Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1994-02-18 / 7. szám

VOL. 6. ÉVF. - No. 7. SZÁM - 1994.február 18. _____________________ÁRA: 1 dollár__________________________ FERCSEY JÁNOS és CLAIRE KENNETH New York-i beszámolói FRIEDMAN: Közérdekű jegyzetek FÜZES: Csak abbahagyni lehet JANCSÓ: a Soros-díjas Faludy Györgyről SZEGEDI: Vigyázz, mert behúznak Ellopták A SIKOLYt Miközben a világ szeme Nor­végián van a Téli Olimpa kap­csán, az osloi Nemzeti Galériá­ból ellopták a legismertebb nor­vég festményt, Edward Munch "A sikoly" című képét. A biz­tonsági kamerák megörökítet­ték, amint két férfi egy ablakot betörve létrát támasztott a fal­hoz, és egy percen belül meg­léptek a műkinccsel. A hely­színre érkezett rendörök már csak hűlt helyét találták a norvé­gek szemében a Mona Lisával felérő festménynek. Szabadlábon az egri sortűz gyanúsítottjai Az Egri Városi Bíróság vala­mennyi gyanúsítottat illetően el­utasította a Budapesti Ügyészsé­gi Nyomozóhivatal letartóztatási indítványát. Megállapította, hogy az érintettek ugyan alaposan gyanúsíthatók a terhűkre rótt cse­lekmények elkövetésével, koruk­ra és eddigi viselkedésükre való tekintettel azonban nem látja úgy, hogy szökésüktől tartani kéne. Kárpátaljai segélybotrány Kárpátalja vezetői még január derekán levélben mondtak kö­szönetét Boross Péter miniszter­­elnöknek a megye árvíz-sújtottá vidékeinek nyújtandó magyar hu­manitárius segélyért, amelynek keretében több mint 300 gyerek a múlt hónap folyamán ingyen üdülhetett. Ám alig köszönt el a 40 millió forint értékű segélyszállítmányt átnyújtó Jeszenszky Géza ukrán kollégájától, Anatolij Zlenkótól, a helyi sajtó máris különböző visszaélésekről számolt be. A hí­rek szerint elsősorban a helyi ve­zetők gyermekeit vitték el a Bala­ton partjára. Több helyen a szülők beosztását vették alapul az elbírálásban, a valóban rászorul­takat, köztük félárva gyerekeket pedig kihagyták a névsorból. Az eset akkora felháborodást keltett, hogy a lakosság a két ország kül­ügyminiszteréhez kíván fordulni magyarázatért. Hamburger-dömping A McDonald’s étteremlánc megjelenése óta összesen 2,5 mil­liárd forintot fektetett be Ma­gyarországon, ebből 650 milliót 1993-ban. Az éttermek összfor­galma tavaly megközelítette a 2,5 milliárd forintot, szemben az elő­ző évi 1,6 milliárddal. Ez évvégé­ig a társaság hét új éttermet nyit az országban, a legközelebbit e hónapban Szegeden. A hálózat forgalma várhatóan 30-40 száza­lékkal növekszik. Ennek ellenére a múlt évet veszteséggel zárták, ez azonban kisebb mértékű, mint 1992-ben. Mennyit ér Hosokawa szava? Morihiro Hosokawa 1993 nyarán földcsuszamlás-szerű győzelem­mel került a japán miniszterelnöki székbe, amikor csaknem 40 éves megszakítás nélküli kormányzás után a Liberális Demokrata Párt vereséget szenvedett. A fiatal, jó megjelenésű, tiszta arcú, reformo­kat és haladást ígérő Hosokawa rendkívüli népszerűségnek örven­dett, de eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az új miniszterelnöknek a parlamenttel nem sikerült elfogadtat­nia reform-csomagját, amelyet a képviselőház helyeselt, a szenátus azonban megvétózott. Nemrég 7%-os adóemelést jelentett be, amit a közfelháborodás miatt azonnal vissza kellett vonnia. A rossz nyel­vek szerint titkos üzleteket köt és általa kedvelt cégeknek juttat koncessziókat, de nőügyeit sem nézik jó szemmel a konzervatív japá­nok. A szamuráj őseire büszke kormányfőnek minden ügyességét és rugalmasságát össze kell szednie, ha nem akar hivatali idejének rö­vidségével bekerülni a politikai rekordok könyvébe. Hosokawa most Clinton elnökkel tárgyal Washingtonban. Bármi is lesz a tárgyalások eredménye, a legfontosabb kérdés nyitva marad: meg tudja-e tartani Hosokawa, amit ígér? El tudja-e fogadtatni hazájában, amire kötelezettséget vállal? És egyáltalán, hivatalban lesz-e még, mire a megvalósításra sor kerülne? A jelek szerint "a mézeshetek végetértek" - a miniszterelnök politikai bázisa otthon nem túl erős. Miért kellett meghalnia? Újabb tanú a Dubcek-ügyben Alexander Dubcek, az 1968-as csehszlovák reformmozgalom ve­zéralakja, a kilencvenes évek Szlovák Szociáldemokrata Pártjának elnöke több, mint egy éve halott, de halálának körülményei körül még mindig sok a kérdőjel. A napokban egy bolognai vállalkozó, aki Dubcek barátja volt, riportereknek kijelentette, hogy a prágai tavasz hőse nem véletlen autószerencsétlenség, hanem merénylet áldozata lett. Azt is beszélik, hogy a KGB keze volt a dologban, mivel Dubce­­ket tanúként megidézték a SZKP ellen Moszkvában folyó perre. Dubceket 1992 szeptember elsején érte a baleset, és november 7-én húnyt el. A napokban nyilvánosságra hozott nyilatkozat szerint betegágyán arról panaszkodott olasz barátjának, hogy míg a sofőrt azonnal elszállították a helyszínről, őt egy órán át ott hagyták, ahová kirepült a BMW kocsiból. Hivatalos személyek semmiféle bizonyí­tékról nem tudnak, ami merényletre utalna. A gyanúra leginkább az ad okot, hogy a kormány nem állított fel azonnal vizsgálóbizottságot az eset kivizsgálására, ami ilyen esetben szokásos volt. Erre csak 1993 nyarán került sor. A nyomozás még nem ért véget, de Dubcek pártja túl sokat nem vár tőle. Inkább azon fáradoznak, hogy minél több nyelvre lefordítva megjelenjen az egykori elnök életéről szóló könyv. Halászlázadás Rennes-ben A bretonok parlamentje túlélte a francia királyokat, megúszta a két világháborút, de nem élte túl saját halászainak tüntetését. Salo­mon de Brossé, a Luxemburg-palota építészének pompás fafaragá­sokkal, festményekkel és szőnyegekkel díszített remek alkotása, amely arról is nevezetes, hogy termeiben táragyalták a Dreyfus-pert, a múlt héten lángok martaléka lett. A mintegy négyezer halász a téli holtszezonban a megélhetési gondok, az árakat leverő külföldi import és a túl magas adók miatti elkeseredésében vonult tüntetni Bretagne fővárosába. Furkósbotok­­kal, gránátokkal, petárdákkal támadtak a rendőrökre. A rendfenn­tartó erőkkel való összecsapásnak nyolcvan sebesültje van - ötven a felvonulók és a járókelők, harminc a rendőrök közül. Békéltető tárgyalásokra a városba érkezett Edou-ard Balladour miniszterelnök is. Üzenetet vitt a francia kormánytól, hogy ötven százalékkal csök­kentik a halászok társadalombiztosítási adóját, és az Európai Unió is visszaállítja a hal felvásárlására elrendelt árminimumot. Richter hagyatéka is áldozatul esett A földrengés nem tesz kivételt senkivel, kérlelhetetlenül lerom­bolja, ami útjába kerül - a szegények viskóit és a milliomosok pazar villáit egyaránt. Most érkezett a hír, hogy földrengés okozta tűz következtében leégett Charles F. Richter Granada Hills—i háza és elpusztult felbecsülhetetlen értékű hagyatéka is. A nyolc éve elhúnyt (Folytatás a 2. oldalon) ULTIMATUM A SZERBEKNEK Nézeteltérés az oroszokkal A téli olimpiai játékok lillehammeri megnyitásáról a rádió- és te­levíziós közvetítések mind megemlékeztek a szenvedő Szarajevó­ról, amely pontosan tíz esztendővel ezelőtt a szívét tárta ki az ak­kori játékokra odaözönlő külföldiek előtt. A megemlékezés kézen­fekvő, sőt kötelességszerű volt, a hátsó mozgató erőkben azonban szerepet kapott a politika is. Voltak, akik helytelenítették ezt, mondván: sport és politika, a kettőnek nincs köze egymáshoz, jobb szétválasztani a köröket. Valahogy hasonlított ez ahhoz, ami­kor az állam és a vallás szétválasztását emlegetik. Elvben lehet, hogy helyes, de gyakorlatilag nem lehet mindig megvalósítani. Nem, mert életünkben végeredményben minden egymásba kapcso­lódik. Minden politikai meggondolástól függetlenül, helyes volt, amikor a lillehammeri megnyitón Samaranch, a Nemzetközi Olim­piai Bizottság elnöke csendes tiszteletadásra szólított fel a szenve­dő szarajevóiak mellett. Amint értesültünk, ezt a láthatatlan hidat a szarajevóiak is épít­gették, amennyire tudták. Az éter hullámain át tulajdonképpen az egész város ott szeretett volna lenni és figyelemmel kísérni minden mozzanatot. Szarajevóban azonban most nincs villamos áramszol­gáltatás és a lehetőség csupán azoknak adatott meg, akik kis hor­dozható TV-készülékkel rendelkeztek és ezt rákapcsolhatták az autójuk akkumulátorára - ha ugyan volt autójuk és működött is. Az ilyen elszórtan működő televíziós közvetítések körül azután össze­verődtek nemcsak családtagok és barátok, hanem vadidegenek is. Mindenki, aki odafért. A jó emberek megtalálják egymás közelsé­gét és kis helyen elférnek. Ezúttal viszonylag nyugodtan tehették, mert a városban és köz­vetlen környékén csend honolt. Nem robbantak a bombák és grá­nátok, mert még tartott a tűzszünet, ami a NATO ultimátuma után kezdődött. Néhányan a fanatikus szerb harcosok közül az öklüket és az abban szorongatott fegyverüket rázták fényegetően, hogy ha mással nem, késsel fogja a lakosság legyilkolni az ENSZ kéksapkás békementőit, ha az atlanti szervezet és benne elsősorban az ameri­kai légierő repülőgépei beváltanák fenyegetésüket és bombázni kezdenék a szerb állásokat. Mert a felszólítás úgy hangzott, hogy 1994. február 20-án éjfélig a szerbeknek fel kell adni eddigi tüzelőállásaikat és nehézfegyvere­iket visszavonni Szarajevótól 20 kilométeres - 12.4 mérföldes - tá­volságra. És közben természetesen tűzszünetnek kell lennie, hiszen enélkül az egész nem ér semmit. A fegyverek valóban elhallgattak. Mert a szerbek blöfföltek, ami­kor lehetett, de amikor látták, hogy többé nem babra megy a játék, ők is kezdték az ultimátumot komolyan venni. Az ENSZ-alakula­­tok ellen elhangzott fenyegetésre pedig Michael Rose altábornagy, a boszniai kéksapkások új parancsnoka kijelentette, hogy katonái nem vonulnak vissza, nem is bújnak el, teljesítik kötelességüket és ha tüzet nyitnának rájuk, vissza fognak lőni. Időközben az ENSZ- erőket is megerősítették, Malájföldről új katonák érkeztek. Sajnos, ismét terítékre került az ilyen emberi viszonylatokban olyan gyakori kétértelmű magyarázkodás, színlelés és fondorlatok­kal való kísérletezés. A szerbek látszólag komolyan vették a visz­­szavonulásra való felszólítást és ütegeiket elmozdították, legalább egy részüket. Az ultimátum alapján azonban ez nem elegendő, a fegyvereket ENSZ-elienőrzés alá is kell helyezni. Mindez a bosz­niai mohamedán-kormányra is vonatkozott - hogy ezzel az egyen­súlyt - vagy legalább is annak látszatát - fenntartsák. Szombaton azonban megszűnt a fegyverek beszolgáltatása. A boszniai hadse­reg azzal magyarázkodott, hogy a többi fegyvert egyelőre megtart­ják, miután a szerbeknek tízszer annyi van és ebből alig szolgáltat­tak be valamit. Ugyanakkor az egyidejűleg Genfben megkezdődött béketárgyalá­sok is megszakadtak, pedig ezt az oroszok is támogatták. Amikor a NATO előállt az ultimátummal, a bejelentést Moszkvában nagy felhördülés fogadta. Mint köztudomású, a szerbek az oroszoknak tradicionális fegyvertársaik. Amikor fegyverszünetre és békés meg­beszélések megkezdésére került azonban a sor, az oroszok is csat­lakoztak és megpróbáltak szövetségeseikre nyomást gyakorolni. Eddig nem sok sikerrel. A helyzet hirtelen feszültebbé vált és az amerikai külügyminiszté­rium utasítást adott, hogy diplomatáinak és követségi alkalmazot­tainak családtagjai haladéktalanul hagyják el az országot. Vajon mit hoznak az elkövetkezendő napok? Folytatódik-e a tűzszünet és újra felveszik-e a tárgyalások fonalát? Ha reménytele­nül abbamarad minden békés megoldás, megindítja-e a NATO a beígért megtorló támadásokat? Adott körülmények között meg kell tennie és ezúttal Amerika sem húzódhat félre. Hiszen eddig nem sokat tett, legfeljebb erélyesnek mutatkozva szivarfüstöt fújt a szerbek képébe, de azok még csak nem is kühinleliek. ívíii hoz a balkáni háború? Szerbia a partizántevékenység őshazája. Letörését Hitler is megpróbálta, sikertelenül. SZ.L. 08/13/93 HUNGARIAN REFORMED CHURCH 493 AMBOY AVENUE PERTH AMBOY, NJ 08861 USA AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL » WEEKLY NEWSPAPER AMERIKAI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom