Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1994-09-02 / 33. szám
FERCSEY JÁNOS (New York) "Az apparatcsikok győzelme" "Napsugaras hetet töltöttünk Európa egyik legszebb városában. Beethovenszimfóniát hallgattunk árnyas fák alatt. Egy elegáns restaurantban vacsoráztunk a Gundelnél." így emlékezik legutóbbi budapesti látogatására A.M. Rosenthal, a New York Times volt főszerkesztője, jelenleg cikkírója. zalékos munkanélküliség, ami, úgy látszik, a szabadpiac gazdálkodással jár. Általában azt hiszik - írja Rosenthal - hogy a kommunisták nem térnek vissza a marxizmushoz és nem áll fenn politikai represszió veszélye. De ellenfelei szerint Horn kemény fiú volt és kemény fiú maradt, nem szelíd reformer, így Rosenthal. - "Megmondhatom: Magyarországon és egész Közép-Kelet-Európában a kommunisták ösztöneik Lengyelországban született, ultraliberális, a legnagyobb veszélyt Magyarországon is a jobboldali szélsőségben látja, ugyanakkor évtizedek óta elítélte a Gulag-kommunizmust, - ő volt talán az utolsó nyugati újságíró, aki hírt hozott (még Gorbacsov alatt) Perm börtönének politikai foglyairól. Rosenthal pesszimista. Leírja Horn Gyulával folytatott beszélgetését. "Elképesztő és csalódás, hogy ez a politikus lett a miniszterelnök: olyan érzés volt, mintha egy nemkedvelt eltávozott kísérteiével beszélgetnék" - írja. Nem lepődött meg kissé Horn Gyula azért, hogy hivatalba kerüljön? Végül is ellenezte az 1956-os forradalmat, a milíciában szolgált magyarok ellen, akik saját kommunista kormányuk és a betörő szovjet hadsereg ellen harcoltak. Évtizedekig a kommunista apparátus egyik vezető alakja volt. Annak a kommunista kormánynak a külügyminisztere volt, amit négy évvel ezelőtt kidobtak Magyarország első szabad választásakor. De május 29-én ő és pártja, amit ma szocialistának neveznek, a második választást tekintélyes többséggel megnyerte. Nyugat ezt unottan vette tudomásul, azzal együtt, hogy - mint a Freedom House jelentette - a volt Szovjetunió országai közül és a "gonosz birodalom" középkelet-európai rabországaiból (összesen 22) mindössze öt nincs teljesen kommunista vezetés alatt; ez az öt: Albánia, Örményország, Észtország, Lettország és a Cseh Köztársaság (ahol "volt" kommunisták is bekapcsolódtak az adminisztrációba). Hallgassuk meg, mit felelt Rosenthal kérdésére Horn Gyula. Azt mondta, "a milíciába kényszerítették, mint diákot. És mint külügyminiszter, 1989-ben ő nyitotta meg a szabadság útját a kelet-németeknek Nyugat felé." Két eseményt nem láttunk előre - emlékeztette Hornt Rosenthal - azt, hogy hirtelen összeomlik a kommunizmus és azt, hogy milyen gyorsan újra hivatalba lendülnek a kommunisták. Dehát hogy miért nyertek a "szocialisták"? Ennek egyik alapvető oka az volt, hogy a magyarok húsz százaléka kommunista párttag volt, vagy házastársuk volt párttag. (Rosenthal persze nem tudhatja, hogy a 800.000 tagú Kommunista Pártból, ahova a többség kényszerből, vagy opportunizmusból lépett be, olyan sokan menekültek el 1989-ben és 1990-ben, hogy ma a "szocialisták" tagsága 40 és 50.000 közt van mindössze.) Abban viszont igaza van Rosenthalnak, hogy sokan féltek a munkanélküliségtől. Nem kétséges, hogy ez volt a döntő faktor a választáskor. De Nyugat-Európában, ahová fel akarunk zárkózni, mindenütt van legalább tíz, tizenkét, sőt huszonnégy szá-és érdekeik alapján saját állami ellenőrzési formájuk felé haladnak, s ezzel jár a társadalom korrumpálása. Ugyanazok a vén apparatcsikok dominálják majd a kormányt, a kereskedelmet és a politikát. Ez lesz a kísértetek nagy győzelme." A veszély persze fennáll, de azért A.M. Rosenthal nem totumfactum. A "volt" kommunista "szocialistákkal" együtt Horn Gyula is megszavazta 1990 tavaszán a választott parlament első törvényét az 1956-os forradalomról. Bejelentette, hogy Nagy Imrét koncepciós perben ítélték el és kimegy a 301-es parcellába, hogy megkövesse az 1956 utáni represszió kivégzett áldozatait, 450 magyar fiatalt, köztük 250 ifjúmunkást. A belügyminisztérium a rendőrséggel együtt a liberális szabad-demokraták kezében van. Külpolitikai téren a vezetés "szocialistához" került, de ugyanaz az ember volt az elmúlt négy év alatt a Parlament külügyi bizottságának elnöke; most közölte, hogy "a lényeg nem változik, csak a stílus". A "Die Welt" gyönyörű képet közölt a Parlamentről, megemlítve, hogy "az Ország Házának" nevezik. Tudósítójuk, Matthias Rüb résztvett a második választott Parlament alakuló ülésén és meghatóban hallgatta a magyar Himnuszt. "Nincs a földön szebb nemzeti himnusz és nincs szebb Parlament, mint a magyar" - írta lelkesen. "Ebben biztos lehet minden magyar és azok is, akik nem magyarok, akik hallgatták ebben a pompás Parlamentben a legszebb és legszomorúbb himnuszt." Megjegyezte, hogy rekkenő hőség volt, de a himnusz első akkordjaira minden képviselő felvette kabátját: és később, a választott képviselők, formális szöveg után hozzátették: ’Isten segítségével’." Igen, ebben bízhatunk. Remélve, hogy a "volt, ex^neo"kommunisták közt a többség, a fiatalabbak is megértik, hogy a "marxizmus az az út, ami a semmibe vezet" és a Parlament öt többi pártjával együtt háttérbe szorítják a vén apparatcsikokat. Csángók Chacoban Magyar parasztok az Andok lábánál Sok legenda kering a magyarokról, akik meghódították Amerikát: a jezsuitákról, akik az őserdei missziósközpontokat építették, a katonákról, akik Világos után ezen a kontinensen vitézkedtek tovább, stb. Ez a kis történet az igazi hódítókat mutatja be, bár ezeket nem említi a történelemkönyv. Ha az ember elindul Dél- Amerikában a nagy folyó, a Paraná jobb partján felfelé, az első 600 kilométert a gyönyörű "nedves pampán" teszi meg. Ez egy istenáldotta vidék, egy kontinens éléskamrája. Innen északra és északnyugatra egy szárazabb te-*rület következik, amit még a múlt század elején egy sűrű, tüskés-bozótos szavannaerdő borított, kb. 800 km szélességben, egészen az Andok lábáig. A terület északnyugati sarkában ma is van még belőle egy maradék, Chacó és Formosa tartományokban: az "impenetrable" (behatolhatatlan) erdőség. A bozót közt nagy fák is voltak: a "quebracho" nevű vasfaféle, az "algarrobo" szentjánoskenyérfa (hüvelyes magházában édes magokkal), a "mara" nevű amerikai cédrus, stb. Mikor az angolok "betörtek" ide a vasúttal, ezt a vidéket teljesen lepusztították. Sok-sok millió talpfa és épületfa lett a hatalmas erdőkből, ahol ezelőtt a tóba és mokovi indiánok élték halász-vadász-gyüjtögető életüket. így lett Santiago del Estero tartományból mára egy kb. Franciaországmeretű puszta sósivatag. A vidék déli felén, a folyótól kb. a Santa Fé-Chaco-Santiago del Estero hármas határig, a XX. sz. elején egy laza településlánc és gyapottermelő övezet alakult ki. Ide telepítette le az akkori kormány, 100 hs-os adománybirtokokra azokat az európai parasztokat, akik a sok háború, meghurcoltatás, kisebbségi elnyomás, depresszió, földhiány, stb. után csak erre vágytak: egy darab saját földre és egy kis nyugalomra, hogy békében megélhessenek rajta. A vidék valóságos etnikai mozaik: orosz, lengyel, cseh, német, ukrán, zsidó, horvát, magyar családneveket hallani minden dűlőn, békés egyvelegben az olasz, spanyol és indián őslakosokkal. A chacoi magyar kolónia A két háború utáni időszakban (kb. 1925 és 1935 között) legalább 100-150 magyar is idevetődött, egyesek egyedül, mások családostól. A vidék központja, a kb. 35.000 lakosú mezőváros, Villa Angela: ennek a körzetében telepedtek le. Ez a letelepüléslánc, mint egy alföldi tanyasor, lassan terjedt dél felé a 95. sz. országút mentén, a 40 km-re fekvő Coronel Du Graty, majd délebbre Santa Sylvina vidékéig. Ezek a magyarok elszakított területekről származván, büszkén és ötudatosan vallották magukat magyarnak, más nemzetiségű útlevelük ellenére. Közösségi szellemük bizonyítéka a közel hatvan éves Villa Angélái Magyar Egyesület, ma is népesen látogatott székházával. Az akkori telepesekből még él talán 2-3, az első itteni nemzedékből 10-20 ember. A mai társaság zöme második, harmadik, negyedik nemzedék. Két nemzedékre kb. tízszeres szaporulatot lehet itt számítani, és több mint kétszer annyi a lány, mint a fiú (szebbnél-szebb lányok!). Ma már minden nációval rokonságban vannak és urambátyám! - befolyásuk az egész vidékre kiterjed. Ezek a telepesek nem voltak államférfiak, se mérnökök, se tanárok, hanem szorgalmas, kérges tenyerű, nyílt tekintetű, nagy szívű földművesek. Noha sokat próbálkoztak, nem tudtak tartósan se papot, se tanítót szerezni maguknak ezen a távoli helyen. ( A jövő héten folytatjuk) 7 DAYS 24 HOURS SERVICE Dr. DOBRÁNSZKY TIBOR, D.M.D. fog- és szájbetegségek szakorvosa 6221 WILSHIRE BLVD. #412 (Wilshire Medical Art Building) LOS ANGELES, CA 90048 (213)935-1002 Szeretette! várjuk régi és új betegeinket Esti és szombati rendelés előzetes bejelentésre TÁMOGASSA A MAGYAR MŰVÉSZEK RÁDIÓMŰSORÁT! A nyolc éve működő színvonalas magyar rádióadás megszűnik, ha működtetői nem kapnak gyors anyagi segítséget. Hirdessen a Magyar Rádióban! Adás szombaton d.u. 4-kor a KTYM, 1460 AM adón. Hívják Czövek Istvánt a (818) 791-0852, Csapó Tamást a (818) 895-5090-es számon. BARRON‘S MOVING & STORAGE WILHEIM ANTAL Minden költözési igényét a legalacsonyabb áron vállaljuk. Működési engedéllyel rendelkező és biztosított cég. Garantált árak Ingyenes árajánlat 1-800-894-2668 Dr.Szabó Tamás, D.C. 7060 Hollywood Blvd., #520 Hollywood, CA 90028-6018 (Great Western Bldg-ben, közel a La Brea-hoz) Derék, hát és lábfájdalmak Reuma, Idegfeszültség Zsibbadás kézben és lábban Gépjármű balesetek Nyak, váll és kézfájdalom munkahelyi sérülések Fejfájás Sport balesetek Ke'szse'ggel állok ilyen, vagy hasonló problémájú honfitársaim ren delkezésére Tel:(213)464-1635 Fax:(213)464-1674 FANCY SALT WATER FISH KOI, GOLD FISH & REPTi LE QUALITY AQUARIUMS & SUPPLIES Flimi’s 939-5255 Fax:(213)939-0085 Tropical Fish & Birds 4427 W.PICO BLVD. L.A., CA 90019 (3 Block West of Crenshaw) Ha látni akarják a sok szép halat, nézzék meg a CSÁRDÁSBAN! FREMOR - SELTZER Seltzer & Beverages 13531 WENTWORTH ST. PACOIMA, CA 91331 Kristálytiszta szódavíz, málnaszörp Telefonhívásra házhoz szállítva Los Angeles és San Fernando Valleyben (818) 780-5977 (818) 982-1760 1994. szeptember 2. AMERIKAI agyar Hírlap 3 LOW AIRFARES CRUISE TOURS CAR RENTALS NOTARY SERVICE 5455 Garden Grove Blvd., Suite #100 Westminster, California 92683 800 675 0559 714 850-9876 Fax 714 891-8394