdasági helyzetből kiindulva két-három év alatt talpra állítsák majd az országot, és (Folytatás a 2. oldalon) FORDULAT A BOSZNIAI HÁBORÚBAN A reménytelen huzavona és a szerb orvtámadások évei után el­jött az az időszak, amikor végre minden esemény pozitív irányú és nem az állandó jogtalanságokat kell tudomásul venni. Ugyanakkor tanulságos lecke ez azoknak is, akik a múltban a kilátástalanság ter­jesztésével végeredményben az ellenségnek dolgoztak. Ki hát az el­lenség? Hiszen a szerbek is egykori közös hazájukért, történelmi vagy a jugoszláv évek alatt lassú beszivárgással megszerezni kívánt földek megtartásáért harcolnak. A felelet azonban igen egyszerű. A Balkánon kialakult helyzet a trianoni őrült elképzelés teljes csőd­jét bizonyítja. Az ideológiai uszítás megkísérelte, hogy a horvátokat egyszerűen "náciknak" bélyegezze, csak azért, mert a német befolyás éveiben megragadták a lehetőséget és önálló államot alkottak. A ma­gyarok sem váltak "en bloc" hitleristákká csak azért, mert a bécsi dön­tésektől elfogadták Észak-Erdélyt és a Délvidéket. Akárhogy is pró­bálják egyesek szépíteni, Trianon menthetetlenül repedezik. Ennek egyik meggyőző jele volt, hogy szinte természetes rügyfa­­kadásként, az első adott alkalommal megalakult az önálló Horvát­ország és Szlovénia. Bosznia is a legjobb úton volt, hogy ugyanezt tegye, amikor a szerbek beleköptek a tálba. Már a horvát határokon belül is fegyveresen birtokba vették a sorozatos betelepítésekkel megszerezni vélt területüket. A szerbek végeredményben a korábbi kommunista Jugoszlávia politikáját követték, amikor az internacio­­nális barátságnak álcázott komédia színfalai mögött a nagy-szerb gondolatért fegyvert fogtak. Ez vezette a boszniai szerbeket is Rat­­ko Mladics ellenvéleményt nem tűrő parancsnoksága alatt. Amit tettek, közönséges terrorizmus volt. Semmi joguk nem volt Szaraje­vóra, amit körülzártak, utánpótlási vonalait elvágták, repülőterét hasznavehetetlenné telték és gránátbelövésekkel nyugtalanították és tizedelték a lakosságot. Józanul gondolkodó ember előtt egy pilla­natig sem lehet tehát kérdés, hogy ki az ellenség. A látszólagos tehetetlenség évei alatt vígan folyt a defetista tevé­kenység, még az emigrációs magyar sajtó egyes lapjaiban is és a helyzetet amerikaellcnes hangulat szítására igyekeztek felhasználni. Minden negatív fordulat jó alkalom volt arra, hogy rúgjanak egyet a haldokló oroszlánnak hitt Egyesült Államokon. Időközben azonban tervszerűen folyt a horvát hadsereg szervezése és felszerelése, amelyhez nyugállományú amerikai vezérkari tisztek nyújtottak érté­kes segítséget. Amerika az általános világhelyzet és a kongresszusi viták miatt nem avatkozhatott nyíltan és félreérthetetlenül a balkáni háborúba, de semmiesetre sem a jelenlegi elnök enerváltsága és te­hetetlensége miatt. Csupán türelem és meggyőződés kellett hozzá, hogy az időt kivárjuk. A pillanat el is érkezett. A harcokba, az ellenkező irányban ne­kilendült frontcltolódásba belekapcsolódott a bosnyák haderő is, fegyverbarálságot kötve a közös ellenség ellen a horvátokkal. Szinte megtervezett végszóra megtörtént a döntő elhatározás az ENSZ és a NATO oldalán az eddigi szimbolikus kézrátételnél sokkal hatáso­sabb megtorló bombatámadások megindításával. Úgy látszik, az el­képzelés mégsem volt azért annyira ostoba, ahogy egyesek szerették volna beállítani. Nyilvánvaló volt, hogy a szerbeket csupán fölényes erővel lehet meggyőzni, ezzel is nehezen, miután fanatikusok és a teljes reménytelenségben is ravaszkodással próbálkoznak. Hányszor rendezték meg a követelt nehézfegyver-visszavonás színjátékát! De mindig csak megkezdték, majd az átlátszó szláv naivitással titkosan visszafordultak. Azt hitték, hogy ezt senki sem veszi észre. A NA­TO észrevette. Amikor felfüggesztették a bombatámadásokat, csu­pán 72 órára tették. A kard tehát azóta is szünet nélkül ott lebeg a szerbek feje felett. így azután a szerbeknek kissé komolyabb vissza­vonulást kellett elrendelniük. Az eredménnyel azonban a nyugati hadvezetőség még mindig nem elégedett. A részleges visszavonulás­ra és a párhuzamos béketanácskozásra való tekintettel lapzártakor a lázadók újabb 72 órás halasztást kaptak. Ez a játék is azonban csak ideig-óráig megy. Radován Karadzics, a boszniai szerb erők parancsnoka az orosz hírszolgálati irodának adott nyilatkozatában a korábbi gyakorlattól el­térő módon elismerte a szerbek súlyos veszteségeit. Részben menekü­lésben vannak, részben sebtében próbálnak barikádokat emelni. Banja Lukában összetorlódtak a krajinai és boszniai szerb menekültek. Az egyesült horvát-bosnyák erők az utóbbi napokban 1.600 négy­­zetmérföldnyi területet foglaltak el, illetőleg szabadítottak fel. A kor­mánycsapatok előnyomulása a NATO-terveket illetően is változtatá­sokat követel. Az egyik az elhatározott bombázásoknak a szárazföldi hadműveletekre való közvetlen hatása, a másik a béketanácskozás kí­vánatos előhaladása. Az eseményeket ugyanakkor úgy kell irányítani, hogy az erőviszonyok alakulása ne kényszerítse a szerbiai (korábbi ju­goszláviai) erőket a beavatkozásra. A szerb lázadók Bosznia területé­nek 70 százalékát tartották eddig ellenőrzésük alatt. A horvát-bosnyák előnyomulással ez 55 százalékra csökkent. SZ.L. AMERIKAI AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL » WEEKLY NEWSPAPER September 22, 1995

Next

/
Oldalképek
Tartalom