Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1994-12-16 / 48. szám

AMERIKAI 08/13/93 F0UNDATI0N am HON. *u“, STREET *£ SS5S&* w 08901 FERCSEY: Kossuth dél-amerikai újságja JANCSÓ: Mit vegyek karácsonyra? KERESZTES: Karády MESTER: Virtuális bukfenc Ősbemutató Budapesten: MAGYAR REQUIEM Sztárparádé New Yorkban RÖVID HÍREK Felmentették Lengyel Lászlót Lengyel László ügyében a Leg­felsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az első és másodfokon eljáró veszprémi bíróságok hatá­rozatát, és bűncsiekmény hiányá­ban felmentette a hatóság meg­sértésének vádja alól. Az ismert közgazdászt tavaly júliusban An­tall József a kormány nevében je­lentette fel. A legfelsőbb testület indoklása szerint Lengyel kijelen­tése, miszerint "a közigazgatás­ban kialakult a tökéletes korrup­ció, és pontosan meg lehet mon­dani egyes minszterek megvá­­sárolhatóságának árát" - bár nem áll összhangban a mértéktartás­sal, de "azonosítható passzív alany" hiányában nem sértette meg a büntető törvénykönyv ren­delkezéseit. Lengyel László szerint felmen­tése üzenet az országnak, hogy nem szabad elkenni a korrupciós ügyeket. Nagy Imre-szobor a Szabadság téren A Szabadság-téri kereskedelmi centrum előtt állítják majd fel Nagy Imre szobrát - jelentette be Andrew Sarlós. A kanadai üzle­tember - aki maga is résztvett az 1956-osforradalomban-elmond­­ta, hogy Nagy Imre születésének 100. évfordulóján, 1996-ban kerül sor a szobor felállítására. Az em­lékmű várhatóan 220 millió fo­rintba fog kerülni, s ennek közel 10 százalékát Sarlós magyaror­szági vállalkozása adja. Nem lehet megélni az átlagjövedelemből Hónapról hónapra növekszik az a legkisebb havi pénzösszeg, amelyből Magyarországon meg lehet élni. A Központi Statiszti­kai Hivatal számításai szerint az októberi létminimum egy olyan városi családnál, amelyet két ak­tív korú felnőtt és két kiskorú gye­rek alkot, már meghaladja az 56 ezer forintot. Szeptemberben 55 ezer, augusztusban 53 ezer volt ez az érték. Mivel tavaly júliusban ez az összeg még a 44 ezer forintot sem érte el, a létmininmum havi átlagos növekedése kb. 1000 fo­rint. Az országos átlagjövede­lemből eszerint nem lehet megél­ni, mivel az - két aktív dolgozóra - kevesebb, mint 44 ezer forint. Nagycsaládosok tiltakozása A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOÉ) nyílt levelet írt a kormánynak és az Országgyű­lésnek. Az egyesület tiltakozik a személyi jövedelemadó Mikulás­napi emelése miatt, hiszen janu­ártól a létminimumon élő két­gyermekes család hétszer annyit fog adózni, mint egy gyermekte­len család. A nagycsaládosok úgy gondolják, indokolt lenne a csalá­di pótlékot 1000-1500 forinttal emelni kompenzáció gyanánt. Amerika támogatja Magyarország NATO tagságát (NSZ) Bili Clinton a Budapesti Kongresszusi Központban - az amerikai és magyar külügyminiszterek jelenlétében - találkozott Göncz Árpád államfővel és Horn Gyula miniszterelnökkel. Horn Gyula elismerését fejezte ki az amerikai elnöknek a NATO kibővíté­sének kiegyensúlyozott washingtoni megközelítéséért. A kormányfő egyben megerősítette Budapest elkötelezettségét Magyarország NA­­TO-tagsága mellett. Országunk ugyancsak csatlakozni kíván az Európai Unióhoz - biztosították Clintont a magyar vezetők. Horn ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a kabinet feltétlenül folytatja a csatlakozáshoz elengedhetetlen gazdasági reformokat. Clinton hangoztatta: Washington messzemenően egyetért Ma­gyarország EU-tagságával. Az Egyesült Államok kész ehhez is, de gazdasági törekvéseinkhez is támogatást nyújtani. A NATO-ról szól­va Clinton a magyar vezetőknek elmondta, hogy a Fehér Ház nem úgy képzeli el az Észak-atlanti szervezet bővítését, hogy az Európa új megosztottságához vezessen. Ellenkezőleg: a NATO kibővítésének célja Európa és a térség stabilitásának megerősítése. A találkozón szó esett a kétoldalú kapcsolatokról is. Magyar részről felmerült amerikai támogatás kérése a transzfer bővítéséhez. Ugyancsak szívesen látnának az eddiginél több amerikai beruházást Magyarországon. Megállapodás született a szervezett bűnözés, vala­mint a nemzetközi terrorizmus elleni közös fellépésről. Az Egyesült Államok ennek érdekében kész Budapesten egy regionális központot - amolyan "rendőrakadémiát" - létrehozni. Atommentes Ukrajna AzEurópa-csúcs egyik legfontosabb eseményeként Ukrajna mint atommentes ország csatlakozott az atomsorompó-egyezményhez. Aláírták azokat a dokumentumokat is, amelyekben az Ukrajnának, Kazahsztánnak és Fehéroroszországnak nyújtandó nagyhatalmi biz­tonsági garanciákat rögzítik. A dokumentumokat a garanciát vállaló nagyhatalmak részéről Clinton amerikai, Jelcin orosz elnök és John Major brit kormányfő írta alá. Az aláírással egyidőben kicserélték a nukleáris fegyverzet-csökkentést előirányzó Start-1 szerződés ratifi­kációs okmányait is, amelynek értelmében több mint 9000 robbanófej célbajuttatását szolgáló stratégiai bombázókat, illetve rakétaindító állomásokat számolnak fel. Oroszország nem vétózhat (MH) Magyarország független, szuverén állam, s ebből az is következik, hogy szerződések megkötésekor nincs szükség harmadik fél engedélyére - nyilatkozta Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának szabaddemokrata elnöke. Csóti György Horn Gyula lengyelországi beszével kapcsolatos interpellációja kapcsán merült fel a téma. Eörsi emlékeztetett arra, hogy minden vezető nyugati politikus kinyilvánította: a térség országainak a NATO-hoz való csatlakozását nem vétózhatja meg Oroszország. "A csatlakozásról lehet és kell konzultálni, de ez nem keltheti azt a látszatot, hogy Magyarország nem szuverén módon hozza meg döntéseit" - vélte a külügyi bizottság elnöke. Vasutassztrájk (NSZ) A magyar vasutasok december 8-án reggel 2 órás figyel­meztető sztrájkot tartottak, előkészületül a december 12-re tervezett, 36 órás általános sztrájkra. A vasút vezetősége szeretett volna ígére­tet kapni arra, hogy a munkabeszüntetés ideje alatt a menetrendszerű forgalom fele üzemelni fog, a szakszervezet azonban csak 15 illetve 12 százalékra gondolt. A MÁV Rt. budapesti vezetői hétfőn levélben kérték a szakszer­vezeteket: a szajoli vonatszerencsétlenségre való tekintettel lépjenek vissza a már meghirdetett sztrájktól. Megítélésük szerint ugyanis az elmúlt negyedszázad legsúlyosabb vasúti balesetét valószínűleg em­beri mulasztás okozta. Ennek fényében pedig a vasutasok sztrájkja az eddgmegértő utasok ellenszenvét is kivívhatja. Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke úgy nyilatkozott: nem szerencsés, hogy politikai köntösbe akarják bújtatni a munka­adói érdekeket. Szerinte a MÁV vezetői azt szeretnék, hogy "2-3 vasutas mulasztásáért 72 ezer munkavállaló bűnhődjön." A szajoli szerencsétlenség ügyében eljárást indítottak egy váltó­kezelő és két tolatásvezető ellen. A baleset során 29-en meghaltak, 52 személy súlyosan megsérült. A mentésben 30 orvos, 80 tűzoltó, 90 honvéd vett részt. A kormány az elhunytak családjainak fél-félmillió forint gyorssegélyt, összesen húszmillió forintot utalt ki. KUBA KÉRDÉSE A MIAMI CSÚCSÉRTEKEZLET ELŐTT Miamiban lezajlott a nyugati hemiszféra, a többségében 34 latin­amerikai ország csúcsértekezlete, amelynek csupán egyetlen állam nem képviseltette magát: Kuba. Fidel Castrot láthatóan nem zavarja a kirekesztés, ami lényegében nem külső intézkedés hatására kelet­kezett, hanem maga a kubai kommunista diktatúra teremtette meg. Az igazság az, hogy a mostani csúcsértekezletre Kubát is meghívták és csupán az államfő, a korábban Moszkvának száz százalékig elkö­telezett Fidel Castro döntött úgy, hogy nem vesz részt az értekezle­ten. Maga a diktátor ma már élőnek tűnő anakronizmus, valójában kövület a Föld fejlődési korszakainak kommunista rétegeződéséből, aki ma is az egykori forradalmi hadsereg egyenruháját viseli és ma­kacsul ragaszkodik a hatalomhoz. "A mi hemiszféránkban csupán egy ország nem küldte el ide a képviselőjét" - tért ki a Kubával való viszonyra megnyitó beszédé­ben Clinton elnök. "Az egyetlen, ahol még mindig elutasítják a de­mokráciát. Támogatjuk a kubai nép vágyát a békés, demokratikus változás irányában és reméljük, amikor legközelebb ilyen csúcsérte­kezletet tartunk, a demokratikus Kuba vezetője is itt lesz a nemze­tek asztalánál." A hallgatóságban számos kubai-amerikai volt jelen, akik ezekre a szavakra felugrottak helyükről és tapsukat, éljenzésüket percekig visszhangozta a hatalmas terem. Carlos Menem argentin elnök mindenképpen fel szerette volna vétetni a kubai kérdést az értekezlet tárgysorozatára. Maga Menem elítélte a kubai diktatúrát, ugyanakkor azonban szerette volna ki­mozdítani a kérdést a holtpontról és annak a reményének adott ki­fejezést, hogy az Egyesült Államok enyhíteni fogja a jelenlegi szállí­tási tilalmat Kubával szemben. Amerikai oldalról az volt a válasz, hogy erre addig semmiesetre sem fog sor kerülni, míg Kuba nem teszi meg a szükséges lépéseket. Ez érthetően gazdasági és politikai reformokat jelent. Lényeges po­litikai változásra van szükség. Nem meglepetésszerűen, de szabálytalannak mondható módon egyes delegátusok fel akarták venni a kaliforniai 187-es Javaslat kérdését is a tárgysorozatra, holott ez Amerika egyik államának a belügye és a további lépés a bíróságok döntésétől függ. Az Egyesült Államoknak azonban jogában áll megtenni a szükséges lépéseket az illegális bevándorlás megállítására. Minden ország ezt tenné az Egyesült Államok helyében. A csúcsértekezletnek azonban tulajdonképpen a hemiszféra ál­lamai részére szabadkereskedelmi zóna megteremtése volt az el­sőrendű célja. A tervek szerint a szabadkereskedelmi kapcsolatok előtt 2005-re nyílik meg az út. Mint kiderült, elsőnek Chile kíván tárgyalásokba bocsátkozni az Egyesült Államokkal és megvan a re­mény, hogy Chile számára már egy-két éven belül megteremtődik a szabadkereskedelmi lehetőség. "Senki sem becsüli le az előttünk álló nehéz feladatokat" - mon­dotta Clinton elnök. "De hisszük, hogy az erőfeszítésnek jelentős jutalma lesz." Az Egyesült Államok Mexikóval már közel egy esztendeje meg­kötötte a szabadkereskedelmi egyezményt és ennek mintájára ezt kiterjesztik a hemiszféra mintegy 850 millió lelket számláló államai­ra, Kanadától le délre egészen Argentínáig. Az egyezmény teljes megvalósulása után merőben új élet kezdetét jelenti a 34 résztvevő állam részére. Az értekezlet végén ismét felvetődött Kuba kérdése és sorsa. Miami Little Havana kerületéből több ezren vonultak fel az Orange Bowl-ba, ahol nagygyűlés volt és Fidel Castro lemondását követel­ték. Rendkívüli esemény színhelye volt Oslóban a Városháza. V. Ha­rald norvég király és Sonya királynő jelenlétében átadták az idei Nobel-békedíjat a nyerteseknek, akiknek kiválasztása még nem oko­zott ennyi összetűzést és ellenvéleményt. Az öttagú Nobel-bizottság egyik résztvevője lemondott, tiltakozásul Arafat megjutalmazása el­len, akinek háborús, sőt terrorista múltja sokak véleménye szerint alkalmatlanná tette őt a reprezentatív elismerésre. A szombati ün­nepi ceremónián mindez azonban nem került szóba és Yitzak Ra­bin miniszterelnök, Shimon Peres külügyminiszter, valamint Jasszer Arafat együttesen léptek az emelvényre, hogy a dijat átvegyék. Ami­kor a meghívottak távoztak, az épület előtt mintegy hetven fáklyás tüntetővel találták magukat szemben, akik ezt kiáltozták: "Szégyen!" Ellentmondásosnak tűnő helyzet alakult ki Boszniában. Ezekben a napokban sokat beszélnek arról, hogy az ENSZ úgynevezett bé­kéltető csapatait végül is visszahívják. Ezzel kapcsolatban Clinton amerikai elnök kijelentette, hogy amennyiben erre sor kerül, az Egyesült Államok mintegy 25 ezer főnyi csapatot küld a volt Jugo­(Folytatás a 2. oldalon) AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL * WEEKLY NEWSPAPER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom