Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1994-10-14 / 39. szám

AMERIKAI 08/13/93 3ASo SH0UMNERSFeTS NEW sFs, m usa VOL. 6. ÉVF. - No. 39. SZÁM - 1994. október 14. _______________________Ára: 1 dollár____________ FERCSEY: A volt kommunisták sikeréről FRIEDMAN: Mikor követelhető vissza a háziúrtól a lakbér-biztosíték? JANCSÓ Zsuzsa: Visszamegyek repülni! Claire KENNETH: Ivána férjhez megy... MESTER: "Ausradieren!" Z. BERECZ: HALANDZSA - a viccről csak röviden CSOPORTOS rablás történt szeptemberben a budapesti Met­rón. Az esti órákban a Deák tér­ről a Kossuth térre tartó szerel­vénybe tucatnyi fiatalember özönlött be. A kocsiban utazók­tól elszedték értékeiket, pénzü­ket, majd a Kossuth téren kiszáll­tak. A metrórendőrség tehe­tetlen volt, mert egységei éppen egy megrendezett verekedéshez vonultak ki - az ellenkező irányba. Aba Botond, a vállalat vezéri­gazgatója elmondta: több hason­ló eset történt az utóbbi időben. A csoportos elkövetés viszonylag újnak számít a metrón. A legna­gyobb baj az, hogy ilyen esetek­ben az utasok nem tesznek felje­lentést, holott ezt bármelyik metróállomás forgalmi ügyeletén megtehetnék. A legutóbbi eset után is bevittek négy gyanúsítot­tat, de feljelentés és sértett hiá­nyában ki kellett őket engedniük. KONFERENCIÁT rendeztek Budapesten, a Villányi úti kon­ferenciaközpontban olyan orvo­sok számára, akik haldokló be­tegekkel foglalkoznak. A részt­vevők egy világszerte tért hódító beteggondozási módszerrel is­merkedhetnek meg. A hospice szellemi irányzat, melynek kö­zéppontjában a már menthetet­len, haldokló ember és családja áll. Célja, hogy a beteg élete utolsó szakaszában is emberhez méltó törődésben részesüljön. E módszer határozottan eluta­sítja az eutanáziát, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a beteg ott­honában, szerettei körében tölt­se utolsó perceit. Felmérések szerint az emberek 70 százaléka szeretne otthonában meghalni. A SZEPARATISTÁK győztek Quebecben - de csak egy haj­szállal. Jacques Parizeau, a Par­ti Québecois vezetője és pártja a szavazatok 44.7 százalékát sze­rezte meg, a Liberális Párt pe­dig 44.3 százalékot. Gyenge vigasz - mondhatná valaki, de Jean Chrétien minisz­terelnök úgy látja, a szeparatis­­ták alig-győzelme azt jelenti, hogy Quebec nem fog részekre bomlani. FIGYELMEZTETŐ feliratok kötelezővé tételét tervezik Ame­rikában a lőfegyverekre. A ci­­garettás dobozok feliratához ha­sonlóan a figyelmeztetés így szólna: 'VIGYÁZAT! A fegyver használata veszélyes lehet az Ön egészségére! Súlyos sérülést és halált is okozhat!" Azt remé­lik talán ettől az intézkedéstől, hogy a rablógyilkos, amikor meglátja a figyelmeztetést, elál— mélkodik, és azon nyomban eláll a szándékától? Ilyet sem talál­hatnának ki máshol, CSAK AMERIKÁBAN! Göncz Árpád aláírta az önkormányzati törvényeket (MN) Göncz Árpád aláírta az önkormányzati törvénycsomagot, amelyet az Országgyűlés már elfogadott. A köztársasági elnök ta­lálkozott a parlamenti frakciók képviselőivel, és a találkozó reményt adott arra, hogy a résztvevők többsége a vitatott kérdésekben kompromisszumot ér el. A frakciók tanácskozásának eredményte­lensége után a köztársasági elnök számára egyértelművé vált, hogy a már elfogadott törvény szövegét az Országgyűlés nem fogja más tar­talommal megszavazni; így, ha az elnöki vétóra formálisan is sor kerülne, azaz visszaküldené az önkormányzati törvénycsomagot megfontolásra az Országgyűlésnek, az csak időveszteséggel járna. Ez ellentétben lenne a helyi közösségek érdekével, és az önkor­mányzatokat függő jogi helyzetben tartaná. A köztársasági elnök szándéka változatlan, tehát december 11-re akarja kiírni az önkormányzati választást. Zaklatás, vagy jogos ellenőrzés? (NSZ) A magyar rendőrség kiterjedt razziasorozatot indított az illegálisan Magyarországon tartózkodó külföldiek felkutatására. Szentiványi Gábor külügyi szóvivő szerint a nagykövetségekről sok panasz érkezik a Külügyminisztériumba. Az Egyesült Államok bu­dapesti nagykövetsége is panasszal élt a magyar kormánynál. Két incidenst kifogásoltak: az egyikben két amerikai diákot átmenetileg rács mögé tettek, mert nem mutatták fel tartózkodási engedélyüket a lakásba belépő rendőröknek; a másikban a rendőrök egy amerikai üzletember feleségét és két gyermekét ébresztették fel hajnali fél háromkor, hogy a tartózkodási papírjaikat kérjék tőlük. Túrós András, az ORFK közbiztonsági főigazgatója kijelentette: az idegenrendészeti, valamint a rendőrségi törvény hatályba lépése után (május 1 ill. október 1) a rendőr magánterületre is beléphet. Szeptember hó folyamán az akciósorozat keretében mintegy 100 ezer személyt, köztük 15 ezer külföldit ellenőriztek a különböző éj­szakai szórakozóhelyeken. Összesen 1100 személyt kellett előállíta­niuk. Közel száz külföldit (többségében ukrán állampolgárt) tolon­­coltak ki az országból az elmúlt két hétben. Benzin-felár az üzéreknek A vámhatóság szerint a PM, a PM szerint pedig a vámhatóság szakértői dolgoznak "költségtérítő tervezeten". A rendelet ötezer forint költségtérítésre kötelezné azokat az autósokat, akik naponta többször lépik át a magyar-szerb határt. A döntéshozók így kárpó­tolnák az államkasszát azért a bevétel-kiesésért, amit az ENSZ-em­­bargó ellenére Szerbiába, illetve Montenegróba csempészett benzin köztehermentes árusítása okozott. A flamand kormányfő Magyarországon (MN) Magyarország azt szeretné, ha az Európai Unió megjelöl­né a teljes jogú csatlakozásról szóló tárgyalások kezdetének dátumát, és ehhez várja Flandria támogatását. Erről is beszélt Horn Gyula, amikor az Országházban fogadta Luc Van Den Brande hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó flamand kormányfőt. Luc Van Den Brande elmondta, hogy a belgiumi regionális kor­mány kedvezően fogadja ezt a magyar kérdést. Személyesen egyéb­ként úgy látja, hogy az EU csatlakozásról folyó tárgyalásoknak 1996-ban, de legkésőbb 1997 elején meg kell kezdődniük. A flamand kormány ennek megfelelően kedvezően ítéli Magyarország tagfelvé­teli esélyeit. A kormányfői megbeszélésen részt vett Pál László ipari és keres­kedelmi miniszter. A tárca vezetője elmondta: eddig, különösebb kormányközi támogatás nélkül mintegy 70 flamand vállalat hajtott végre beruházást Magyarországon. A két fél kormányközi együttmű­ködési szerződést ír alá a két ország kapcsolatának fejlesztéséről. Parlamenti vita a miniszterelnök beszédéről (MN) Szabó Iván (MDF): A vázolt célok szimpatikusak, de a megjelölt utak nem az általuk megjelölt célokhoz vezetnek. Rámu­tatott arra, hogy az államadósság nagy része még a korábbi kor­mány alatt keletkezett. Hangot adott gyanújának: a kormányzat­nak szüksége van a válságképre, mert "csak a válságkezeléshez ért". Pető Iván (SZDSZ) elismeréssel szólt az előző kormány eredmé­nyeiről: kialakult a politikai berendezkedés, megteremtődtek az ál­lampolgári jogok, felgyorsult a gazdasági átalakulás, létrejött a piac­­gazdaság számos intézménye. Szólt a negatívumokról is, külön (Folytatás a 2. oldalon) SZADDÁM ISMÉT UJJAT HÚZ Jól emlékszünk a kritikákra, amelyek az Öböl-háború túlkorai­­nak ítélt befejezése után elhangzottak. Sokan emlegették, hogy dik­tátort eddig még nem lehetett totális megsemmisítés nélkül meglec­kéztetni. Amíg él és mozog, folytatja a megkezdett harcot és szer­vezkedést. Mert ő igenis, akkor is bebizonyítja az igazát, ha az egész világ összefog ellene. Miért lett volna Szaddám Husszein, az iraki diktátor kivétel? Az amerikai kormány három hete tudja, hogy Bagdad - egyelőre indokolatlan és megmagyarázatlan - csapatösszevonásokat hajt vég­re déli határa mentén, közvetlenül Kuvait szomszédságában. Min­denki jól emlékszik, hogy hasonló katonai mozdulatok előzték meg a négy évvel ezelőtt Kuvait ellen végrehajtott inváziót. A különbség az, hogy létszámban az irakiak akkor lényegesen többen voltak. Ép­pen ezért rejtélyes, hogy ebben az esetben mi Szaddám Husszein szándéka? Abban bízik talán, hogy a mai helyzetben ennyi katoná­val is célt tud elérni? Talán van valami különleges fegyvere, amivel még nem rendelkezett 1990-ben? Gondolja, hogy Haiti megszállása és az ottani gondok annyira lekötik Washingtont, hogy ezúttal in­kább elfordítja a fejét Kuvaittól? Ha ebben reménykedik, téved. Legalább is ezt fejezi ki Clinton elnök figyelmeztetése, amit pénteki sajtóértekezletén hozott az iraki diktátor és a világ tudomására. "Súlyos hibát követne el Szaddám Husszien" - kezdte az elnök - "ha azt hinné, hogy az Egyesült Államokban meggyengült a szándék azoknak a kérdéseknek a megoldására, amelyekben alig néhány éve részt vettünk." - Később ezt mondta: - "Elővigyázatosságból megtet­tük a megfelelő, szükséges intézkedéseket." Iraknak természetesen az a célja, hogy az Egyesült Nemzeteket Kuvait harapófogóba szorításával a szankciók feloldására kénysze­rítse. Tulajdonképpen mindegy, hogy mi a szándéka, a korábbi szö­vetségesek a világszervezettel együtt felkészültek a várható lépések kivédésére. Ha a csapatmozdulatokkal valami diplomáciai akciót szeretne megtámogatni, ez ugyanúgy hatástalan lesz, mint ahogy is­mét súlyos csalódás érné, ha katonai mozdulatokkal akarna valamit is kikényszeríteni. Katonai szakértők szerint az északról felvonultatott egységek mintegy 60 ezer főt képviselnek. A sajtóértekezlettel egyidőben az ÜSS George Washington parancsot kapott, hogy az Adriai-tenger­ről a Perzsa-öbölbe hajózzon. A haditengerészet tizenegy egysége máris a Perzsa-öbölben tartózkodik, élén az ÜSS Tripolival, amely kétéltű kisebb egységeket irányít. A négy évvel ezelőttivel összehasonlítva a különbség annyi, hogy a csapatok mozgása akkor augusztusban kezdődött, most pedig szemptember végén. Az Egyesült Államok és szövetségesei 1991. ja­nuár 16-án kezdték meg pusztító rakétatámadásukat Bagdad és Irak ellen. A haditengerészet és a légierő számos egységét riadóztatták és készenlétbe helyezték arra az esetre, ha Kuvaitba kellene menniük. Máris úton van két Patriot-kilövő egység, amelyek olyan felejthetet­len sikerrel szerepeltek négy évvel ezelőtt. Részben elindultak, rész­ben megérkeztek a Perzsa-öbölbe egyéb szárazföldi egységek, mint a 24. gépesített hadosztály, valamint tengerészgyalogosok. A pontos részleteket a Pentagon természetesen nem közölte. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton zárt ülést tartott, ame­lyen Madeleine K. Albright figyelmeztetett az iraki csapatmozdula­tok veszélyeire. John Sheehan tengerészgyalogos-altábornagy a Pen­tagonban tartott sajtóértekezleten elismerte, hogy az iraki intéz­kedések nyílt fenyegetést jelentenek Kuvait részére. Vasárnap esti híradás szerint a feszültség óráról órára nő a Per­zsa Öbölben. Amerikából újabb csapatok idultak útba, így a kalifor­niai Camp Pendletonból is. Mindenki tudja, hogy nem okos dolog a húrt túlfeszíteni. A de­mokratikus gondolkodás kiszélesedésének korszakában élünk, ami­kor a diktátorokra rájár a rúd, akkor is, ha csillagokat viselnek a nyakukon vagy a vállpántjukon. Az egyik amerikai újság gyorslistát állított össze az utóbbi évtizedekben fel- és letűnt önkényuralmi ál­lamfőkről. (Hagyjuk a második világháború korát, ez már régen nem érdekes.) Duvalier, Idi Amin, Pol Pót, Somoza, Pinochet, Bo­­kassa - hogy csak néhányat említsünk. Ez a névsor remélhetőleg rövidesen kibővül Castroval és Huszeinnel is. Jó emlékeztető ez, hogy ezen a világon semmi sem végleges. A népek néha megtisztel­nek egyeseket a bizalmukkal, néha ők maguk sajtolják ki ezt a sors­tól, de semmi sem végleges. Golyó, akasztás, néha külföldi rajtaü­tés, megtorlás. Csúnya embereknek általában csúnya a végük is. Haitiban az a hír járja, hogy Raoul Cédras sem várja ki a megígért október 15—ét, hanem már napokon belül lemond és az sem biztos, hogy az országban marad... hogy egyáltalán mer ott maradni. Aris­tide a hét végén mindenesetre ünnepélyes visszatérésre készül. Egyes vallási szekták szerint most készül az igazi Armageddon a Közép-Keleten... SZ.L. AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL « WEEKLY NEWSPAPER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom