Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1994-01-28 / 4. szám

AMERIKAI Rövid hírek Boross Németországba utazik Boross Péter március elsején hi­vatalos látogatást tesz Németor­szágban, ahol Helmut Kohl kancellár is fogadja majd. A ma­gyar miniszterelnök már találko­zott Kohl kancellárral, decem­berben Budapesten, amikor a né­met kormányfő lerótta kegyeletét Antall József ravatalánál. Boross látogatása egynapos lesz. Békepartnerség Azok az európai országok, ame­lyek ezt óhajtják, hétfő reggeltől írhatják alá a békepartnerség megteremtését szolgáló kerete­gyezményt - közölték a NATO brüsszeli központjában. Az alá­író lehet az országok Brüsszelbe akkreditált nagykövete, de lehet magasabb rangú személyiség is. Moszkva Baltikum-politikája Moszkva semmiféle változtatást nem tervez a balti államokkal kapcsolatos politikájában - nyi­latkozta Grigorij Karaszin orosz külügyi szóvivő Kozirev beszédét értelmezve. A külügyminiszter ugyanis kijelentette: "Nem sza­bad kivonulnunk azokról a terüle­tekről, amelyek évszázadok óta orosz érdekszférának számíta­nak, és nem kell félnünk a ’kato­nai jelenlét’ kifejezéstől." Erdős André egy ENSZ-bizott­­ság élén Bizottságot állítottak fel az 1995 áprilisában megtartandó ENSZ- értekezletre, amelyen az aláíró 162 tagország dönt az atomso­­rompó-szerződés meghosszabbí­tásáról. A bizottság január 17-én kezdődött ülésszakának elnöke Erdős André, Magyarország ENSZ-nagykövete. Megnyitó beszédében köszöntötte az új tag­államokat, Örményországot, Be­lorussziát, Guyanát és Mauri­tániát, majd méltatta az elmúlt év eredményeit, elsősorban azt a de­cemberben elfogadott határoza­tot, amely a nukleáris kísérletek általános tilalmát irányozza elő. Autógyártás Az iparági statisztikák tanúsága szerint tavaly az Egyesült Álla­mokban 14.2 millió új személy­­gépkocsit és kisteherautót értékesítettek, 8 százalékkal töb­bet, mint 1992-ben. Az USA au­tóipara számára 1989 óta nem volt ilyen sikeres év. Ugyanakkor Nyugat-Európá­­ban tavaly az autóipart sújtó re­cesszió eredményeként csak 11.5 millió új autót adlak el, 15.2 szá­zalékkal kevesebbet, mint az elő­ző évben. Ez ötven éve a leg­nagyobb visszaesés. Japán is 12.9 százalékkal kevesebb kocsit adott el ebben az időszakban, a japán autógyártás európai jelenléte azonban nőtt. Közép-Európaés a NATO Brüsszelben döntöttek: Magyarországot, Lengyelországot, a Cseh Köztársaságot és Szlovákiát nem vonják be a NATO-ba, de ajánla­nak ezeknek az országoknak valamiféle laza "együttműködést" - Társulás a Békéért címmel. Lényegében: a NATÓ nem vállal vé­delmi kötelezettséget abban az esetben, ha Közép-Kelet-Európát katonai támadás érné Keletről, Oroszország felől vagy Délről. A "Partnership for Peace” tulajdonképpen Les Aspin és szakértőinek ötlete volt, mielőtt elmozdították állásából. A brüsszeli döntést az amerikai sajtóban nagy vita előzte meg. Több ismert amerikai külpolitikai kommentátor szerint "az oro­szok kaptak vétó-jogot a NATO fölött", mások szerint azonnal be kellene kapcsolni Közép-Kelet-Európát a NATO-ba, sőt liberális cikkíró új Marshall-tervet ajánl, viszont akad olyan is, aki szerint Amerika sohasem védi meg ezt a térséget, Európát az Odera fo­lyón túl. Az alábbiakban ismertetjük ezeket a véleményeket. "A gyenge Oroszország diktálja a NATO politikáját" "Hogyan lehet biztosítani a stabilitást Európában, amikor Orosz­ország, a legnagyobb katonai erő a kontinensen egyre bizonytala­nabbá válik". így kezdődik a Wall Street Journal brüsszeli tudósító­inak cikke, amelyben jelentik, hogy az amerikai "Partnership for Peace" (Társulás a Békéért) a kelet-európaiak szemében úgy tű­nik, Nyugat elhagyja őket, pont, amikor a veszély fenyegetőbbé vá­lik hatalmas keleti szomszédjuktól. Bár Németország és Franciaor­szág "nyilvánosan” helyesli, Francois Mitterrand szerint "félmeg­oldás a körülmények hatása alatt, de senki sem tartja kielégítő­nek". A lap idézi Lech Walesát, aki a Nyugat habozását - hogy Kelet- Európa bekapcsolódjék a NATO-ba - "felelőtlennek és rövidlátó­nak" tartja, Vaclav Havel pedig a Yaltai Szerződéssel hasonlítja össze, ami a térség szovjet elnyomásához vezetett. "A javaslat olyan benyomást kelthet, hogy Oroszország, bár gyen­ge, diktálja a NATO politikáját. Ironikus, a Szövetséget négy évti­zed előtt azért alapították, hogy Oroszország ne érvényesíthesse akaratát katonai ereje alapján." Jelcin, aki először helyeselte a közép-kelet-európaiak bekapcso­lását a NATO-ba, két héttel később ellenezte ezt, most pedig arra figyelmezteti a NATO-t, hogy a NATO kiszélesítését Oroszország ellenséges lépésnek tekintené. Néhány nyugat-európai ország, főként Németország és Francia­­ország remélik, hogy megtalálják annak a módját, hogyan lehet Kelet-Európát gyorsabban bevonni a Szövetségbe. Úgy látják, a Nyugat-Európai Unió, az Európai Unió (Európai Közösség) 12 országa embrionális katonai csoportjának növekvő szerepe lehet Európa védelmében. De ezt Kelet-Európa szakértői szkeptikusnak tartják, ez nem lehet biztonságuknak biztosítéka, mint a NATO. A New York Times washingtoni tudósítója megjegyzi, hogy a Fe­hér Ház hangsúlyozza, a "Társulás a Békéért" tulajdonképpen "elő­játéka a NATO kiterjesztésének". John Shalikashvili tábornok, az amerikai vezérkari főnökség feje így beszélt: "Reméljük, hogy ez a folyamat a tagság kiterjesztéséhez vezet, de hogy ki, mikor és ho­gyan, ez korai kérdés". Clinton elnök azt mondta: "a kelet-európai­ak félreértettek, azért megyek Prágába, hogy megmagyarázzam ne­kik a javaslatot". A New York Times washingtoni szerkesztősége azt is jelentette, hogy a terv szerint "alkalmi katonai erőket lehet szervezni NATO és nem NATO-hoz tartozó csapatokból. Franciaország már nem ellenzi ezt a tervet. Egy ilyen "alkalmi katonai erő” tagja lehet, pél­dául, hat nyugat-európai NATO-ország és velük Lengyelország és Magyarország - és néhány szakértő szerint lehetséges, hogy Orosz­ország is résztvehet benne." "Egy Marshall Plan-féle terv kellene..." Flora Lewis, a New York Times párizsi tudósítója cikket írt "Egy nagyobb, jobb Európa" címmel. Ebben arra emlékezik, hogy a má­sodik világháború után Anglia, amely nem került megszállás alá, gyors hanyatlásnak indult, míg a többi nyugat-európai ország a Marshall Terv és a NATO megteremtése után gyors fejlődésnek indult. "Egy Marshall Plan-féle terv kellene, a NATO bekapcsolá­sával, de elismerve a keleti, elsősorban orosz katonai szervezet alapvető fontosságát" írja, s rögtön megjegyzi, hogy ez így "furcsá­nak tűnik, de következetes". Kelet-Európa keményebben kopogtat a NATO kapuján. Len­gyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság vezetői belefá­radtak a várakozásba. Kérésük, hogy vegyék fel őket a NATO-ba, egyre sürgősebbé vált, amint figyelték a balkáni drámát, neo-kom­­munista győzelmet a lengyel választásokon, Vladimir Zsirinovszkij sikerét Oroszországban. Nemrég még majdnem mindenki azt re­(Folytatás a 2. oldalon) VOL. 6. ÉVF. - No. 4. SZÁM - 1994. január 28. ÁRA: 1 dollár FERCSEI: New York-i beszélgetés László Balázs főkonzullal FRIEDMAN: A vallás szabadsága JANCSÓZS.: Los Angeles-i interjú Ferjáncz Attilával MESTER: Bizalom a földben? PAPP:Nemzetiségek Gore alelnöknél Pénzügyi pánik, kormányátalakítás Moszkvában Nehéz elvárni olyan államtól, ahol természeti esapás szükséghely­zetet teremtett és az élet legfontosabb tennivalói a vízért és tejért való sorbaállás lettek, hogy különösebb figyelmet fordítson a külvi­lág eseményei iránt. A helybeli lapok, nem is beszélve a televízió és rádióállomásokról, szinte száz százalékban az elmúlt hétfőn le­zajlott pusztító földrengés hatásával és utólökéseivel foglalkoznak Pete Wilson kaliforniai kormányzó és Riordan Los Angelcs-i pol­gármester mellett Clinton elnök is eljött, hogy közvetlen képet kapjon a pusztulásról. Amint lenni szokott, a washingtoni kormány ígéretet tett a szövetségi segély haladéktalan folyósítására. Min­denki tudja azonban, hogy ez időt fog igénybe venni és addig a kárt szenvedetteknek sok csalódáson kell átmenniük. A katasztrófa váratlanul jött, bizonyos fokig érthető, hogy a helyzeten javító in­tézkedések meghozásához is idő kell. Ami Dél-Kalifornia személyes problémáinak területén kívül fek­szik: Clinton elnöknek valószínűleg jelentős fejfájást okoz az elle­ne indult vizsgálat, már csak azért is, mert leköti a figyelmét és elveszi az energiáját az ország érdekében végzendő fontos munká­tól. Pedig a kormányzás kritikus ponthoz, érkezett. Az elnök hiva­talba lépésének első évfordulója jött el és amikor egy televíziós interjú során a riporter efelől kérdést lelt fel, az elnök úgy vála­szolt, hogy nem volt könnyű ez. az. első év. Belecsöppent az. afrikai katonai kalandba és közben a volt Jugoszlávia területén folyó har­cok irányából is egyre jelentősebb nyomás nehezedik az amerikai kormányra. Ezen a területen rövidesen jelentős döntést kell hozni. Brüsszelből a NATO katonai beavatkozása valószínűségének erő­södéséről érkezett híradás. Ez az első Clinlon-év számos más eseményt is hozott. Ezalatt zaj­lott le Vincent Fosternek, a Fehér Ház jogtanácsosának és az el­nök jóbarátjának öngyilkossága. Válságba került az igazságügymi­­niszteri poszt is, Janet Reno, az. új miniszter azonban a szükségnek megfelelően erélyes és a jelek szerint beváltja a hozzá fűzött remé­nyeket. Sajnos, a legutóbbi napokban problémák merültek fel a vé­delmi miniszter pozíciójának megürülése körül. Ismeretes, hogy minden valószínűség szerint a Pentagon intézkedéseinek sorozatos kudarca miatt, de könnyen lehetséges, hogy az. elnök felkérésére is Les Aspin védelmi miniszter lemondott. Clinton elnök Bobby In­man nyugállományú admirálist jelölte az állás betöltésére. Inmant azonban politikai ellenfelei részéről súlyos támadások érték és emiatt pár nappal ezelőtt visszavonult a jelöléstől. Amint ebből is felmérhető, nem könnyű az amerikai elnök hely­zete. Mielőtt Európába utazott volna, édesanyja temetésén kellett részt vennie és a kaliforniai földrengés pusztításainak megszemlé­lése mellett fel kellett vennie a kapcsolatot Robert B. Fiske külön­leges vizsgálóbiztossal, akit Robert Dole republikánus szenátor kö­vetelésére neveztek ki, hogy az elnöknek és feleségének még arkanz.asi tartózkodásuk során intézett ingatlan-ügyeit ellenőrizze. Itt vagyunk tehát ismét az elnök ellen emelt vádak kérdésénél. Ez most már kezd amerikai tradícióvá válni. Mindenki emlékszik (ha nem is szívesen) a Nixon elnök ellen a Watergate-üggyel kapcsola­tos hajszára. Reagan elnök az Iran-Contra ügy állítólagos rendelle­nességei miatt állott a támadások középpontjában. Ezúttal Clinton elnök van soron. Nem sokat használ az. Egyesült Államok külföldi tekintélyének, ha a hatalomra törekvő két amerikai párt örökös harca jegyében az ilyesmi állandóvá válik, ami ugyanakkor az érde­keltek figyelmét is elvonja az. államvczctés fontos ügyeitől. Robert B. Fiske, a különleges vizsgálóbiztos nyilatkozott (ő egyébként republikánus, de mérsékelt, tárgyilagos szemléletű em­bernek ismerik) és kijelentette, hogy szigorú politikai vizsgálatot indít, amelynek során személyesen kihallgatja az elnököt és felesé­gét, Hillary Rodham Clintont is. Fiske nemcsak Arkanzasban, ha­nem a Fehér Házban is intenzív nyomozást tervez. Mindenekelőtt igyekszik felderíteni Vincent Foster jogtanácsos öngyilkosságának körülményeit. Az. időzítés azonban - az elnöki beiktatás első évfor­dulója - azt sejteti, hogy valójában politikai akcióról van szó. Ha minden jól megy, az. új vizsgálat Whitewatergate néven vonul be majd az. amerikai politikai történelembe. Ismeretes, hogy az izracli-palesztinai konfliktusban a megegye­zést Johan Jocrgcn Holst norvég külügyminiszter segítette elő. Az 56 éves Holst két váratlan agyvérzés után január 13-án meghalt. Temetésén részt vett Shimon Peres izraeli külügyminiszter és Jasszer Arafat PLO-vczető is. A Mexikó déli részén folyó indián parasztfelkelés kivizsgálására San Cristobal de las Casasba érkezett az. Amnesty International küldöttsége, hogy a lázadás körülményeit kivizsgálja. A maya-szár­mazású indiánok végső elkeseredésükre hivatkoztak a felkeléssel (Folytatás a 2. oldalon) AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL * WEEKLY NEWSPAPER 08/13/93 AM. HUN. FOUNDATION 300 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901 USA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom