Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)

1993-10-15 / 40. szám

VOL. 5. ÉVF. - No. 40. SZÁM - 1993. október 15. ÁRA: 1 dollár FERCSEY: Az új Lenin bukása - viviszekció a Balkánon POMOGÁTS: A nyugati magyarság és a haza MAGYARORSZÁGRÓL KICSEMPÉSZETT RÉGÉSZETI KINCSEK? FREI: A Halál földi angyala PESTI RIPORT CLAIRE KENNETH-TEL __________MESTER: Se itt, se ott__________ Pozsonynak nem tetszik a királyhelmeci magyar egyetem Heves szócsata alakult ki a szlovák parlamentben: a szlovák nemzeti párt képviselője tiltako­zott az ellen, hogy a kelet-szlo­vákiai Királyhelmecen megnyit­ják a Budapesti Közgazdaságtu­dományi Egyetem kihelyezett tagozatát. Véleménye szerint a magyar egyetemi évfolyam meg­nyitása ellenkezik a szlovák ok­tatási törvénnyel. Komái János esélyes a Nobel-díjra A Business Week értesülései szerint a közgazdasági Nobel­­díjra jelöltek sorában a legesé­lyesebbek között van Kornai Já­nos. Az idei díjat október 13-án adják át. A lap szerint korábban főképpen a közgazdaság mate­matikai oldalának kutatóit díjaz­ták, most viszont a "leíró-elem­ző" szakág, a történeti vonatko­zások művelői vannak előnyben. Ennek pedig Kornai János a legkiemelkedőbb alkotója, a szocialista gazdaság átfogó elemzésével - írja az amerikai hetilap. 1,7 millió külföldi nem léphetett be Magyarországra A két éve, 1991. október 4-től bevezetett szigorú útlevélkeze­léstől a határőrök 1,7 millió kül­földi állampolgár beléptetését tagadták meg, mert a hazánkba igyekvők nem rendelkeztek ele­gendő pénzzel, illetve megfelelő utiokmánnyal. Összesen 90 or­szág állampolgárait küldték vissza. A visszautasítottak túl­nyomó többsége, 1 millió 450 ezren Romániából próbáltak magyar területre lépni. Jelentős számú, mintegy 30-40 ezer tö­rök, lengyel és jugoszláv állam­polgár is hiába próbálkozott be­jutni az országba. Kovács Antal világbajnok Szenzációsan szerepelt a kana­dai Hamilton városában zajló cselgáncs-világbajnokságon a Paksi Atom SE versenyzője, Ko­vács Antal, aki élete első fel­nőtt-világbajnokságán rendkívül magabiztos versenyzéssel arany­érmet szerzett, és ő lett a ma­gyar cselgáncssport első világ­bajnoka. Kovács az 1992-es bar­celonai olimpián robbant be a világ élvonalába, ahol ugyancsak a dobogó legfelső fokára állha­tott fel, s így (két Európa-bajno­­ki bronzéremmel is büszkélked­het) minden idők legeredmé­nyesebb magyar cselgáncsozója. Növekvő veszélyben a vajdasági magyarság Jeszenszky Géza külügyminisz­terünk kitűnő diplomáciai érzé­kével helyesen sejtette meg, hogy ezekben az időkben mindannyi­unknak fokozott figyelemmel kell fordulni a vajdasági magyar­ság felé, mert az ottani esemé­nyek alakulása egyre reálisabb képet fest a körülöttük ólálkodó veszedelemről. A külügyminisz­ter a New York-i magyarság előtt tartott expozéja (amelynek ismertetését lapunk ugyanezen az oldalán közöljük) első mon­datában az egykori Jugoszlávia, nemrégiben még önkormányza­tot élvező tartományának magyar nemzetiségű lakosait emlegette. A Los Angeles Times című, másfél millió példányszámban megjelenő lap 1993. október 12—i számában közép-kelet-európai munkatársa, Carol J. Williams tollából figyelemre méltó és egy­ben félelmetes képet festő tudó­sításban számol be a Vajdaság (Vojvodina) északi területén je­lentős számban élő magyarokról, akik könnyen lehetnek a szerb "nemzetiségi tisztogatás" követ­kező áldozatai. Williams szerint az egykor olyan jómódú földművelő körzet egén feltűntek a ve­szély-jelek. A temetőkben a magyar neveket feltüntető sírköveket a szerb nemzeti szimbólumokkal piszkították össze. Újvidéken a má­sodik világháború magyar áldozatainak emlékére emelt keresztet ismeretlen (?) vandálok megrongálták, mire a városi elöljáróság el­távolíttatta, "nehogy egyeseket újabb akcióra ingereljen". A vihar készülődik, az erőszakos összecsapás lehetősége a levegőben lóg. Korábban beszámolók jelentek meg a külföldi lapokban, hogy az ENSZ-csapatok részéről lépések történtek Koszovó védelmének előkészítésére. Vonalat akarnak húzni, nehogy ide is átcsapjon az elszabadult ösztönök tombolása. Williams tudósításában idéz egy részletet Jeszenszky Géza ma­gyar külügyminiszter egyik legutóbbi nyilatkozatából. "Fegyveres bandák tevékenykednek" - mondta Jeszenszky, - "amelyek számára a háború életforma lett: gyilkolás, nemi erőszak és fosztogatás. Ha Boszniában befejezték, elvesztik a munkájukat. Ha ott többé nem lesz lehetőség bűncselekmények elkövetésére, tovább állnak. So­kan azt gondolják, hogy Koszovóra leselkedik a legnagyobb vesze­delem, de én nem vagyok ebben olyan biztos... A Vajdaság vi­szonylag még mindig gazdag körzet és ez hívogató célpont." A cikk megírja, hogy eddig mintegy 35 ezer magyar menekült a Vajdaságból az anyaországba. Az Egyesült Államok próbatétele: Szomália és Haiti Clinton elnöknek minden kétségen felül nehéz napjai voltak, míg eldöntötte, hogy mit kezdjen a "törököt fogtam, de nem enged" jellegű Szomáliával. A kongresszusban, elsősorban a szenátusban határozott hangok hallatszottak el a mielőbbi amerikai kivonulás­ról. Az elnök nyilvánvalóan meghallgatta nemzetbiztonsági és ka­tonai tanácsadóit, majd úgy döntött, hogy az amerikai fegyveres alakulatokat visszahívják a kelet-afrikai országból -1994. március 31-ig. Egyelőre azonban 5,300 főnyi újabb fegyveres csoport indult útnak. Nyilvánvalóan határozott haditervet követnek. A közeli he­tekben tehát el lehetünk készülve olyan akciókra, amelyeknek nyil­vánvaló célja Amerika tekintélyének megőrzése. Amint jelentették, Mohammed Farah Aidid azonnal fegyverszünetet ajánlott fel. A másik gyújtópont egészen váratlanul alakult ki a karib-tengeri Haitiban. Az ENSZ által támogatott terv szerint Jean-Bertrand Aristide elnököt október 30-ig vissza kell helyezni hivatalába, en­nek azonban a helyi csőcselék ellenáll. Egy vezető amerikai diplo­matát fogva tartanak és nem engedik, hogy elutazzon. Ugyanakkor a rendcsinálásra odaküldött amerikai fegyvereseket szállító repülő­gépek leszállását is megakadályozták. A helyzet enyhén szólva fo­gósnak mondható. KELL-E FÉLNI 1994-TŐL? Jeszenszky külügyminiszter tájékoztató beszéde a New York-i főkonzulátuson Az ENSZ^Közgyűlésen elmondott beszéde előtt dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter magyar laptudósítókkal beszélgetett a dele­gátusok szalonjában. Kérdésünkre: milyen előny származott abból, hogy Magyarország két évig - 1993. december 31-ig - a Biztonsági Tanács tagja, Jeszenszky így válaszolt: "Ma már tudja a világ, hogy van egy Vajdaság - Vojvodina -, ahol fenyegetett légkörben élnek a magyarok és ismételten hallotta, hogy a magyar kormány követeli a déli határzónáinkon túl élő ma­gyarok kisebbségi jogainak védelmét, nemzetközi biztosítását. Ugyancsak tudja a világ, elsősorban a főtitkár, hogy a Biztonsági Tanácsnak a jugoszláviai embargóval kapcsolatos határozata miatt hazánkat súlyos veszteség éri, s ennek összege mintegy 1.000 millió dollár. Nemzetközi tekintélyünk jelentős mértékben növekedett, ma már számos harmadik-világbeli kormány kéri segítségünket ta­pasztalataink alapján." Később New York és környéke egyesületi és egyházi vezetőivel beszélgetett a külügyminiszter, aztán csaknem kétórás beszédben tájékoztatta az amerikai magyarságot a kormány eredményeiről, külpolitikánkról, az ország népének és a külföldi magyaroknak kapcsolatairól, és a jövőévi választások eshetőségeiről. Ilyen sokan még sohasem jelentek meg a New York-i konzulátuson, ahol Lász­ló Balázs főkonzul üdvözölte Jeszenszky Gézát, akinek kíséretében volt Tar Pál, washingtoni nagykövetünk. Az előadásnak rangos ke­retet biztosított a "Hungary - Before and After" című képkiállítás, amelynek több képét a budapesti Nemzeti Galériából szállították New Yorkba, Jeszenszky, a történész úgy látja, hogy 1990 ritka történelmi konstellációt jelzett, nem volt fölöttünk elnyomó nagyhatalom, most szabadok vagyunk - és lehet szidni a magyar kormányt. Emlé­keztetett arra, hogy a két világháború közt Hazánkat a kis-antani tizenhatszoros katonai fölénnyel vette körül. A koalíciós kormány, amelynek egyetlen tagja sem volt kommunista párttag, stabilizációt teremtett, míg Lengyelország négy kormányváltozáson esett át és a térség más országaiban is három-négy külügyminisztert váltottak le. Antall József a kerekasztal-konferenciákon mutatta meg először államférfiúi képességeit. Amikor a kommunizmus teljes csődbe ve­zette az országot, Antall kijelentette, hogy csak őrült, fanatikus, vagy misszionárius vállalhatná a kormány vezetését. Érezte a fel­adat súlyát, de vállalta á felelősséget, bár Magyarország 21 milliárd • dollár adósságot örökölt a kommunizmustól, s közben a keleti piac összeomlott, Délen háború tört ki és gazdaságunkat sújtották a Szerbia elleni szankciók. "A nyugat-berlini egyetem professzora, Darendorf azt mondta nekem - emlékeztetett Jeszenszky -, hogy egy új Alkotmány elké­szítése hat hónapba telik, a gazdaság rendbehozásához hat év szükséges, de hatvan év kell ahhoz, hogy a lelkek, a kommuniz­­mus-okozta morális sebek begyógyuljanak. Csakis morálisan tönk­retett nemzedék képes arra a borzalomra, ami Boszniában törté­nik." Szerinte 1990 óta "szemmel látható a javulás". Külpolitikai sikere­ink sorában megemlítette, hogy a Varsói Szerződés felszámolása Antall József nevéhez fűződik. Ott volt a cseh Havel és a lengyel Walesa, akik csak később helyeseltek, sőt, a nyugatiak is féltek a kockázattól, "langsam, langsam..." - mondták. Kormányunk kezdet­től fogva a nyugati orientáció alapján állt. Ma már szerződéses vi­szonyban vagyunk Olaszországgal, Franciaországgal, Spanyolor­szággal és Németországgal, de különösen büszkék lehetünk arra a történelmi beszédre, amit II. Erzsébet angol királynő mondott a magyar népről, Magyarországról. Az Európai Közösséggel kapcsolatban célunk a teljesjogú tag­ság. Magyarországnak nem voltak barátai a két háború közt és ké­sőbb, a kommunizmus alatt a Honecker-félék sem szíveltek ben­nünket. Most vannak barátaink Európában. A térségben a kinyúj­tott kéz politikáját, a barátság politikáját követjük, folytatva Kos­suth dunai konföderációs gondolatát. Illyés Gyula is ezt képviselte, legfontosabb a kisebbségek jogainak biztosítása. Ma hét szomszé­dunk van, néggyel felhőtlen a viszony, bár Horvátország háború­ban állt, Ukrajnában pedig súlyosbodtak a gazdasági gondok. Szlo­vákiával, Romániával és Szerbiával kapcsolatban az a probléma, hogy ezek csak magyarok nélkül képzelik el az igazságtalanul meg­szerzett területeket. "Mi semmiféle indokolatlan engedményt nem tettünk, a kisebbsé­gek jogainak biztosítását követeljük. Remény van arra, hogy viszo­nyunk ezekkel az országokkal is javulni fog, számíthatunk az Euró­pai Tanácsra. Románia először mondta ki, hogy igenis van magyar kérdés. Mögöttünk áll az európai rendszer, óvatosan optimista va­gyok..." Jeszenszky hangsúlyozta, hogy Magyarországnak szüksége van a határon túl, diaszpórában élő magyarokra. "A nyugati magyarok­(Folytatás a második oldalon) AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL » WEEKLY NEWSPAPER AMERIKAI ' A ö / 1 ’7 / Q *7 \ 1 '•«/ q / A. vJ / y vJ AM. HUN. FOUNDATION k 300 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901 USA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom