Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-08-13 / 31. szám
"A boszniai háború döntő fázisához érkezett... Amerika és a Nyugat légibombázással fenyegetőzik, míg a szerbek bekerítik Szarajevót. A város eleshet, mielőtt Nyugat döntene.” így kezdődött a Wall Street Journal vezércikke, miután Brüsszelben a NATO bejelentette, hogy elkészítik a bombázás részletes tervét. Úgy látszott, véget ér a diplomáciai kötélhúzás az ENSZ, az Európai Közösség, a NATO és a békefenntartó csapatok parancsnoksága közt; a boszniai szerbek ugyanis hirtelen engedékenynek mutatkoztak és - távirati jelentések szerint - hajlandóak voltak viszszalépni az offenzívától néhány nap előtt két stratégiai hegyen, Igman és Bjelasnica szikláin elfoglalt állásaikról és megnyitják Szarajevó felé a víz- és gázszolgáltatást. Lám, a szerbek komolyra vették a fenyegetést és mielőtt lebombáznák ütegeiket, visszavonulnak - most elsőízben - háborúban elfoglalt területről. EZT AZ ELSŐ MEGLEPETÉST aztán gyorsan követte egy második. Nem kezdődött meg a szerb visszavonulás és Victor Andrejev, az ENSZ szóvivője jelentette Boszniából, hogy a terv nem a szerbek ötlete volt, hanem az ENSZ békefenntartóké, akiknek belga főparancsnoka - éppúgy, mint elődei, a kanadai MacKenzie tábornok és a francia Merillen - mindenképpen el akarja kerülni, hogy Nyugat "fegyveresen belépjen a boszniai ingoványba". Briquemont tábornok és tisztjei, angolok, franciák és kanadaiak, olyan tervet készítettek, amelynek célja a nyugati légibombázás megakadályozása volt. A szerbek - a háborús bűnösnek bélyegzett Radovan Karadzics és katonai parancsnokuk, Ratko Mladics tábornok vezetésével - a békefenntartók tervének tanulmányozása közben rájöttek arra, hogy még egy-két hét vagy több idő is eltelik, amíg az ENSZ elvágja a diplomáciai gordiuszi csomót - és nem mozdultak Szarajevó fölötti stratégiai állásaikból. Ezeket ugyanis csak. abban az esetben adnák fel, ha helyüket ENSZ^csapatok foglalnák el és nem a bosnyákok. Briquemont tábornoktól azonban megtudták, hogy az ENSZ jelenleg nem rendelkezik olyan egységekkel, amelyek biztosíthatnák a stratégiai zónát. Úgy tűnik, Chamberlain feléledt, sürög-forog Nyugat-Európában és Washington is elismeri, hogy Briquemont tábornoknak lényegében "vétó'-joga van. Az angolok és a franciák, akiknek 5.000 főnyi békefenntartó csapataik állomásoznak Boszniában és Horvátországban, szintén úgy érzik, csakis az ő hozzájárulásukkal bombázhat a NATO. Nélkülük nem dönthet az ENSZ főtitkára sem. Persze, meg kell érteni, hogy London és Párizs felelős az angol és francia "kéksisakosokért”, akiket "békéltetőknek" és nem harcosoknak küldtek a Balkánra. MÚLT HÉTEN A NEW YORK TIMES első oldalon jelentette, hogy a State Department egyik magasrangú diplomatája, a boszniai ügyek szakértője lemondott állásáról, tiltakozva a boszniai politika ellen. "A State Department elfogadja egy európai ország szétdarabolását, és nem fordul a népirtás és a szerb vezetők ellen, akik ezt végrehajtják" - írta Harris, aki szerint "a tervezett légibombázás célja csak a bűn palástolása, miközben a bosnyák kormányt arra kényszerítik, hogy adja fel területét és szuverenitását egy támadó háború győzteseinek". A Times szerint a cél nem Bosznia - mint ország - megmentése, hanem "menteni mindazt, ami megmaradt Szarajevóból" - és megegyezni a békében a tél beállta előtt. Tavaly augusztusban lemondott a State Department másik boszniai szakértője, George D. Kenney, aki hibásnak tartotta kormánya Balkán-politikáját, még a Bush-adminisztráció idején. Kenney akkor azt mondta, hogy Bosznia eleste után harmadik háború kezdődik, Koszovó és Macedónia után háborúba sodródhat Albánia, Görögor— szág, Bulgária és Törökország. Harris pedig most azt írta, hogy "a sok-nemzetiségű társadalmak meghalnak, amikor David Owen megadásra kényszeríti a bosnyák kormányt - elveinket áldozzuk fel azért, mert nem tudtuk megvédeni őket". Az ENSZ-ben található külföldi lapok, köztük az angol Times és az Independent jelzik, hogy az óra ketyeg", megint elhalasztották a szerbek elleni akciót. Az Irish Times főcíme: "Pisztollyal felfegyverezve tankok ellen, bosnyák katonák várják a halált". KÖZBEN A BOSNYÁK KORMÁNY naponta küld memorandumot a Biztonsági Tanács elnökéhez. Alija Izetbegovics, a boszniai elnökség elnöke ezt jelentette: 'Bosznia és Hercegovina delegációja eljött Genfbe, hogy jóakarattal tárgyaljunk, az Alapokmány és a Biztonsági Tanács határozatainak szellemében. Bár az ENSZ és az Európai Közösség biztosított bennünket a békés tárgyalásokról, agresszor erők támadást intéztek Brcko, Maglaj, Tesanj, Olovo és a hegyek ellen, amelyek körülveszik országunk fővárosát, Szarajevót. Tesanjban az agresszor Luna-típusú földi rakétákat használt, pusztító erővel, a polgári lakosság ellen. Ezekben a zónákban a lakosság embertelen körülmények közt él, nincs víz, nincs élelem, nincs gáz." "Felhívjuk a figyelmet arra, hogy Géniben folyton diktátumokkal kényszerítenek bennünket arra, hogy ’faits accomplis’kat fogadjunk el, amelyeknek alapja az erő illegális használata, háborús bűnök, nemzetiségi tisztogatás és népirtás. Ez az ENSZ Alapokmányának, a Biztonsági Tanács határozatainak és a Londoni Konferencia elveinek flagráns megsértése." Ejup Ganic bosnyák alelnök, aki Izetbegovics távollétében az interim elnök, szintén jelentette a Biztonsági Tanács elnökének, hogy "a szerb hadsereg, újabb szerbiai csapatokkal megerősítve, folytatja offenzíváját Igmanhegységen (Szarajevó ’biztonsági övezetén’ belül) és az északi fronton, Brckonál... A Tanácsnak tudnia kell, hogy sok ostromlott hely van Bosznia és Hercegovinában, s ezek csak nagy koncentrációs táborok, ahol a lakosság halálfélelemben él... Szarajevó a legnagyobb koncentrációs tábor, ahol 400.000 polgár szenved, nincs víz és nincs villany, naponta gyilkolják őket szerb tüzérek a környező hegyekről, vagy meghalnak a betegségektől, mivel a szerbek nem engednek humanitárius segélyt a városba." Ganic végül a Tanács 770-es és 836-os határozatára hivatkozva közli, hogy az ENSZ köteles megmenteni a polgári lakosságot. MUHAMAD SACIRBEY, a bosnyák ENSZ-nagykövet naponta beszél a Biztonsági Tanács delegációival és az ENSZ- tudósítókkal is. "Bosznia és Hercegovina az ENSZ elismert tagállama" - mondta - "mégis, a békcközvelítők, Lord Owen és Thorvald Stoltenberg erős nyomás alatt tartják a bosnyákokat, hogy adják fel a szuverenitásukat és az önvédelemhez való jogukat... Arról beszélnek, hogy a köztársaságot három nemzetiségi részre osztják, de valószínűleg az történik, hogy kettéosztják Szerbia és Horvátország közt... Nyugat be nem avatkozása és a diplomáciai nyomás a nemzetiségi tisztogatás újabb formája és a cél Bosznia kapitulációja", tette hozzá elkeseredetten a bosnyák nagykövet, aki többször emlegette, hogy még tíz évvel ezelőtt Szarajevóban békében éltek katolikusok, ortodoxok és mohamedánok. Közben a kisebbségek védelmére alakult albizottság fontos határozatot hozott Bosznia ügyében. Géniből jelentették, hogy az albizottság "emlékezik a Biztonsági Tanács nyilatkozataira, amelyek szerint területek erőszakos elfoglalása és a ’nemzetiségi tisztogatás’ jogtalan és elfogadhatatlan és nem lehet hatással a tárgyalásokra..." Alkotmányos formában kell biztosítani, hogy minden elüldözött személy békében visszatérhessen otthonába... Aggodalommal figyeli a javaslatot, amelyben "Bosznia és Hercegovina Köztársaságainak Uniójáról" van szó, ami de facto a független Bosznia és Hercegovina felosztása nemzetiségi és vallási alapon. A kisebbségek albizottsága végül határozatban kimondja, hogy "elutasít minden felosztást, amelynek alapja agresszió, beavatkozás és az emberi jogok masszív megsértése, különös tekintettel a ’nemzetiségi tisztogatás’ borzalmas gyakorlatára, ’vallási tisztogatássá’ fajult. Az albizottság továbbá nem fogad el érvényesnek olyan megállapodást, amit a független Bosznia és Hercegovina kormányára gyakorolt rendkívüli nyomással érnek el, más céllal, mint az ellenségeskedés megszüntetése, hogy békésen megegyezzenek az ENSZ Alapokmány szellemé-, ben, tiszteletben tartva az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat." AUGUSZTUSBAN MADELAINE ALBRIGHT amerikai nagykövet a Biztonsági Tanács elnöke. Kérdésekre válaszolva azt mondta, hogy "a légierő a diplomácia szolgálatába állítva segített abban, hogy a felek tárgyalóasztalhoz üljenek”, egyébként valamennyien "borzadva és türelmetlenül figyeljük a boszniai eseményeket, dehát egy hihetetlenül komplikált problémáról van szó, az ENSZ túlmegy eredeti korlátain, egy nemzetközi szervezet próbál bevonni egy regionális szervezetet a NATO-t. Uj helyzet előtt áll a főtitkár és a nemzetközi szervezet." A végállomás: Szarajevó Csurka úgy beszél, mint egy részeg - ezzel a címmel közölte az Új Magyarország című lap szombati száma Jeszenszky Géza írását. A külügyminiszter azért hozta nyilvánosságra a március 26-án Los Angelesben elhangzott beszéde részleteit, hogy lezárja a közte és Csurka István között folyó vitát. Jeszenszky Géza írásában leszögezi, közte és Csurka István között nem személyi, hanem politikai vita áll fenn. Szerinte Csurka augusztus 20—i dolgozatában volt megalapozott kritika is, de olyan is, amit sem Jeszenszky, sem Antall József nem vállalna soha. Csurka valóban tett olyan kijelentéseket, amelyeket nagyon nehéz volt nem antiszemitának minősíteni. - Én nem azt gondolom, hogy Csurka a kommunisták ügynöke, s Antall sem azt gondolja, de Csurka nem tudja, hogy mit beszél. Csurka mögött olyan erők és pénzek vannak, amelyek csak balról jöhetnek és... arra törekszenek, hogy az új demokráciákat összeomlasszák - fogalmazott Jeszenszky Amerikában. Leszögezte: elképzelhetetlen, hogy a csurkai programmal meg lehet nyerni a választásokat, s a Magyar Út mozgalom is csak pár százalékra számíthat. Jeszenszky szerint a Csurka által hirdetett út végállomása csak Szarajevó lehet.-Csurka István 1992. augusztus óta úgy beszél, mint egy részeg ember - mondotta Jeszenszky Los Angelesben, hozzátéve: a részeg ember nagyon sok igazat mond, de a civilizáltság azt jelenti, hogy nem mondom ki mindazt, amit gondolok. Nem alakul párttá Egyelőre nem alakul párttá az 56-os Magyarok Világszövetsége - nyilatkozta Pongrátz Gergely, a szervezet elnöke, aki azonban szorgalmazza a nemzeti, keresztény politikai erők összefogását, különös tekintettel a jövő évi választásokra. Az ’56-osok világszövetsége szombaton tartotta közgyűlését. Pongrátz Gergely kijelentette: szervezetük támogatja ugyan az Antall-kormányt, de kevesli a tagjainak nyújtott támogatásokat. Az elnök úgy véli: összehangolt támadás indult minden nemzeti gondolkodású politikus ellen, ennek része például a Kacsa magazin állítása, mely szerint Fónay Jenő, a Pofosz elnöke a börtönben besúgó lett volaz ’56-os szövetség na. Az ötvenhatosok munkája csak azoknak fáj, akiknek szükséges, hogy fájjon: a kozmopolitáknak - hangsúlyozta Pongrátz. Bejelentette: szervezetük október 15-től 17-ig világtalálkozót rendez Budapesten. Az ’56-os Magyarok Világszövetsége szakértőinek számításai szerint a volt Szovjetunió mintegy 40 milliárd dollárral tartozik hazánknak. Amennyiben ezt a számlát az utódállamok nem rendezik, a szervezel jónak látná a FÁK bepcrelését a Hágai Nemzetközi Bíróságnál - mondotta Hornyák Tibor, a szövetség alapító tagja. A világszövetség továbbra is rendezetlennek érzi az igazságtétel ügyét, valamint bajtársaik kárpótlását. Országszerte működött az olajmaffia Az Országos Rendőrfőkapitányság legfrissebb adatai szerint eddig 19 személyt helyeztek előzetes letartóztatásba, húsznál is több üzemanyag-importáló és -forgalmazó cég ellen indult rendőrségi eljárás, s hárommilliárd forintot meghaladó kárértéket derítettek fel az egész országra kiterjedő üzemanyagcsalások kapcsán. Az első eljárás ez év áprilisában indult, amelyet azóta 36 további követte. Mára nincs az országnak olyan megyéje, ahol a rendőrség ne folytatna nyomozást a gázolajimporttal, illetve -forgalmazással összefüggő bűncselekmények miatt. Az eddigi adatok szerint három-négy különálló, jól szervezett bűnözőcsoport felosztotta egymás között az ország területét. A jelek szerint csupán néhány személy kezébe futnak össze a szálak. A közelmúltban előzetes letartóztatásba került a Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyékben működő olajmaffia egyik első embere, Cs. László. A bűnszövetkezetek a külföldről importált gázolajat fűtőolajként vámoltatták el. Ennek persze az volt az ára, hogy a határhoz érve az ismert piros festékanyagot keverték a tartálykocsikba. Az érintett cégek azon• ban megpróbálták lefizetni a vámtiszteket, kérve, hogy tekintsenek el az adaléktól. Ha nem sikerült a vesztegetés, akkor 'kezdtek a színezőanyag kivonásához. Kénsav hozzáadásával "szőkítették" az olaiat. ami viszont a dízelanyagokat károsítja. Makai Klára százados, az ORFK gazdaságvédelmi főosztályának munkatársa szerint az óriási nyereség egy részét nagy valószínűséggel a hivatalos szervek és hatóságok megvesztegethető tagjainak utalták át a bűnözők. A Népszabadság hétfői száma a bősi erőművel kapcsolatos szlovák hirdetést közölt, amely kétségbe vonja a Magyar Köztársaság Országgyűlésének és kormányának a vízlépcsőt elutasító álláspontját, és a szlovák véleményt hangoztatva a bősi erőmű előnyeit bizonygatja. A hirdetés feladója az a pozsonyi központú Vízépítési és Vízgazdálkodási Vállalat, amely a bősi erőmű kivitelezését végzi. A hirdetés mottója: "Az Isten az embernek szívet és észt adott: a szívet - hogy szeresse a dunai természetet, az észt - hogy a természetet Bőssel (Gabcikovóval) védje." Eötvös Pál, a szocialista napilap főszerkesztője a Pesti Hírlap kérdésére válaszolva elmondta, hogy személyes jóváhagyásával közölték a szlovák hirdetést. Szerinte semmi ok sem lelt volna nem megjelentetni. Már csak azért sem, mert ha visszautasítja, akkor ebből a szlovákok kovácsolhatnak érvet, mondván: a magyar közvéleményt nem tájékoztathatják a szlovák álláspontról. A 124 ezer forintos hirdetés még egy alkalommal jelenik meg a lapban. "Szeressük a bősi erőművet?” FERCSEY JÁNOS (New York) Az óra ketyeg -bosnyák katonák várják a halált ■■■■■■■Pl AMERIKAI H l liiaJMaaJ Hl
