Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-10-15 / 40. szám
VOL. 5. ÉVF. - No. 40. SZÁM - 1993. október 15. ÁRA: 1 dollár FERCSEY: Az új Lenin bukása - viviszekció a Balkánon POMOGÁTS: A nyugati magyarság és a haza MAGYARORSZÁGRÓL KICSEMPÉSZETT RÉGÉSZETI KINCSEK? FREI: A Halál földi angyala PESTI RIPORT CLAIRE KENNETH-TEL __________MESTER: Se itt, se ott__________ Pozsonynak nem tetszik a királyhelmeci magyar egyetem Heves szócsata alakult ki a szlovák parlamentben: a szlovák nemzeti párt képviselője tiltakozott az ellen, hogy a kelet-szlovákiai Királyhelmecen megnyitják a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett tagozatát. Véleménye szerint a magyar egyetemi évfolyam megnyitása ellenkezik a szlovák oktatási törvénnyel. Komái János esélyes a Nobel-díjra A Business Week értesülései szerint a közgazdasági Nobeldíjra jelöltek sorában a legesélyesebbek között van Kornai János. Az idei díjat október 13-án adják át. A lap szerint korábban főképpen a közgazdaság matematikai oldalának kutatóit díjazták, most viszont a "leíró-elemző" szakág, a történeti vonatkozások művelői vannak előnyben. Ennek pedig Kornai János a legkiemelkedőbb alkotója, a szocialista gazdaság átfogó elemzésével - írja az amerikai hetilap. 1,7 millió külföldi nem léphetett be Magyarországra A két éve, 1991. október 4-től bevezetett szigorú útlevélkezeléstől a határőrök 1,7 millió külföldi állampolgár beléptetését tagadták meg, mert a hazánkba igyekvők nem rendelkeztek elegendő pénzzel, illetve megfelelő utiokmánnyal. Összesen 90 ország állampolgárait küldték vissza. A visszautasítottak túlnyomó többsége, 1 millió 450 ezren Romániából próbáltak magyar területre lépni. Jelentős számú, mintegy 30-40 ezer török, lengyel és jugoszláv állampolgár is hiába próbálkozott bejutni az országba. Kovács Antal világbajnok Szenzációsan szerepelt a kanadai Hamilton városában zajló cselgáncs-világbajnokságon a Paksi Atom SE versenyzője, Kovács Antal, aki élete első felnőtt-világbajnokságán rendkívül magabiztos versenyzéssel aranyérmet szerzett, és ő lett a magyar cselgáncssport első világbajnoka. Kovács az 1992-es barcelonai olimpián robbant be a világ élvonalába, ahol ugyancsak a dobogó legfelső fokára állhatott fel, s így (két Európa-bajnoki bronzéremmel is büszkélkedhet) minden idők legeredményesebb magyar cselgáncsozója. Növekvő veszélyben a vajdasági magyarság Jeszenszky Géza külügyminiszterünk kitűnő diplomáciai érzékével helyesen sejtette meg, hogy ezekben az időkben mindannyiunknak fokozott figyelemmel kell fordulni a vajdasági magyarság felé, mert az ottani események alakulása egyre reálisabb képet fest a körülöttük ólálkodó veszedelemről. A külügyminiszter a New York-i magyarság előtt tartott expozéja (amelynek ismertetését lapunk ugyanezen az oldalán közöljük) első mondatában az egykori Jugoszlávia, nemrégiben még önkormányzatot élvező tartományának magyar nemzetiségű lakosait emlegette. A Los Angeles Times című, másfél millió példányszámban megjelenő lap 1993. október 12—i számában közép-kelet-európai munkatársa, Carol J. Williams tollából figyelemre méltó és egyben félelmetes képet festő tudósításban számol be a Vajdaság (Vojvodina) északi területén jelentős számban élő magyarokról, akik könnyen lehetnek a szerb "nemzetiségi tisztogatás" következő áldozatai. Williams szerint az egykor olyan jómódú földművelő körzet egén feltűntek a veszély-jelek. A temetőkben a magyar neveket feltüntető sírköveket a szerb nemzeti szimbólumokkal piszkították össze. Újvidéken a második világháború magyar áldozatainak emlékére emelt keresztet ismeretlen (?) vandálok megrongálták, mire a városi elöljáróság eltávolíttatta, "nehogy egyeseket újabb akcióra ingereljen". A vihar készülődik, az erőszakos összecsapás lehetősége a levegőben lóg. Korábban beszámolók jelentek meg a külföldi lapokban, hogy az ENSZ-csapatok részéről lépések történtek Koszovó védelmének előkészítésére. Vonalat akarnak húzni, nehogy ide is átcsapjon az elszabadult ösztönök tombolása. Williams tudósításában idéz egy részletet Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter egyik legutóbbi nyilatkozatából. "Fegyveres bandák tevékenykednek" - mondta Jeszenszky, - "amelyek számára a háború életforma lett: gyilkolás, nemi erőszak és fosztogatás. Ha Boszniában befejezték, elvesztik a munkájukat. Ha ott többé nem lesz lehetőség bűncselekmények elkövetésére, tovább állnak. Sokan azt gondolják, hogy Koszovóra leselkedik a legnagyobb veszedelem, de én nem vagyok ebben olyan biztos... A Vajdaság viszonylag még mindig gazdag körzet és ez hívogató célpont." A cikk megírja, hogy eddig mintegy 35 ezer magyar menekült a Vajdaságból az anyaországba. Az Egyesült Államok próbatétele: Szomália és Haiti Clinton elnöknek minden kétségen felül nehéz napjai voltak, míg eldöntötte, hogy mit kezdjen a "törököt fogtam, de nem enged" jellegű Szomáliával. A kongresszusban, elsősorban a szenátusban határozott hangok hallatszottak el a mielőbbi amerikai kivonulásról. Az elnök nyilvánvalóan meghallgatta nemzetbiztonsági és katonai tanácsadóit, majd úgy döntött, hogy az amerikai fegyveres alakulatokat visszahívják a kelet-afrikai országból -1994. március 31-ig. Egyelőre azonban 5,300 főnyi újabb fegyveres csoport indult útnak. Nyilvánvalóan határozott haditervet követnek. A közeli hetekben tehát el lehetünk készülve olyan akciókra, amelyeknek nyilvánvaló célja Amerika tekintélyének megőrzése. Amint jelentették, Mohammed Farah Aidid azonnal fegyverszünetet ajánlott fel. A másik gyújtópont egészen váratlanul alakult ki a karib-tengeri Haitiban. Az ENSZ által támogatott terv szerint Jean-Bertrand Aristide elnököt október 30-ig vissza kell helyezni hivatalába, ennek azonban a helyi csőcselék ellenáll. Egy vezető amerikai diplomatát fogva tartanak és nem engedik, hogy elutazzon. Ugyanakkor a rendcsinálásra odaküldött amerikai fegyvereseket szállító repülőgépek leszállását is megakadályozták. A helyzet enyhén szólva fogósnak mondható. KELL-E FÉLNI 1994-TŐL? Jeszenszky külügyminiszter tájékoztató beszéde a New York-i főkonzulátuson Az ENSZ^Közgyűlésen elmondott beszéde előtt dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter magyar laptudósítókkal beszélgetett a delegátusok szalonjában. Kérdésünkre: milyen előny származott abból, hogy Magyarország két évig - 1993. december 31-ig - a Biztonsági Tanács tagja, Jeszenszky így válaszolt: "Ma már tudja a világ, hogy van egy Vajdaság - Vojvodina -, ahol fenyegetett légkörben élnek a magyarok és ismételten hallotta, hogy a magyar kormány követeli a déli határzónáinkon túl élő magyarok kisebbségi jogainak védelmét, nemzetközi biztosítását. Ugyancsak tudja a világ, elsősorban a főtitkár, hogy a Biztonsági Tanácsnak a jugoszláviai embargóval kapcsolatos határozata miatt hazánkat súlyos veszteség éri, s ennek összege mintegy 1.000 millió dollár. Nemzetközi tekintélyünk jelentős mértékben növekedett, ma már számos harmadik-világbeli kormány kéri segítségünket tapasztalataink alapján." Később New York és környéke egyesületi és egyházi vezetőivel beszélgetett a külügyminiszter, aztán csaknem kétórás beszédben tájékoztatta az amerikai magyarságot a kormány eredményeiről, külpolitikánkról, az ország népének és a külföldi magyaroknak kapcsolatairól, és a jövőévi választások eshetőségeiről. Ilyen sokan még sohasem jelentek meg a New York-i konzulátuson, ahol László Balázs főkonzul üdvözölte Jeszenszky Gézát, akinek kíséretében volt Tar Pál, washingtoni nagykövetünk. Az előadásnak rangos keretet biztosított a "Hungary - Before and After" című képkiállítás, amelynek több képét a budapesti Nemzeti Galériából szállították New Yorkba, Jeszenszky, a történész úgy látja, hogy 1990 ritka történelmi konstellációt jelzett, nem volt fölöttünk elnyomó nagyhatalom, most szabadok vagyunk - és lehet szidni a magyar kormányt. Emlékeztetett arra, hogy a két világháború közt Hazánkat a kis-antani tizenhatszoros katonai fölénnyel vette körül. A koalíciós kormány, amelynek egyetlen tagja sem volt kommunista párttag, stabilizációt teremtett, míg Lengyelország négy kormányváltozáson esett át és a térség más országaiban is három-négy külügyminisztert váltottak le. Antall József a kerekasztal-konferenciákon mutatta meg először államférfiúi képességeit. Amikor a kommunizmus teljes csődbe vezette az országot, Antall kijelentette, hogy csak őrült, fanatikus, vagy misszionárius vállalhatná a kormány vezetését. Érezte a feladat súlyát, de vállalta á felelősséget, bár Magyarország 21 milliárd • dollár adósságot örökölt a kommunizmustól, s közben a keleti piac összeomlott, Délen háború tört ki és gazdaságunkat sújtották a Szerbia elleni szankciók. "A nyugat-berlini egyetem professzora, Darendorf azt mondta nekem - emlékeztetett Jeszenszky -, hogy egy új Alkotmány elkészítése hat hónapba telik, a gazdaság rendbehozásához hat év szükséges, de hatvan év kell ahhoz, hogy a lelkek, a kommunizmus-okozta morális sebek begyógyuljanak. Csakis morálisan tönkretett nemzedék képes arra a borzalomra, ami Boszniában történik." Szerinte 1990 óta "szemmel látható a javulás". Külpolitikai sikereink sorában megemlítette, hogy a Varsói Szerződés felszámolása Antall József nevéhez fűződik. Ott volt a cseh Havel és a lengyel Walesa, akik csak később helyeseltek, sőt, a nyugatiak is féltek a kockázattól, "langsam, langsam..." - mondták. Kormányunk kezdettől fogva a nyugati orientáció alapján állt. Ma már szerződéses viszonyban vagyunk Olaszországgal, Franciaországgal, Spanyolországgal és Németországgal, de különösen büszkék lehetünk arra a történelmi beszédre, amit II. Erzsébet angol királynő mondott a magyar népről, Magyarországról. Az Európai Közösséggel kapcsolatban célunk a teljesjogú tagság. Magyarországnak nem voltak barátai a két háború közt és később, a kommunizmus alatt a Honecker-félék sem szíveltek bennünket. Most vannak barátaink Európában. A térségben a kinyújtott kéz politikáját, a barátság politikáját követjük, folytatva Kossuth dunai konföderációs gondolatát. Illyés Gyula is ezt képviselte, legfontosabb a kisebbségek jogainak biztosítása. Ma hét szomszédunk van, néggyel felhőtlen a viszony, bár Horvátország háborúban állt, Ukrajnában pedig súlyosbodtak a gazdasági gondok. Szlovákiával, Romániával és Szerbiával kapcsolatban az a probléma, hogy ezek csak magyarok nélkül képzelik el az igazságtalanul megszerzett területeket. "Mi semmiféle indokolatlan engedményt nem tettünk, a kisebbségek jogainak biztosítását követeljük. Remény van arra, hogy viszonyunk ezekkel az országokkal is javulni fog, számíthatunk az Európai Tanácsra. Románia először mondta ki, hogy igenis van magyar kérdés. Mögöttünk áll az európai rendszer, óvatosan optimista vagyok..." Jeszenszky hangsúlyozta, hogy Magyarországnak szüksége van a határon túl, diaszpórában élő magyarokra. "A nyugati magyarok(Folytatás a második oldalon) AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL » WEEKLY NEWSPAPER AMERIKAI ' A ö / 1 ’7 / Q *7 \ 1 '•«/ q / A. vJ / y vJ AM. HUN. FOUNDATION k 300 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901 USA