Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-10-08 / 39. szám
VOL. 5. ÉVF. - No. 39. SZÁM - 1993. október 8. ÁRA: 1 dollár JESZENSZKY GÉZA BESZÉDE AZ ENSZ-BEN FERCSEY: Riport a moszkvai eseményekről SAÁRY: Viale Castagnola DR. FRIEDMAN a Rodney King-ügy elítéltjeiről ERDÉLYRE FIGYELVE CLAIRE KENNETH: Százéves a Broadway FERCSEY JÁNOS (New York) Véres vasárnap Moszkvában Jelcin az őt támogató fegyveres erőkkel nyolc óra alatt leverte a kommunista lázadást LEHET 76 ÉVVEL VISSZAFORDÍTANI a történelem kerekét? Ezt kérdezték milliók Moszkvában, a szétesett Szovjetunió területén és a világon mindenütt, ahol a televízió tükrében látták a vörös zászlók alatt őrjöngő tömeget, amely áttörte a parlament, a "moszkvai Fehér Ház" körül vont biztonsági gyűrűt. 1917 őszén is így őrjöngtek a bolsevisták, akik Lenin vezetésével hatalomra kerültek. Most Alekszandr Ruckoj buzdította az ostromló tömeget - számukat kezdetben 3.000-re, később 15.000-re becsülték - amely betört a polgármester irodájába és az Ostankino televízió-központba, ahol félórára megszakadt a program. Vajon Kerenszki sorsára jut-e Jelcin, külföldre menekül, esetleg megölik? - töprengtek a pesszimisták. Mi történhetett, hol követte el a tragikus hibát az Orosz Föderáció elnöke, aki 13 napon át virtuálisan fogságban tartotta ellenségeit a parlament épületében? A lázadás moszkvai idő szerint délután 2 órakor kezdődött, október 3-án, egy szép őszi napon, amikor Jelcin-ellenes tüntetők, régi szovjetkommunisták és ultra-nacionalisták gyülekeztek a moszkvai üktóber-iéren. Fél háromkor elindultak a parlament felé és fél négykor áttörték a védelmi kordont. Hét óra után betörtek a televízió épületébe, ahol tűzharcot vívtak a biztonsági őrökkel. JELCIN AKKOR KÖVETTE EL a hibát, amikor 14 napig várt és békés módon, kompromisszumokat keresve, próbálta megadásra bírni a feloszlatott parlament tagjait. Dehát a békés megoldásra bíztatták a nagyhatalmak vezetői, köztük Clinton elnök és a nyugat-európai államférfiak. Most a New York Times moszkvai tudósítójának azt mondta egy orosz fiatalember, Jevgenyij: "Az elnöknek hamarabb kellett volna határoznia..." Háromnegyed hatkor (moszkvai idő) Jelcin meghirdette a statáriumot. Arra az esetre, ha megölnék, utódjául Victor Csernomirdint, a miniszterelnököt nevezte ki, mint alelnököt. Hadügyminisztere, Pavel Gracsev tábornok, aki a tavalyi augusztusi puccskísérlet alatt Jelcin mellé állt, parancsot adott a riazani ejtőernyős hadosztálynak (Gracsev: ejtőernyős tábornok) és más megbízható egységeknek, hogy azonnal jöjjenek Moszkvába és verjék le a lázadást. Jelcin este likőr beszédet mondott a televízióban: "Ma eldől Oroszország és gyermekeink sorsa. A polgárháború erőit leverjük, győzni fogunk." Szóvivője, Kosztikov azt mondta: "Nem engedünk az erőszaknak, a vörös Szovjetnek, a sztálinistáknak és a fasisztáknak." A Jelcinhez hű katonák benyomultak a parlamentbe, az ott levők közül sokat letartóztattak, mások fehér zászló alatt megadták magukat. EGY NEW YORK-I TV-ÁLLOMÁS programjában így beszélt Vitalij Korotics, aki már a Gorbacsov-években feltűnt mint demokrata politikus és újságíró: "Jelcin hibája az volt, hogy maga mellé vette Ruckojt, mint alelnököt. Ez az ember sohasem volt tisztségviselő, Afganisztánban nőket és gyermekeket gyilkolt, olyan típus, mint David Koresh.” Moszkvai jelentések szerint Jelcin alig nyolc óra alatt leverte a lázadást Gracsev tábornok és az orosz hadsereg segítségével. Kérdés, hogy ezek után lehet-e decemberben parlamenti választásokat tartani. Most pedig nézzünk vissza a lázadást megelőző két hétre. Jelcin olyan virtuozitással politizál, mint ahogyan Rosztropovics, a világhírű csellómüvész játszik a hangszerén, jegyezte meg a Wall Street Journal cikkírója, emlékezve a jelenetre, amikor az Orosz Föderáció elnöke megölelte Szolzsenyicin barátját a Puskin-téren. Parancsát teljesítve a hadsereg legfontosabb egységei vették körül a moszkvai Fehér Házat, ahol a szovjet időkből visszamaradt kommunista aparatcsikok és más szélsőséges elemek már csaknem két hete nem akarták elfogadni a határozatot, amelynek értelmében az elnök feloszlatta az osbtruáló "dinoszaurusz-parlamentet” és új választásokat írt ki decemberre. AMIKOR TAVALY AUGUSZTUSBAN, a szovjet puccskísérlet óráiban Jelcin felugrott a tankra és meggyőzte a katonákat arról, hogy nem segíthetik az áruló aparatcsikok at, bebizonyította, hogy bátor ember. Ökos stratégának is bizonyult, amikor leváltotta a KGB főnökét, emlékezve arra, hogy a KGB-s Krjucskov - 1956-ban Andropov titkára Budapesten - volt a puccs szervezője. Gracsev hadügyminiszter révén megszerezte a hadsereg legfontosabb egységeinek segítségét, köztük a Dzserzsinszki-brigádét is, amelynek feladata a rendfenntartás Moszkvában. Szeptember 21-től két héten át 5.000 Jelcin-hű katona gyűrűje vette körül a feloszlatott parlamentet, amelyben a csecsen Ruszlan Haszbulatov és Alekszandr Ruckoj tábornok, "az afganisztáni háború hősének" proklamációi "tömegtüntetésre" buzdították a népet és a regionális vezetőknek azt ajánlották, hogy állítsák le a vasutakat és zárják el az olajvezetékeket. Egy moszkvai incidens eredményeképpen két rendőr és egy civil járókelő meghalt és 24 rendőr megsebesült. A "moszkvai Fehér Házba" zárt ős-aparatcsikok nem adták ki fegyvereiket, amelyek száma 600 és 800 közt van. Érdekes jelenség: nem hiszszük, hogy Capitol Hill-ben, a londoni, párizsi vagy a német parlamentben, vagy akár Budapesten egyetlen képviselő is akad, aki fegyvert rejteget. Az egész világon talán az orosz parlament az egyetlen, ahol - még ma is, évekkel a Szovjetunió összeomlása után - fegyverrel jártak az ülésekre a képviselők, akiket még a szovjet érában "választottak meg". A válság alatt tisztán lehetett látni, hogy Jelcin a külpolitika segítségével próbálja megnyerni két fontos intézmény támogatását: a hadseregét és az ortodox egyházét. NYILVÁNVALÓIN A HADSEREGRE való tekintettel "táncolt vissza" Jelcin a NATO-val kapcsolatos nyilatkozataitól. Amikor augusztusban Varsóban járt, kijelentette Lech Walesának: megérti Lengyelország törekvését, hogy felvegyék a NATO-ba. Szeptember végén azonban levelet küldött Clinton és Mitterrand elnököknek, Kohl kancellárnak és Major miniszterelnöknek, kiemelve, hogy az Orosz Föderáció a kelet-európai országok bekapcsolódását a NATO-ba, Oroszország felvétele nélkül, nem tudja támogatni. Az orosz hadsereg vezetőinek nézete már régebben az volt, hogy a kelet-európai országokkal együtt Oroszországot is fel kell venni a NATO-ba, hogy nagyobb szerepe legyen a Föderációnak Európa biztonsága fenntartásában. Ugyanakkor rendkívüli jelenség, hogy a hetvenéves ateista propaganda és elnyomás ellenére az Ortodox Egyház megint döntő jelentőségű morális erőként emelkedett fel a szovjet földrengés után. Erkölcsi tekintélyükre jellemző, hogy a mostani krízis alatt a Pátriárka védnökségével, az ősi Danilov-monostorban tárgyallak Jelcin és a feloszlatott parlament megbízottjai. (Legiíjabb moszkvai hírek a 3. oldalon) Magyarország támogatja az Emberi Jogok Főbiztosa tisztségének mielőbbi létrehozását Jeszenszky Géza külügyminiszter beszéde az ENSZ-közgyülés őszi ülésszakának megnyitásán 1993. szeptember 30-án ElnökÚr! Engedje meg, hogy a legmelegebb jókívánságaimat fejezzem ki Önnek a Közgyűlés 48. ülésszaka elnökévé történt megválasztása alkalmából. Szeretném üdvözölni körünkben Andorrát, a Cseh Köztársaságot, Eritreát, Macedónia volt jugoszláv köztársaságot, Monacót és Szlovákiát, amelyek felvételével az ENSZ még közelebb került ahhoz, hogy valóban egyetemessé váljék. Az elmúlt évben a nemzetközi közösségnek továbbra is rendkívül súlyos kihívásokkal kellett szembenéznie. Bizonyos kedvező fejlemények ellenére, ebben az időszakban újabb aggasztó kudarcoknak és csalódásoknak is tanúi voltunk. A válaszra váró kérdések ismételten felvetik a multilateralizmus alapvető problémáját, azoknak az értékeknek a meghatározását, amelyek a mai bonyolult világunkban a közös akarat együttes fellépéssé válásához szükséges összefogást biztosíthatják. A közép- és kelet-európai kommunista diktatúrák bukása, valamint a szuperhatalmi szembenállás megszűnése olyan nemzetközi politikai légkört teremtett, amelyben új módon lehet megközelíteni a nemzetközi béke és biztonság fenntartását és a globális problémák megoldását. Ezek az új megközelítési módok arra épülnek, hogy az ENSZ minden egyes tagállamának nagyobb lehetősége nyílik a szorosabb együttműködésre és részvételre az események menetének kezelésében és befolyásolásában. Ezek a lehetőségek és a nemzetközi közösségnek az a képessége, hogy kézzelfogható eredményekké változtassa azokat, szemléletesen jelentkeznek a közép-amerikai és a délkelet-ázsiai konfliktusok megoldását célzó folyamatokban, az Öböl-menti leplezetlen agresszió határozott viszszaverésében, a mélyreható dél-afrikai átalakulásban és a Közel- Keletet érintő történelmi megállapodásokban. Ezek a fejlemények világosan bizonyítják, hogy politikai bátorsággal, előrelátással és a kompromisszumra való készséggel még a legbonyolultabb problémák is megoldhatók. Olyan példát állítanak elénk, amit a világ minden részén követni kellene. A világtörténelem új korszakának görcsös rándulásai különös erővel érződnek egy olyan országban, mint Magyarország, amely - miként történelme során már oly sokszor - ismét konfliktusokkal terhes övezetek szomszédságában találja magát. A térségünkben zajló történelmi átmenettel óhatatlanul együttjáró nehézségek ellenére a magyar kormány - 1990-ben történt hivatalba lépése óta - következetesen és sikeresen törekszik arra, hogy az ország belső stabilitását megőrizze, s ennek révén zaklatott térségünk stabilitásának is támasza maradhasson. (A stabilitásnak egyetemes jelleget kell adni, annak mindenütt jelén kell lennie. Megteremtéséhez a legjobb módozatokat kell felkutatni. Ami földrészünket illeti, Magyarország azt szeretné, ha a demokrácia, a prosperitás és a biztonság, s azok az intézmények - mint Európa Tanács, az Európai Közösség és a NATO -, melyek azok alapjául szolgálnak, fokozatosan kelet felé terjednének. A világ már jó ideje olyan események árnyékában él, amelyek vészjóslóan emlékeztetnek az emberiség történetének legsötétebb időszakaira. A hajdani Jugoszláviában már több mint két éve dúl a háború. S ami még aggasztóbb: a nemzetközi jog normáinak és az Alapokmány elveinek a legteljesebb figyelmen kívül hagyása, az emberiség elleni legsúlyosabb bűntettek, az alapvető emberi és kisebbségi jogok legbrutálisabb tömeges megsértése sem bizonyult elégségesnek ahhoz, hogy a világot még időben rávegye az agreszszióval szembeni gyors és hatékony fellépésre, az erőszakos területszerzés megakadályozására és az etnikai tisztogatás embertelen politikájával szembeni határozott fellépésre. A passzivitás, a békéltetés és a hanyagság politikájának, a múlt hibáiból való okulás és a cselekvéshez szükséges politikai készség megdöbbentő hiányának végeredményét jól demonstrálja az a megrázó és mélyen felkavaró fényképkiállítás, amelyet a volt Jugoszláviában dúló háború borzalmairól itt, az ENSZ székházában láthatunk. E képek fájdalmasan döbbentenek rá, milyen következményekkel jár a fékevesztett szélsőséges nacionalizmus. Egyben azt a sürgető üzenetet is tolmácsolják, hogy egy pillanatra se lankadjanak az Alapokmány céljai és elvei következetes érvényre juttatását célzó nemzeti, regionális és nemzetközi erőfeszítéseink. Közép- és Kelet-Európa újjászületése és az ottani gazdasági és társadalmi folyamatok a felszínre hozták a politikai és az etnikai fundamentalizmus olyan irányzatait, amelyek - a hivatalos állami politika szintjére emelkedve - az európai kontinens egészének biztonsagai VCSZ.elyCZ*ClO KoníliKlusokal robb»Mouuk *.i, TM-zethetnek. A kölcsönös függőségek mai világában a földgolyó minden nemzetének, akárhol légyen is hazája, fel kell ismernie, milyen (Folytatás a második oldalon) AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL * WEEKLY NEWSPAPER AMERIKAI 08/13/93 AM. HUN. FOUNDATION 300 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901 USA
