Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1994-08-05 / 29. szám

AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER VOL. 6. ÉVF. - No. 29. SZÁM - 1994. augusztus 5. ___________________ Ára: 1 dollár Z.BERECZ Magda: Halandzsa FERCSEY: Tigrisugrás - Angyalföldtől a Harlemig FÖLDES Tamás: Andris FRIEDMAN: A házastársi erőszakról JANCSÓ Zsuzsa: Az ébredés öröme MESTER: Európai mozaik RÖVID HÍREK Magyarországról Új privatizációs kormánybiztos Privatizációs kormánybiztossá nevezték ki Bartha Ferencet, a Banque Indosuez Magyarország Rt. elnökét, aki 1988 és 90 között a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztját töltötte be. A kormány­­biztos feladata lesz az új privati­zációs törvény előkészítésének, továbbá az egységes tulajdonosi szervezet kialakításának irányítása Lassul a romlás A külkereskedelmi mérleg az év első felében javulást mutatott, vagy legalábbis lassuló romlást - jelentette ki Pál László miniszter. Az export értéke 4,612 milliárd dollárt tett ki, ami 7,8 százalékkal több, mint a múlt év azonos idő­szakában. Az import valamivel meghaladta a 6,3 milliárd dollárt, 5,4 százalékkal nőtt a múlt évihez képest. A külkereskedelmi ter­mékforgalom egyenlege mínusz 1,7 milliárd dollár, a fizetési mér­leget terhelő hiány 1,374 milliárd dollár. A külkereskedelmi mér­leg romlása lelassult, mivel az ex­port gyorsabban nő az importnál. Zsidó épületek fokozott védelme A zsidó épületeket Magyaror­szágon is fokozott védelemben részesítik a közelmúlt terrorcse­lekményei miatt - közölte a buda­pesti izraeli nagykövetség. Gép­­pisztolyos, golyóálló mellényes rendőrök védik a külképviseletet csakúgy, mint a Dohány-utcai zsi­nagógát és több más intézményt. A megállási tilalmat több helyen száz méterre kitolták, a gyanús járműveket megállítják, még mi­előtt az őrzött objektumok köz­vetlen közelébe juthatnának. Legmélyebb kurzusán a forint Az osztrák bankok már csak 10 shillinget adnak 100 forintért. Egyetlen nap alatt 10 groschennel csökkent az átváltási érték. A Creditanstalt igazgatója szerint az utóbbi napokban nagy meny­­nyiségű 5000 forintos bankót vál­tottak be honfitársaink, ez okozza a kereslet megcsappanását. Kevés zöldség és hús Romániában A romániai gazdasági válság el­sősorban a lakosság életszínvona­lában mutatkozik meg. Az egy főre jutó zöldségfogyasztás alig haladja meg a 83 kilogrammot, az átlagos húsfogyasztás fejenként 55 kiló, míg 1980-ban, a Ceauses­­cu-féle fejadagok korszakában is 62 kiló hústerméket fogyasztot­tak. A statisztikák szerint a lakos­ság jelentős része kalcium-, fosz­for-, és vashiányban szenved. Is­­mét népbetegséggé vált a tuberkulózis. Nem az Expóra (NSZ) A gazdasági kabinet megtárgyalta a világkiállítás megren­dezésével foglalkozó előterjesztést, élesen vetve fel a szakértői véle­mények ellentmondásosságát. Két szavazást tartottak. A "A" változatot, amely eredeti formájában megrendezni javasolta az expót, hat-nulla arányban leszavazták. Öt-egy arányban szavaztak viszont a "D" javaslat elfogadtatása mellett. Eszerint elkészülnének az amúgyis szükséges fővárosi infrastrukturális, egyetemi beruházások, de már nem lesz expo; ám mérlegelik a millecentenárium megrendezését. A jelenlévő szakértők között volt Barsiné Pataki Etelka volt főbiztos, akit a szemtanúk szerint a döntés érzelmileg mélyen megrázott. Noha az ad hoc bizottság eljuttatott egy számítást a kabinet tagjaihoz, amely szerint a rendezvény leállítása többe kerül, mint a megtartása - hiszen az infrastruktúrás beruházásokat mindenképpen be kell fejezni, elmaradnak viszont az expo bevételei, amelyek közül csupán a turisztikát 105 miliárd forintra teszik - Békési László pénz­ügyminiszter másként számol. Szerinte a megrendezés 93 milliárdos kiadással jár, míg az expo lemondásával 38 milliárdra zsugorodnak a költségek. Lapzártakor jelentik: NEM LESZ VILÁGKIÁLLÍTÁS 1996-ban! így döntött a magyar kormány július 27-4 ülésén. A döntést még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. "Az EXPO lett volna Magyarország első poszt-kommunista bemutatkozása" - nyilatkozta Jeszenszky Géza lapunknak. (2. oldal) Pozsonyba - Bősön át (M.H.) A kormány a bősi vízlépcső augusztus 5-i szlovákiai tár­gyalása előtt széleskörűen meg kívánja ismerni az érintett társadalmi, valamint környezet- és természetvédelmi civil szervezetek, illetőleg a térségi önkormányzatok véleményét. Ezért Baja Ferenc környezet­­védelmi és területfejlesztési miniszter fórumot hívott össze, amelyen részt vett Horn Gyula miniszterelnök is. Több szervezet, köztük a Duna Kör, úgy látta: az új kormány hivatalba lépésével együtt fölerősödött a vízlépcsőrendszer befejezé­sét sürgetők hangja. Győr-Moson-Sopron megye közgyűlése és a szigetközi önkormányzatok képviselői emlékeztettek a térség súlyos ökológiai, szociológiai és humán válsághelyzetére. A többéves idő­húzás után végre gyors és határozott lépéseket várnak. Horn Gyula kifejtette: politikai döntést kell hozni, amelynek lényege a megoldáskeresés. Nincs jó megoldás, csak rossz és rosz­­szabb. Hazánk fenntartja keresetét a hágai nemzetközi bíróságnál - jelentette ki a kormányfő. Kiemelten védik a fontosabb középületeket (NSZ) Azonos vegyi összetételű bomba robbant Szabadkán, Sze­geden, a Parlamentnél, valamint a Mátyás-templomnál - mondta a Nemzetbiztonsági Hivatal speciális laboratóriumában elvégzett vizs­gálatok eredményére hivatkozva Kacziba Antal vezérőrnagy, az ORFK bűnügyi főigazgatója. Megtartotta első ülését az operatív törzs, amely a magyarországi robbantásos merényletek felderítésének összehangolására alakult. Tagjai a katonai és polgári titkosszolgálatok, valamint a rendőrség, a határőrség és a vámőrség képviselői. Az operatív törzs a terrorfenye­getettség erősödése miatt elrendelte mindazon épületek fokozott védelmét, amelyek az ismeretlen robbantgató célpontjai lehetnek. Kacziba Antal türelmet kért azért, hogy a későbbi sikerek érdekében nem adhatnak részletekbe menő tájékoztatást a nyomozás állásáról. Gálszécsy marad (NSZ) Gálszécsy András, aki az Antall-kormányban a titkos­­szolgálatokat felügyelő miniszter volt, majd Boross Péter személyes tanácsadója, kormányszolgálatban marad. Előbb csak kérdéseket tettek fel neki, hogy bizonyosan távozni akar-e a közszolgálatból, majd hivatalos ajánlatot kapott. Igent mondott. Horn Gyula hozzá intézett levele szerint a nyugalmazott miniszter mostani titulusa: Kormány-főtanácsadó. Nem tudja pontosan, mi­nek köszönheti a bizalmat, amelyet nagyra értékel; a mostani minisz­terelnökkel csupán köszönőviszonyban volt eddig. Feladatköre lényegében az eddigi. Ő foglalkozik az illegális migrációval, koordi­nálja a rejtjelzett hírközlési eszközökkel foglalkozó tárcaközi bizott­ság munkáját és felel az expo biztonságáért. Feladatköre új feladattal is bővült: az egykori politikai üldözöttekkel való kapcsolattartással. I SZEGEDI LÁSZLÓT, az Amerikai Magyar Hírlap kiváló munka­társát a Korvina Kultúrkör EZÜST HOLLÓ érdemrendjével tün­tették ki életművéért és az emigrációban kifejtett áldozatos, értékes munkájáért. A kitüntetést Jancsó Zsuzsa, a Hírlap jelenlegi főszer­kesztője adta át Szegedi Lászlónak, aki öt éven át töltötte be ezt a szép és felelősségteljes posztot. (Fotó: Rácz Marra) Terrorista nők az új terrorhullámban A Buenos Aires-i és londoni terrorista robbantások után a New York-i rendőrség felkészült szabotázsakciók elleni védekezésre. Tíz méter hosszú betonpalánkokkal vették körül az izraeli konzulátust és több más épületet, az Egyesült Nemzetek üvegpalotája közelében. A terroristák legfőbb célpontja New York. Tavaly februárban robban­tottak a World Trade Centerben és néhány hónappal később fogták el azt a bandát, amelynek célja a Lincoln- és Holland Tűnnélek és az ENSZ épületének felrobbantása volt. Arab terroristák közölték ak­kor, hogy "ez csak a kezdet volt". Az új terrorhullám célja a középkeleti békefolyamat tönkretétele Izrael és a PLO tárgyalásai és az Izrael és Jordánia közti háborús állapot megszüntetése után. A kétségkívül központilag irányított terrorhullám során izraeli és helyi zsidó lakosok központi épületeit akarják lerombolni, elsősorban azokban a városokban, ahol a legtöbb zsidó lakik: Buenos Airesben és Londonban is több mint háromszáz­­ezer zsidó él, New York pedig a világ legnagyobb zsidó lakosságú városa. A New York Post jelentése szerint hatszáz zsidó épület körül erősítettek meg biztonsági gyűrűt, főként a zsinagógák közelében. A betonpalánkok tulajdonképpen antitank-akadályok, fanatikus ön­gyilkos terroristák kocsibombái ellen. Yitzak Rabin felhívta a nyugati és középkeleti országok kormá­nyainak figyelmét valószínű terrorista támadásokra és a Mossadot, az izraeli titkos szolgálatot mozgósították a védelemre. Gad Yacoobi izraeli nagykövet levélben hívta fel Boutros Boutros Ghali ENSZ-főtit­­kár figyelmét arra, hogy a libanoni Sidon és Beirut városokban arab terroristák bejelentették: a Buenos Aires-i robbantást az Ansarallah -Isten partizánjai - nevű csoport követte el. A robbantás következ­tében több mint száz ember meghalt és kétszázötven megsebesült, s elpusztult a történelmi értékű archívum nagy része. Megállapították, hogy ugyanez a terror-csoport robbantotta fel 1992-ben a Buenos Aires-i izraelita nagykövetséget. Gad Yacoobi nagykövet a fundamentalista ideológiát és Iránt vádolja a terrorkampány megindításával. "Irán nem vállalt hivatalo­san felelősséget a robbantásokért, de kétségtelenül Irán áll a terro­risták mögött" - jelezte a nagykövet. A New York Post jeruzsálemi tudósítója jelentette, hogy Carlos Menem argentin elnök figyelmeztette Londont valószínű terror-ak­j Folytatás a 4. oldalon AMERIKAI 08/13/93 AM. HUN. FOUNDATION 300 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901 USA

Next

/
Oldalképek
Tartalom