Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1994-01-28 / 4. szám
FERCSEY JÁNOS (New York) A végzet erősebb volt, mint az akarat... New York-i beszélgetés László Balázs főkonzullal, Antall József egykori szívivőjével CSÁRDÁS MAGYAR ÉTTEREM 5820 Melrose Avenue Los Angeles, CA 90004 (213) 962-6434 Finom magyar ételek, sütemények, borok Ebédet (Luncheon Menu) naponta 11:30-tól délután 5-ig szolgálunk fel Magyaros ételkülönlegességek: gulyásleves, töltött káposzta, disznótoros, szilvás gombóc Naponta friss kenyér, pogácsa, cukrászsütemények: krémes, Rigó Jancsi, dobos, lúdláb a zongoránál minden este 7:30-tól Szénássy Antal (Tony) a szórakoztatás mestere Vacsora délután 5-től éjjel 11-ig Rendkívüli ajánlat!!! Fizessen elő az Amerikai Magyar Hírlapra! Február hónapban minden új előfizetőnk egy ingyen ebédet kap a CSÁRDÁS ÉTTEREMBEN 5820 Melrose Avenue, Los Angeles, CA 90004 BRÓDY JÁNOS tart jótékony célú zenés előadást Az egykori illés, majd a Fonográf együttes tagja, a modern magyar zenei élet kiemelkedő egyénisége, az "István a király" rockopera szövegírója a Pasadena City College Harbeson Hall-jában lép fel Előzenekar: E.S.M. (Eppur Si Muove/És Mégis Mozog a Föld) Belépő: $ 10 Helyfoglalás: Varga Árpád vagy Lukács Tamás Telefon: (818)567-2706 Mindenkit szeretettel várunk "Akkor is, amikor a reménytelenség nehezedett Magyarországra, a virtuális államférfi szemével és agyával figyelt, visszanézett a múltba és előre nézett a jövőbe, hogy akkor is, ha nincs remény, készen álljon abban a pillanatban, amikor a valószínűtlen bekövetkezik.” ÍGY EMLÉKEZIK Antall Józsefre egyik bizalmas munkatársa, László Balázs New York-i főkonzul, aki 1990 májusától 1992 decemberéig a miniszterelnök szóvivője volt, elkísérte külföldi tárgyalásaira, Párizsba, Brüsszelbe, Moszkvába, New Yorkba. Középiskolás diák korában ismerte meg, amikor Antall József rövid ideig a Toldy Ferenc gimnáziumban történelmet tanított. "Mágneses erő sugárzott belőle, amikor a magyar történelemről beszélt... Minden* előadása élmény volt. Tudtuk, hogy az 1956-os forradalom után fegyelmi úton helyezték a Toldyba. Eötvös Józsefre és Deák Ferenc politikai bölcsességére hívta fel figyelmünket." László Balázs ezután évekig távolról figyelte Antalit, csak ritka alkalmakkor találkoztak. "Miután eltiltották a tanítástól, több irányban képezte magát, kutatott, határtalan tudásszomjjal tanult, példája bámulatra méltó, lebilincselő volt. De nemcsak önmagáért tanult" - hangsúlyozza László Balázs, "míg könyvtáros volt és orvostörténeti munkákon dolgozott, a diplomácia és a politika történetét tanulmányozta, különösen az. előző száz év magyar történetét. Az. 1960- as és 7()—es években, amikor senki sem sejthette, hogy a Szovjetunió összeomlik és Magyarország felszabadul, ő a leghalványabb remény nélkül készült arra az időre, amikor a történelem aktív szereplője lesz." ARRÓL BESZÉLGETÜNK, hogy Antall József már gyermekkorában politikai légkörben élt. Apja, idősebb Antall József belügyminiszteri államtitkár volt, aki Teleki Pál és Keresztes-Fischcr Ferenc megbízásából lengyel, zsidó és francia menekülteket mentett Varga Bélával, az akkori balatonboglári plébánossal együtt; barátságuk Somlóban kezdődött, ahol Antalléknak szőlőjük volt és Varga Béla veszprémi tanulmányai után ott volt először káplán. Az idősebb Antall József a Kisgazdapárt egyik vezetője és a háború után minisztere volt, az 1956. november 4~i szovjet árulás és invázió után az ő házában találkoztak a Kisgazdapárt megmaradt vezetői, köztük a szibériai fogságból hazatért Kovács Béla. Apja példáját követve Antall József elítélt minden zsarnokságot, apja szellemében vezette az ellenzéket a kerékasztal-tárgyalásokon, amelyek eredménye a kommunista uralom megdöntése és a parlamentáris demokrácia megteremtése volt. POLITIKAI ÉLESLÁTÁSÁRA és bátorságára leginkább jellemző szerepe a Varsói Szerződés felbomlásával kapcsolatban. László Balázs így idézi vissza ezeket a sorsdöntő perceket: "Alig egy hónapja volt hivatalban, mint többévtizedes elnyomás után az első független, szabad magyar kormány miniszterelnöke, amikor sor került - éppen Moszkvában - a Varsói Szerződés csúcskonferenciájára. Csehszlovákiában már Havel, de Lengyelországban még Jaruzelski volt az elnök, az NDK (Kelet- Németország) még megvolt, Lothar de Maiziére vezetésével és Romániában a befejezetlen forradalom után Iliescu volt hatalmon. A magyar kormány szemében groteszknek tűnt egy ilyen összetételű katonai szövetség. A kormány azt fontolgatta, egyáltalán el kell-e menni erre a csúcsértekezletre, esetleg alacsonyabb szinten kellene Magyarországnak képviseltetnie magát. Antall József intuíciója kerekedett felül - beszéljünk és határozottan foglaljunk állást, megragadva az alkalmat, hogy az első ülésen az elnökség Magyarországot illeti meg." "Általános megdöbbenés fogadta Antall József beszédét" - folytatja László Balázs -, "amikor a Varsói Szerződés alapvető felülvizsgálatát és feloszlatását javasolta. Mintha egy súlyos követ dobtak volna egy tóba, amely a felszínen nyugodtnak látszott. A nagy kerekasztal körül ülő politikusok némelyikében felötlöttek hasonló gondolatok, de nem mertek nyíltan kiállni. Havel taktikusan, óvatosan hallgatott; a lengyelek teljes bizonytalanságban voltak, arra gondolva, hogy a német egyesülés után a Varsói Szerződés Németország keleti szomszédai számára talán biztonsági tényező lehetne. Nem kétséges, hogy a régi elemekből és óvatoskodókból álló tarka együttesben a kis Magyarország kormányfőjének bátor kiállása vezetett a Varsói Szerződés megszüntetéséhez, ez gyorsította meg a felbomlást. Antall világosan kimondta: ha egy éven belül nem szűnik meg a Varsói Szerződés, Magyarország kilép belőle." "Ez megérlclte Gorbacsovban a bölcs elhatározást, hogy ne tegye ki Moszkvát ilyen szégyennek" - magyarázza László Balázs. "Ezt jelentette volna az egyik legkisebb ’szövetséges’ kiválása. Inkább ő javasolta, pár hónap múlva, a ’Szerződés’ megszüntetését, ami a prágai értekezleten be is következett." "Egyedül Antall József látta akkor, 1990-ben, hogy elérkezett a történelmi pillanat. Amikor megtorpedózta a Varsói Szövetséget, nemcsak Keleten, Nyugaton is haboztak; nyugati barátaink is óva intettek bennünket, négyszemközt, hogy ’nem kell elsietni’... A nyílt színen senki sem mert kiállni. Zseniális előrelátással használta ki a történelmi lehetőséget és egy év múlva beigazolódott, hogy mennyire igaza volt. Mekkora veszély lett volna, ha az 1991-es augusztusi puccskísérlet idején még fennállt volna a Varsói Szerződés." AKKOR, a moszkvai puccs végzetes napjaiban, a döntő pillanatban megint határozott volt Antall József. "A legelsők közt volt, aki bizalmáról biztosította Borisz. Jelcint, aki azóta többször is kifejezte, hogy ezt sohasem felejti el Magyarországnak. Amikor Budapesten megállapodtak az elhurcolt műkincsek hazahozataláról, Jelcin elmondta, hogy három kategóriába sorolta a politikusokat, akik reagáltak a moszkvai puccskísérletre. Az első kategóriába azok tartoztak, akik 24 órán belül léptek kapcsolatba vele; a másodikba, akik a következő 72 órában jelentkeztek, főleg a puccskísérlet bukása után; és a harmadikba, akik egyáltalán nem telefonáltak." Most arról beszélünk, hogy a New York Times szerint Antall nem volt ’karizmatikus egyéniség’. "Ebből annyi igaz, hogy nem volt népszónok" - mondja László Balázs. "A világ látványos tüntetések vezéreként ismerte meg Lech Walesát, Vaclav Havel pedig földalatti illegális csoportok szellemi vezére volt, a nyugati sajtóban romantikus szabadságharcos fénykörrel vették körül őket. Antall József nem tartott gyújtó szónoklatokat, igazi értékei a nagy nyilvánosság előtt kevésbé voltak láthatók, viszont tanúsíthatom, hogy nemzetközi politikai, közjogi és állam-igazgatási téren messze felülmúlta a ’karizmatikus’ Walesát és Havelt. Sőt, nemcsak Keleten, két és félév alatt, amíg mellette voltam, Nyugaton sem találkoztam olyan államférfivel, aki tárgyismeretben, önálló elemzőkészségben, és stratégiai gondolkodásban felülmúlta volna." "Az a fajta személyiség volt, akinek értékei kisebb körben, kormány üléseken, vagy baráti beszélgetés közben nyilvánultak meg" - állapítja meg a főkonzul. "Beszédeit elsősorban a politikában járatos közönség tudta értékelni. De ha nem is volt népszónok, jónéhány nagy beszédét a korszak legkíválóbbjai közt tartom számon." A Nyugat elmulasztotta a nagy lehetőséget, nem készült fel arra az időre, amikor megszűnik a szovjet birodalom. De Antall József készen állt az újabb küzdelemre. Főként az ő érdeme, hogy az átmenet alatt nem volt újabb vérontás; a világháborúk alatt és 1956-ban sok vért vesztett a magyar nép. Körülöttünk Délen brutális háború dúlt (Európa szégyene, ami Boszniában történik - nyilatkozta Párizsban), Keleten darabjaira tört a szovjet birodalom s Északon kettétört egy ország, de Magyarország a stabilitás szigete volt. Tervezett és dolgozott s lélekben 15 millió magyar államférfia volt. Amikor először járt New Yorkban, mint miniszterelnök, megköszönte az emigránsoknak, hogy a megszállás éveiben szóltak az elnémított nemzet helyett. Egyik utolsó beszédében ezt mondta: "Nincs kétféle magyarság, csak van több ország, ahol magyarok élnek. Mi azt valljuk, hogy mindenki magyar, aki annak vallja magát. Adyval mondhatom, ’kitárul afelé karom, kit magyarrá tett értelem, parancs, sors, szándék, alkalom’. Aki magyarnak vallja magát a hazában, vagy a határon túl, az az egyetemes magyarság kulturális, lelki, szellemi közösségéhez tartozik." TÁMADÁSOK ÉRTÉK külföldön és otthon is, de hittel, erős lélekkel járt a helyes úton akkor is, amikor felvette a küzdelmet a gyilkos kór ellen. Hősi küzdelem után a végzet erősebb volt, mint az akarat, lehunyta szemét a férfi, akire az átmenet vészterhes éveiben a szabad Magyarország vezetését bízta a sors. Ellenfelei is megdöbbentek a tragédia intenzitásától. Reméljük, hogy lelke velünk marad és az ország azon az úton halad tovább, amit ő megjelölt. 1994. január 28. AMERIKAI Hfagyar Ifcrlap s Hölgyeim és uraim, lányok és fiúk, óriások és törpék, ha hiszitek, ha nem, 1994 február 4-én péntek este 7:30-tól
