Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-08-20 / 32. szám
HETI MEZEI CSOKOR CLAIRE KENNETH (New York) Én és a kisöcsém Nem csodálkozhatunk, ha Bili Clinton nincs elragadtatva a kisöccsétől, Roger Clintontól. Anynyira különböznek az ambícióik, olyan nagy a kontraszt közöttük. MÍg Bili Clinton Oroszország elnökével, Borisz Jelcinnel tárgyal, hogy hány milliárdos segélyt adjon a nyomorgó orosz népnek (az adófizetők zsebéből), ezalatt Roger a Catskillben lép fel a zenekarával. Sikere egyik Clinton-fivérnek sincs. Még emlékezünk Hruscsov elvtársra, aki olyan öntelt arccal jelent meg az ENSZ-ben, mintha őmaga lenne minden oroszok atyuskája, a cár. Aztán dühbe gurulva, lehúzta cipőjét és azzal csapkodta az asztalt, ordítozva, hogy ő majd eltemet minket! Közben kidagadtak az erek a halántékán, majdnem megütötte a guta. (Sajnos, csak majdnem!) Bili Clinton Japánba is ellátogatott, a kistermetű japán miniszterelnök úgy kullogott mellette, a válláig sem ért. De a tárgyalások során mégis ő volt fölényben. Roger Clintonnak éppen ezekben a napokban volt a premierje a Catskill legnagyobb hoteljében, a Concordban. Rock-bandájával mutatkozott be, melynek találóan a Politisen nevet találta ki. A Concordban eddig csak a legnagyobb sztárok léptek fel, Rogerrel szóba se álltak volna - de most megváltozott a helyzet. Roger Clinton, az USA president öccse... Hát szerződtették. Telt ház, zsúfolt nézőtér, elegáns közönség. És ekkor következett a legcsúfosabb bukás, amire nem emlékeznek a Concord fennállása óta. A New York Post azt írta, hogy a közönség eleinte csak feszengett, azt hitték, hogy ez valami paródia akar lenni, a szerencsétlen zenekar, a fülsiketítő rock-zene és ez a lehetetlen figura, aki énekelni próbál, Roger... Végül a nézők nagy része felállt, kiment és méltatlankodva visszakövetelte a jegyének az árát. Hát Virginia mama, aki nyilván a televíziója előtt ült, jobban tette, ha Bilit figyelte, ahogy Borisz Jelcinnel tárgyal, mint a közvetítést Catskillből. Most mi lesz Rogerrel, lehet hogy ő is politikai pályára fog átmenni, ott nem kell énekelni, csak hazudni és főleg nagy ígéreteket tenni... Bilinek egyébként van még egy féltestvére, aki nemrég bukkant fel a homályból. Illetve Kaliforniából, ahol janitor egy bérházban. Miközben söprögette a lépcsőt, rádöbbent, hogy neki a USA új presidentje a kis öccse. Nyilván nagyon meglepődött... Ehhez tudnunk kell, hogy Bili Clinton édesapját William Blythenek hívták. Utazó salesman, magyarul vigéc volt, aki nemcsak üzleteket kötött, de házasságokat is. Ez a fia, Leon Ritzenthaler, aki most 55 éves, az első házasságából született. Bili apja egy autóbalesetben meghalt, mielőtt Bili megszületett. A mama rövidesen férjhezment, Mr. Clintonhoz, aki adoptálta a kis árva Bilit. A mama, aki szerény ápolónő volt, összesen ötször ment férjhez. Éppen most olvastam, hogy meg fogja írni életének történetét, mégpedig a híres Simon & Shuster kiadónak. Tehetséges család! Az ember azt képzelné, hogy egy nörsz csak szaladgál a kórtermekben, a hőmérőkkel, meg az ágytálakkal. Mikor van ideje folyton férjhez menni? De most ne töprengjünk tovább a Clinton-família sikerén, vagy balsikerén. Jusson eszünkbe az a nagyon régi sláger, amelynek Pesten legendás sikere volt, Eisemann Mihály operettje, az Én és a kisöcsém! A New York-i színházi szezon ezzel fog megindulni. Nem az operettet mutatják be, de ezzel a címmel ragyogó műsort, két gyönyörű művésznővel a főszerepben. Cserey Erzsi, a New York-i magyar színház igazgatónője meghívta Pestről Csongrádi Már ez a cím is jelzi: Szörényi Levente új rockoperája nem a hagyományos és pontatlan Attila név és személyiségkép szerinti hun királyt állítja elénk. A szerző húsz éven át érlelte az ötletet ehhez a műhöz. Úgy vélte, vannak a nemzet életében is meghatározó fontosságú pillanatok, személyiségek; ilyen István király. Róla lehet rock-operát írni, mert, szerinte, a műfaj igenis alkalmas mélyebb gondolati tartalmak megjelenítésére is. E meggondolásból kiindulva született aztán az István, a király, Bródy Jánossal és Boldizsár Miklóssal közösen, de a bemutatóra csak 1983-ban kerülhetett sor. S amikor az István-téma felvetődött, akkor bukkant fel a hun király neve is. Szörényi Levente szerint ha István a nemzet életében volt meghatározó személyiség, akkor Atilla (írjuk úgy a nevét, ahogyan Szörényi is következetesen írja és mondja) a korabeli Európa számára volt az. Birodalma a kínai Nagy Faltól a Rajna folyóig terjedt, célja volt egy új birodalom létrehozása a széthullóban lévő Római Birodalom helyén, benne is megvolt a Kelet és a Nyugat szintézisének vágya, törekedett egy egységes gondolat kikristályosítására azon a területen, mely ma tulajdonképpen Európa. E hatalom, birodalom és gondolat központja Atilla idejében itt, a Kárpát-medencében volt. És a Kárpát-medence már akkor is, és tulajdonképpen azóta is, Európa előszobája volt. A rockopera középpontjában ezek a kérdések állnak: az egység és az elkülönülés, az integráció vagy a dezintegráció, a központi vagy a részhatalom problémái. Az Isten kardja kifejezés a Katát. Kata a Fővárosi Operettszínház szubrettprimadonnája volt évekig, a Mária főhadnagyban játszotta a főszerepet. Most a Mikroszkóp Színpad sztárja. Elképzelem a lángvörös hajú Katát és a platinaszőke Erzsit, ahogy frakkban feszítve kijönnek a színpadra. Reméljük, lesz elég tűzoltó szolgálatban, mert a nézőtéren a férfiszívek ki fognak gyulladni. Csongrádi Kata nemcsak Pesten, de Londonban, Párizsban és Rómában is turnézott, lázas, nagy sikerei voltak. Nemcsak ördöngősen táncol, remekül énekel, de még humora is van, hiszen több könyvet írt. Lemezeit százezer számra kapkodták szét, a Millió rózsaszál-t és újabban az Éjszaka Kairóban-t, melyhez nekem is van egy kis közöm... Jellemző Cserey Erzsire, hogy nem féltékeny, ő a New York-i közönség kedvence és már tavaly, mikor Csongrádi Kata itt volt egy washingtoni vendégszereplés után, elhatározta, hogy összehozza ezt a remeknek ígérkező produkciót. Tehát szeptember 10-én, pénteken este találkozunk a 82. utcai Református Egyház (mélyhűtött) nagy színháztermében. Viszontlátásra! megszokott Isten ostora helyett szintén fontos jelzés. Szörényi - de elsősorban a librettót készítő Nemeskiirty István, megannyi viharos fogadtatású történelmi tanulmány, könyv szerzője, filmesztéta és filmforgatókönyv-író, történész - azt tartja: a hun király egy szándék kifejezője, megtestesítője volt, nem ostor, hanem e szándék katonája, azaz kardja. Természetesen utalás is ez az Atilla—mondakör kardmotívumára: ez a mondakör szorosan összefügg a germán mitológiával, a Nibelung-énekkel, amelynek, mint köztudott, egyik fő szereplője éppen Attila, aki ott Etzel király néven szerepel. A magyar költészet ismerői Arany János hőskölteményéből, a Buda halálából tudják, ki is volt Etele. Arany egyébként szerves egységbe kapcsolja a hun-magyar mondakör elemeit. Hasonlóképpen jár el Nemeskürty is. És a magyar mitológia meg a népköltészet hangvételét valósítják meg a darab dalszövegei is, amelyeket - sokak meglepetésére - az a Lezsák Sándor írt, akiről kevesen tudják, hogy nemcsak a lakitelki találkozó szervezője s a pártállam idején az ellenzéki erők egyik fő alakja volt, hanem költő is. Az Atilla bemutatása a budapesti nyári kulturális élet nagy eseménye lesz. Augusztus 20-án viszi színre a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Koltay Gábor rendező, aki a legendás királydombi István, a királyt is inszcenálta. A szereposztás érdekes módon állt össze. Újsághirdetésekben kérték a közönséget, szavazzon, kiket látna-hallana szívesen az előadásban. így esett a választás Atilla szerepében Vikidál Gyulára, az István... Kop-SZÖRÉNYI LEVENTE ÚJ ROCK-OPERÁJA A SZIGETEN Attila, Isten kardja pányára. A többi szereplő is a magyar rock és pop legjobbjai közül kerül ki; Kovács Kati, Sebestyén Márta, Deák Bili Gyula, Sasvári Sándor, Nagy Feró, Varga Miklós, az operaénekes Begányi Gyula és Miller Lajos lépnek fel többek között. A hangfelvételek már elkészültek, a premierre megjelenik a lemez, s vele együtt a szövegkönyv is. Összesen tizenhárom estén játsszák az I Atillát a Szigeten (csak négy előadást terveztek, de akkora az előzetes érdeklődés, hogy azt talán még ennyi plusz előadással sem tudják kielégíteni). A produkciót rögzítik, s a tervek szerint karácsonykor a nézők elé kerül a televíziós változat is. És máris készül a szöveg angol fordítása, mert élénk érdeklődés mutatkozik a mű iránt nyugati rockzenei és színházi körökben >s. (takács) Egy sztár otthonról: Csongrádi Kata Nehéz a Mona Lisáról, nehéz a Kilencedik Szimfóniáról és nehéz Csongrádi Katáról írni. A Mona Lisát látni kell, a Kilencedik Szimfóniát hallani kell, Csongrádi Katát látni és hallani kell. Nagy ismertséget kis országban is nehéz szerezni. Neki sikerült. Igaz, 1972 óta van színpadon: először az Operetthez szerződött - hisz musical-szakon végzett -, aztán a Mikroszkóphoz, ahol most kezdi az ötödik évadját. Eljátszotta Chávát A hegedűs a háztetőnben, Pannit a Mária főhadnagyban, Biancát a Csókolj meg, Katám!-ban - milyen jó cím, mintha Cole Porter ismerte volna őt. Az Én és a kis— öcsémben volt én és a kisöccse. Alakított természetesen prózai szerepeket is, a Nagymező utcai kabaréban pedig egyetlen évad során tizennyolc különböző karaktert formált meg, vénkisaszszonytól a szexbombáig - gondolom, az előbbi kívánt tőle nagyobb átlényegülést, bár ki lát a színészet boszorkánykonyhájába. Ha már boszorkányság: Csongrádi Katának négy önálló albuma is megjelent, ezek egyike a Nem boszorkányság címet viseli. Ugyanez a címe a második könyvének - merthogy van első is, azt 88-ban adták ki, saját magáról mesél benne. Jelenleg is ír egyébként, egy kétszemélyes komédián dolgozik, ami arról szól, hogy férj és feleség , véletlenül összekeverednek a telefonban, a férfi nem ismeri meg a nőt - hát meg lehet egy nőt ismerni? -, aki amerikai milliomosnőnek adja ki magát, s a férj elkezd neki udvarolni... Az őszszel mutatják be a darabot Budapesten. Egy okkal több, hogy arra járjanak... Csongrádi Kata tehát énekel, táncol, játszik, ír - igencsak magas színvonalon. Pályája elején nem kisebb művész, mint Latinovits Zoltán jósolt neki nagy jövőt. Ez a sokoldalúság és tehetség azonban tán még az ismertséghez sem feltétlenül elég, a népszerűséghez pedig végképp kevés. Csongrádi Kata pedig népszerű is, sőt, többet, sokkal többet ért el, mint a népszerűség. Őt szeretik Magyarországon. Segített ebben egy csodálatos dal, amit a nyolcvanas évek közepe óta énekel, s ami nélkül egyetlen fellépését sem hagyják befejezni. E dal egy festőről szól, aki meglátott egy nőt, egy ünnepelt énekesnőt, s annyira beleszeret, hogy minden vagyonán rózsákat vesz neki. De ez a dal sem tudott volna segíteni, ha Csongrádi Kata nem olyan, amilyen. Milyen? , Ezt nehéz leírni. Jóság, tisztaság és hit sugárzik /belőle. Jóság: azt jelenti csupán, hogy segítsünk a másiknak. Egyszerű alapelv, mégis mily kevesen tartják magukat hozzá. Tisztaság: van, aki szeretni nem tud, van, aki gyűlölni. Hit: nem a tudás előtti, gyermeteg és naív hit ez. Megszenvedett. Ezért erős. Ott lehettem tavaly, amikor Csongrádi Kata Washingtonban, idegen közönség, idegen emberek előtt - akik közt Carter exelnök is ott ült - énekelt. Abban a pillanatban, ahogy fehér ruhájában belépett a színpadra, felcsattant a taps - s nem az udvariasság tapsa, hanem az örömé. Mint mikor felkel a Nap. Szeretném, ha nem hinnének nekem s a saját szemükkel akarnának meggyőződni, igaz-e, amit mondtam. A show-ban Csongrádi Kata cigánydalokat, operetteket énekel s természetesen a saját dalait. Ezek szövegét a férje, S. Nagy István írta, az egyik legkitűnőbb szövegíró - az ő nevéhez fűződik a Merre jártál tegnap este, a Rohan az idő, a Micsoda egyszerű dolog, az Elmegyek... ö találta ki a Millió rózsaszálat is. Nem lehetett nehéz. Hisz akinek ilyen felesége van, igazán könnyen tud azonosulni sokévi házasság után is egy festővel, aki annyira szeret egy nőt, hogy minden pénzéért virágot vesz s a lábai elé szór nem többet, nem kevesebbet: millió, millió, millió rózsaszálat. D. Magyari Imre SZABÓ ISTVÁN: A magyar film halott A magyar film, amelyre nyitottsága és bíráló jellege miatt figyeltek a világban, halott - állapítja meg Szabó István, Oszkár-díjas magyar filmrendező a Lidove Noviny című cseh lapnak adott interjújában. - A magyar film elvesztette pozícióját. A filmgyárat privatizálták: eladták a Duna Tv nevű műholdas tvtársaságnak, amely sok szakembert elbocsátott. Magyarország kis ország, és ha egyik napról a másikra elhagyják a világosítók, a díszlettervezők és a maszkmesterek, akkor lehet, hogy ezzel a szakmák megszűnnek nálunk. Erről néhány rendező tehet, akik - csakhogy el ne veszítsék pozíciójukat - szerződést írtak alá a Társasággal. Ahelyett, hogy a magyar film megmentésének a módját keresnék, pozícióharcba bonyolódtak, és feláldozták a szakma infrastruktúráját és részben a kollégáikat is. Tevékenységüket megbocsáthatatlan hibának tartom - tette hozzá a neves filmrendező, de nem tehetek mást, mint hogy valamikor, a jövőben forgatok majd róluk egy filmet. 1993. augusztus 20. AMERIKAI Hfagyar Ifirtop m
