Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1994-04-29 / 17. szám

FERCSEY JÁNOS (New York) Ha Nixon győz 1960-ban... Kétszáz év múlva az iskolai tankönyvekben ez lesz az első mondat Richard M. Nixonról: "A 37. elnök, aki le­mondott hivataláról a Water­­gate-botrány miatt." Aztán meg­jegyzik a "kínai nyitást", a korai déteníe-et, szerepét Vietnammal kapcsolatban, de a "Watergate­­coverup" és a "pardon" lesz az első. De a múló idő és két évti­zed botrányai valahogyan más megvilágításba helyezik Water­­gatet. Nixon sok mást is jelent. O az évszázad második felének vezető amerikai politikusa. 1948 óta haláláig az események kö­zéppontjában - vagy közelében - állt. Senki sem volt politikailag ilyen hosszú életű, se Eisenho­wer, se De Gaulle, se Churchill. Stephen E. Ambrose írt így a Wall Street Journalban, a törté­nész, aki Richard Nixon három­­kötetes biográfiáján dolgozik. "Sokan gyűlölték, sokan csodál­ták, de csodáiéi sem szerették. De olyan volt, mint a parafadu­gó: ha lenyomták, újra felemel­kedett. Ami 1974-ben (lemon­dásakor) lehetetlennek látszott, megvalósult, 1994-ben tisztelet­reméltó államférfi lett." Garry Wills, egy másik törté­nész így írt a New York Times­­ben: "Vannak, akik azt mondják, Ronald Reagan érdeme a hi­degháború befejezése, mert az oroszok nem bírták a fegyverke­zési versenyt. Mások szerint Mikhail Gorbacsov fejezte be, kudarcba fulladt reformjaival. De ha egy személyt kell válasz­tani, aki legtöbbet tett a szovjet­­amerikai konfliktus befejezé­séért, az én jelöltem Richard Nixon, ő látta, hogy a kommu­nista szolidaritás mítosz, amikor elismerte vörös Kínát." Nixon tisztán látta, hogy nem­csak Amerika és a Szovjetunió a főszereplők a világpolitikában, hanem ott van Kína, Japán és Nyugat-Európa. Ezek közül pe­dig egyik sem áll a Szovjetunió mellé. Nixon akkor nyújtotta ki kezét Kína felé, amikor erősöd­ni kezdett a hegemóniára törő Szovjet nyomása. Richard Nixon nevéhez fűző­dik az amerikai elnökválasztás, amit a legkisebb különbséggel nyert meg ellene John F. Ken­nedy, 1960-ban; és a legnagyobb "landslide", amikor 1972-ben 18 millió szavazattal kapott többet, mint George Mac Govern, aki le akart térdelni az észak-rvietna­­miak előtt. De vissza kell térnünk ahhoz az időhöz, amikor Richard Ni­xon kampányt folytatott az Amerikába befészkelt kommu­nista sejtek ellen. Ennek során leleplezte Alger Hisst, Roose­velt sztár-diplomatáját, aki a te­­heráni konferencián az amerikai elnök mögött állt; Alger Hisst, mint eskűszegőt, egy washing­toni kommunista sejt tagját, a független amerikai bíróság el­ítélte. Nixon pontosan tudta, hogy ezt sohasem bocsátják meg neki. Politikai ellenfelei és a be­folyásuk alatt álló sajtó haláláig támadták Nixont. Amikor most a New York Times első olda­lon, háromsoros főcímmel jelen­tette Nixon halálát, a harmadik sorban ott volt "Watergate". Az 1960-as elnökválasztással történelmi fordulóponthoz érke­zett Amerika. A Wall Street Jo­urnal most részleteket közölt Earl Mazo, a New York Herald Tribune riporterének könyvé­ből: "Nixon, egy politikai port­ré", (1968). Olyan kis különb­séggel nyert Kennedy, hogy Ni­­xonnak azt tanácsolták, kérje a szavazatok újra-számolását, mert valószínűleg csalás történt Illinoisban és "legalább százezer Kennedy-Johnson melletti sza­vazat egyszerűen nem létezett". Earl Mazo egy tizenkét cikkből álló sorozatot tervezett, de Ni­xon azt mondta neki: "Nem te­hetjük ki Amerikát egy alkotmá­nyos krízis agóniájának - én semmiképpen nem veszek részt egy ilyen válság felidézésében, csak azért, hogy elnök legyek, vagy bármi másért." De mi történt volna, ha azon a végzetes választáson nem Ken­nedy, hanem Nixon győz? (Ta­lán azon múlott, hogy Nixon nem ismerte akkor még a TV-t, "make-up" nélkül állt a reflekto­rok elé a Kennedyvel folytatott debate-on.) Először is: Amerika szerepe Indokínában máskép­pen alakult volna. Kennedy segí­tette a puccsot, amelynek során megölték Ngo Dinh Diemet és Amerika végzetesen belekevere­dett a vietnami háborúba. Ken­nedy és később Lyndon Johnson elnöksége alatt már 540.000 amerikai katona harcolt Viet­namban. Tíz évvel később Nixon vonta ki Vietnamból az amerikai katonákat s elkerülhető lett vol­na a végső tragédia, ha a Kong­resszus nem vonja meg támoga­tását a dél-vietnamiaktól. De már előzőleg, nem történt volna meg a kubai hazafiak cserbenhagyása Playa Girón-nál. Kubai emigránsok, Amerika se­gítségével, Guatemala-i támasz­pontról elindulva partra szálltak Kubában, bízva abban, hogy az amerikai légierő fedezi támadá­sukat, kubai földön kormányt alakítanak és több latin-ameri­kai és európai kormány elismeri őket. Ami történt, megbocsátha­tatlan: a kubai emigránsok part­ra szálltak, de ott várták őket Fidel Castro emberei, s közben az amerikai légi-fedezet elma­radt. Stevenson jelentette Ken­­nedynek, hogy az ENSZ-ben in­vázióval vádolják Amerikát. Kennedy leállította erre az ame­rikai légi-támogatást és a kubai emigránsok fogságba estek a "Disznók Öblében", ahogy Cast­­róék elnevezték Playa Girónt. Ha akkor a kubai emigránsok inváziója sikerrel jár, Fidel Castro eltűnt volna, nem segít­hette volna a marxista gerillákat Dél- és Közép-Amerikában és nem lett volna "kubai missil-krí­­zis", amikor 1962-ben nukleáris katasztrófa fenyegette a világot. És John F. Kennedy valószínű­leg ma is élne. Richard Nixon pedig 1974-ben újra alkotmányos válságba so­dorhatta volna hazáját, ha nem mond le. Dolgozott, mint ügyvéd és könyveket írt a világpolitikáról. Kevesen nem ismerték el, hogy ő valószínűleg a legjobb külpoli­tikai szakértő a világon. Ameri­ka elnökei, Reagan, Bush és Clinton is kérték tanácsait. Különösen érdekes Nixon és Clinton kapcsolata. A vietnami háború idején ellenkező oldalon álltak; Bili Clinton és felesége, Hillary is a Mac Govern kam­pányban dolgoztak. A sok nega­tívum mellett kedvező jel, hogy félretéve a múltat, amikor "a barrikád" ellenkező oldalán áll­tak, Clinton őszintén tisztelte Nixont. Valószínűleg azt is tanulmá­nyozta Clinton, hogy Nixon nemcsak "külpolitikai elnök" volt, hanem 1972-es győzelme után egy "Új Amerikai Forrada­lom" keretében programot dol­gozott ki általános egészségügyi biztosításról, a kormány reorga­nizációjáról, diákokat segítő köl­­csönökről és welfare-reformról. A nekrológokban néhány mon­dását idézik. Amikor egy koráb­bi kampány alatt azzal vádolták, hogy illegális támogatást foga­dott el, a televízióban cocker spaniel kutyájával, Checkerrel jelent meg és azt mondta: "Checkert valóban ajándékba kaptam, de nem válók meg tőle semmiért sem”. Amikor 1962 ben elvesztette a kaliforniai kor­mányzó-választást, újságíró el­lenségeinek azt mondta: "Gon­dolják meg, mi hiányzik maguknak, uraim. Nem lesz Ni­xon, akit megrugdalhatnak." Amikor lemondott és indult a Fehér Házból, azt mondta: "Ne gyűlöld azokat, akik gyűlölnek téged, mert a gyűlölet tönkre­tesz." Csak egyszer látták sírni Ni­xont: akkor, amikor tavaly meg­halt felesége, Pat. Vallásos em­ber volt, quaker, anyját, Han­­naht "szentnek" hívta, s imádta lányait, Triciát és Juliet. Ellenségei előtt halálában sem akart meghajolni. Nem akarta, hogy Capitol Hillben ravataloz­zák fel, szülővárosában, a kali­forniai Yorba Lindán temetik el, az ottani Nixon-könyvtárban pihen meg egy drámai élet után. * Nixon volt az első vezető ame­rikai politikus, akit személyesen megismertem. Bár az Eisenho­wer adminisztráció nem tudta megmenteni 1956-ban a magyar szabadságharcosokat, Nixon Ausztriába repült és megláto­gatta a táborokban a magyar menekülteket; személyes befo­lyásának köszönhető, hogy Amerika sokezer magyar emig­ránst befogadott. Közvetlenül ezután Nixon Argentínába ment. Barátunk, a Voice of America egyik lengyel munkatársa megkért, hogy Bue­nos Airesben az amerikai nagy­követ rezidenciáján üdvözöljük Richard Nixont, az Egyesült Ál­lamok akkori alelnökét. Kis ma­gyar delegáció üdvözölte, Bob­rik Arno volt argentínai nagykö­vet vezetésével. Kértük, hogy segítse Magyarországot, a ma­gyar népet. Három kislány - négy-öt évesek - két gyönyörű magyar babát adott át Nixonnak lányai, Tricia és Julie számára. Tizenhárom kisebbség Magyarországon A New York-i főkonzulátuson sajtókonferenciát tartott Wolfart János államtitkár a magyaror­szági kisebbségek helyzetéről. Az előadót László Balázs főkon­zul mutatta be. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nagy súlyt helyez az országban élő kisebbségek joga­inak biztosításáról; példát vehet­nek erről a szomszéd országok kormányai. A legnagyobb kisebbség a ci­gányság: 1990-es népszámlálás szerint számuk 150.000 (de a Roma Internacional szerint en­nél sokkal több, mintegy 600.000). Második helyen a né­metek állnak, utánuk következ­nek a horvátok és szlovének, kb. 80.000-en. Legkisebb létszámú­ak a görögök és az örmények.-f-Lapzártakor jelentik: Hata japán miniszterelnök megválasztása után 12 órával a szocialisták kiváltak a kormány­­koalícióból, amely ezzel mindkét házban elvesztette többségét. ASTRO TRA VÉL 19737 Ventura Blvd # 205 Woodland Hills, CA 91364 (818)347-2794 (818)716-7600 (818)716-7794 LAX-BUD-LAX $ 650.-+tax BUD-LAX-BUD $ 625.-+ tax LAX-FRA-LAX $ 545.-+tax “LAX - BUD O.W. $425.-+tax Bővebb felvilágosításe'rt hívjanak! KUL ES BELFÖLDI JEGYÉK. HAJOUTAK 5455 Garden Grave Blvd., Suite #100 Westminster, California 92633 DR. SZABÓ TAMÁS D.C. 7060 Hollywood Blvd. #520 (Great Western Bldg-ben, közel a La Brea-hoz) Derék, hát és lábfájdalmak * Zsibbadás kézben és lábban Nyak, váll és kézfájdalom * Fejfájás Idegfeszültség * Reuma GÉPJÁRMŰ BALESETEK, MUNKAHELYI SÉRÜLÉSEK, SPORT BALESETEK Készséggel állok ilyen, vagy hasonló problémájú honfitársaim rendelkezésére Tel: (213) 464-1635 FAX: (213) 464-1674 Dr. Toczauer Tibor ügyvéd 18124 Itanclio St., Tarzana, CA 91356 Td: (818) 342-0880 * Általános jogi prakszis 1975 óla Balesetek, bűnügyek, családi és kereskedelmi ügyek, bevándorlás, állampolgárság, csőd, stb. Angolul is beszélünk. Ha problémája van, hagyjon üzenetet a fenti számon. Visszahívjuk és díjmentesen tájékoztatjuk a lehetőségeiről! CSÁRDÁS MAGYAR ÉTTEREM 5820 Melrose Avenue Los Angeles, CA 90004 (213) 962-6434 Finom magyar ételek és borok nagy választékban Friss kenyér és cukrászsütemény rendelésre is Nyitva minden nap ebédre és vacsorára CHEF: Naday Egon Goldfarb *” Halmos Company New - Used cars, Boat - Airplane - Buy - Sell Sherrie Goldfarb Halmos Peter Halmos owner Használt gépkocsik rendkívül olcsón kaphatók! Wholesale price - Részletre is 4918 San Vincente Blvd., Los Angeles, CA 90019 Tel: (213) 932-0950 Mobil: (213) 200-7484 Fax: (213) 277-5210 Csak dealereknek tartott auctionra velem jöhetnek kocsit választani 800 675 0559 714 850-9876 Fax 714 891 -8394 KÖZJEGYZŐI HITELESÍTÉS 7 NAP 24 ORAS SZOLGALAT BIZALOMMAL AUTO BÉRLÉS AMERIKAI ■■ Magyar Hírlap Q|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom