Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)

1993-12-03 / 47. szám

HETI MEZEI CSOKOR Márai sem szerepelhet a Magyar Rádióban - az örökös unokaöccs intézkedésére Szelet vetett a múlt hét elején, s még nem tudni mekkora vihart arat Márai Sándor végrendeletének végrehajtója, az unokaöccs, amikor "letiltotta" nagybátyja műveinek a Magyar Rádióban való közzétételét. A két világháború közti magyar polgárság egyik leg­népszerűbb, legolvasottabb írója nem először van szilenciumon. 1948-as "disszidálása" után élete utolsó napjáig konokul ragasz­kodott azon döntéséhez: művei addig nem jelenhetnek meg Ma­gyarországon, amíg tart az orosz megszállás, s amíg nem lesz­nek szabad választások. A jogutód döntését a magyar művészeti élet számos ismert képviselője követte. vid nyilatkozatban közli, hogy nem tér vissza a diktatúrába: "Semmi keresnivalóm ott", mondja. S Olaszországból is to­vább "emigrál" akkor, amikor a labilis politikai helyzetet érzéke­li: a bizonytalanság a diktatúra melegágya - vallja. Budapesten az akkori idők rendje-módja szerint bírósági ítélettel elko­bozzák Márai Zárda utcai la­kását és a Mikó utcában lévő házrésztulajdonát. A jogi ítéletet a Magyar Tudományos Akadé­mia még azzal egészíti ki, hogy megfosztja az írót akadémiai tagságától. A "kártékony" szerző kiadásáról pedig természetesen szó sem eshet. A hetvenes évek­től már Márai az, aki semmifaj­ta különbséget nem hajlandó tenni diktatúra és puha diktatú­ra között: "Egy rendszer, amely­­alapjában rothadt, nem lesz jobb, ha ízesítik, megfűszerezik és tetszetősebben csomagol­ják..." -jegyzi fel naplójában. A magyarországi irodalmi élettel gyakorlatilag megszakított min­den kapcsolatot, a szellem itt­honmaradt embereit a "szerep­lehetőség vígaszdíját" élvező kollaboránsoknak tartotta. Köz­vetve, korlátozottan persze jelen van Magyarországon. Az antik­váriumok például rejtegetett kincsekként adják-veszik hábo­rú előtti könyveit, s 1951 és 1967 között a Szabad Európa Rádió­ban Candidus-ként hallhatók va­sárnapi jegyzetei. Márai itthon­rekedt rokonaival kizárólag csa­ládi ügyekről vált leveleket, min­den más témát kerül. Feladó­ként még így is csak az "I. Mó­rái" nevet adja meg a borítékon. Egyik emigráns írótársát, Cs. Szabó Lászlót a nyolcvanas évek elején is kemény szavakkal "tolta le", amiért egyáltalán megfor­dult a fejében a magyarországi utazás. Az itthonról nála jelent­kezőket rendre elutasította. Má­rai unokaöccse, Jáky János jo­gász - akit az író végrendeleté­ben akarata végrehajtójának je­lölt ki - a konok elutasítás em­lékezetes példájaként említi, hogy valamikor a hetvenes évek­ben a kaliforniai San Diegoban járva Illyés Gyula becsöngetett Máraihoz, aki azonban, amikor megtudta, ki a látogatója, be­csukta költőtársa orra előtt az ajtót. Nem járt több sikerrel Farkas Ferenc zeneszerző sem. Ő 1979-ben, elolvasva Márai Egy úr Velencéből című könyvét, kamaraoperát írt belőle, ám a kaliforniai remete a kész mű be­mutatására is nemet mondott. Még 1989 elején, hetekkel halá­la előtt is, igaz, akkor már ke­vésbé engesztelhetetlenül vála­szolt az őt levélben megkereső zeneszerzőnek: "ragaszkodom ahhoz, hogy elébb a színjáték kerüljön színre, nem az opera. Ennek most nincs itt az ideje, de ahogy változnak a problé­mák, nem távoli időben meges­het. Ezt követően megszólalhat "A következetes hallgatás a közszereplés egyik leghango­sabb és legfeltűnőbb, veszélyes válfaja" -vetette papírra Márai Sándor valamikor 1946 vége tá­ján, akkor, amikor naplója tanú­sága szerint már igen-igen érle­lődött benne a gondolat, hogy önkéntes száműzetésbe vonul, vagy ahogy az emigrálást akkori­ban nevezték: "disszidál". AZ 1963-AS MAGYAR IRO­DALMI LEXIKONBAN a "két világháború közti korszak egyik legnagyobb hatású prózaírója"­­ként aposztrofált szerző 1948- as emigrációjáig több mint negy­ven kötetet jelentetett meg, köz­tük olyan bestsellereket, melye­ket szinte közreadásuk pillana­tában is félklasszikusnak köny­velt el a kritika - s főleg az olva­sóközönség. Márai a nagybetű­vel írott Polgár, s a polgárság írójaként halmozott sikert és népszerűséget az Egy polgár val­lomásai vagy a Szindbád haza­megy című regényeivel. Az 1940-es Kaland című színművét pedig több mint egy esztendeig tartotta műsorán a Nemzeti Ka­mara Színház. Akkortájt ez olyan hírnevet és egyben jöve­delmet jelentett, hogy Márai csak e színházi "Kaland'-jából öröklakást vehetett a már akkor is elegánsnak számító Zárda (ma: Rómer Flóris) utcában. A háborúba sodródó országban Márai maga is üldözötté válik. Zsidó feleségével 1944-ben Le­ányfalun bujkált az egyébként sváb származású, eredetileg Grosschmidnek anyakönyvezett író. Fasizmusellenessége azon­ban jóval élőbbről, 1933-ból da­tálódik, amikor tudósítóként jár Berlinben, s Hitlert önjelölt Messiásként jellemzi, aki - Má­rai jövendölése szerint - "mérhe­tetlen kárt, zavart, nyugtalansá­got tud még szerezni hosszú időkön át Németországnak, Eu­rópának, a világnak." Ám nem vélekedett másként Sztálinról, s a "bizánci szelle­met” kiszolgáló kommunistákról sem. Talán ezzel is magyarázha­tó, hogy amikor 1945 után kis példányszámban megjelent né­hány kötete s a Szabad Nép egy recenziójában azt olvashatta magáról, hogy "egész munkás­sága kártékony irodalom", akkor mindinkább a "következetes hallgatást" választotta. Fokozó­dó keserűséget árasztó naplójá­ban feljegyzi azt is, hogy amikor egy félnyilas újságíró az utcán hozzásettenkedvc megdicséri őt a "minden tisztességes ember­re" jellemző hallgatásért, azt fel­eli: "Kedves fiam, attól tartok, mi ketten nem ugyanarról hall­gatunk." A "SZÉP, SZOMORÚ, okos és színes városból, Budapestről" - ahogy írja - az "agresszív buta­ságba való belesorvadás" elől menekül el, Olaszországban rö­az operaváltozat is - kilenc évig pihent fiókban, a maradék időt még adjuk hozzá." A - NYOLCVANAS ÉVEK VÉGÉN, a politikai változáso­kat érzékelve a 89. esztendejé­ben járó Márai "magánember­ként" fogadta a Magyar Rádió munkatársát, Furkó Zoltánt, s többórás interjút adott neki, de abban is csak ismételgette az itt­honi megjelenéshez elengedhe­tetlennek ítélt sok évtizedes fel­tételeit. Hiába tolmácsolta, s ad­ta át Furkó neki a többi között Cseres Tibor, Püski Sándor, Vásárhelyi Miklós, Szűrös Má­tyás és Soros György szóbeli és írásbeli invitálását, az Akadé­miai Kiadó igazgatójának szer­ződésajánlatát, hajthatatlan ma­radt. A súlyosan beteg, az emberi és szellemi szuverénitása elveszté­sétől rettegő Márai Sándor 1989. február 21-én főbe lőtte magát, hamvait, végakarata sze­rint, a Csendes-óceánba szórták. A halála előtt egy esztendővel, közjegyző előtt hitelesített vég­rendeletét nem változtatta meg: művei csak akkor jelenhetnek meg Magyarországon, ha a szov­jet csapatok eltávoztak, s az or­szág élére szabad választások alapján alakult kormány kerül. A Márai-kötetek kizárólagos ki­adási jogát A Garrenek műve cí­mű 1100 oldalas, kétkötetes Má­­rai-életregény 1988-as közrea­dója, a torontói könyvkiadó, Vö­­rösváry István és felesége kapta meg. Ők a testamentum "rugal­mas értelmezésével" fél évét "megelőlegeztek a történelem­nek": 1989 végén, hat hónappal az utolsó orosz katona kivonu­lása, s négy hónappal a szabad választások előtt, négy évtized múltán megjelenhetett a Márai életműsorozat első darabja, az 1942-ben íródott, 'A gyertyák csonkig égnek" című regény. A NAGY SZELLEMI HA­ZATÉRÉST a múlt hét elején Márai unokaöccse, Jáky János jogtanácsos függesztette fel, amikor újságközleményben tette közzé, hogy Márai Sándornak semmi keresnivalója nincs a rá­dióban "a demokráciát diszkre­­ditáló szánalmas döntések" mi­att, ezért az 1994-es választá­sokig, mint a végrendelet végre­hajtója letiltja nagybátyja művei­nek ottani közzétételét. Jáky Já­nos a HVG azon kérdésére: van-e joga bárkinek is egy halott ember nevében ilyen kérdésben dönteni, akként vélekedett: "A végrendelet végrehajtójának nemcsak joga, kötelessége is a végrendelkező minden dolgát képviselnie. Márai Sándor egész életében azon az állásponton volt, hogy semmi keresnivalója ott, ahol nincs szabadság!'A Ha­lotti beszéd című 1950-es megrá­zó erejű verse a legékesebb bi­zonyítéka annak, hogy döntésé­től Márai önmaga mennyire szenvedett, mégis állhatatos ma­radt. Úgy lehetek hű nagybátyám szelleméhez, konzekvens maga­tartásához, ha műveire most is­mét a ’következetes hallgatás’ szerepét osztom." Csúcs László, a Rádió "elnöki jogkörrel felruházott alelnöke" egy zuglói MDF-fórumon örö­mét fejezte ki a letiltások miatt, mondván "teljes szívemből szól­tak". Hogy aztán ezt a tiltást mennyire veszi figyelembe a Rá­dió vezetése, Márai esetében a héten bizonyosan kiderül, mivel­hogy november 12-én, pénteken estére a Bartók Rádión - a munkáit ugyancsak letiltó - Ga­­raczi László szerkesztésében Márai-összeállítást ígér a mű­sorújság. Murányi Gábor (HVG) Ünnepi ebéd és műsor az építendő Engesztelő Kápolna javára November 14-én, a Szent Ist­ván templom Ft. Láni termében a Magyarországon építendő "Szűz Mária, a Világ Királynője Engesztelő Kápolna" javára nagy sikerű ünnepi ebéd és mű­vészi műsor volt. Vagy talán nem is műsor volt ez, hanem igazában az Engesztelő Láng gyújtása. Az ebéd minden magyarok Nagyasszonyának dicsőségére - áldozatos készséggel és önfelál­dozással, Oberhammer Ilonka hozzáértő szervezésének volt az eredménye. Erőt, időt s fáradsá­got nem kímélve vonta maga kö­ré szolgálatra kész segítőit, mely szeretetet mindannyian, fiatalok s idősek egyaránt éreztek szí­vükben a Szűzanya iránt. Az ebéd utáni műsort Ft. Ret­­tig Hermann József plébános hozzájárulásával, Ferenczik Mártha állította össze. Mártha hozzáértő művészi tudással és a szívében lobogó engesztelő láng által indíttatva rendezte e ritka ünnepi alkalmat. Tóth Attila le­bilincselő tolmácsolásában is­mertette Mária Natália Nővér életét, akinek az Úr kinyilvání­totta: "A magyar engesztelésért hajlandó vagyok könyörülni az egész világon". Boldogasszony Anyánk, a Vi­lágnak Királyné Asszonya ölelte magához számára kedves ma­gyar gyermekeit, amely ezt az ünnepi alkalmat megteremtette. Itt mondunk köszönetét mind­azoknak, akik szívükben érezve az Úr Jézus erőt adó szeretetét, közreműködtek az engesztelés lángjának gyújtásában, tovább­adásában. Betűrendi sorrend­ben: Bezdán Erzsi - Bíró Csilla - Bunyik Béla - Czövek István -Czudar Anikó - Czudar Gyula - Előd László - Érseki Emőke - Ferenczik Mártha - Ferenczik Zsazsa - Horváth Manci - Hu­nyadi Lajos - Iván János - Iván Teri - Józsa Erzsi - Kazsimir Gyula - Kovách Emese - Kovács Etelka - Mayer Kati - Mayer Ti­bor - Mohos Lizi - Mohos Ma­rika - Molnár Erzsébet - Nagy Bálint - Nagy Erzsi - Nagy Ist­ván - Nagy Jenő - Oberhammer Ilonka - Sólyom Alex - Sólyom Antal - Sophie Erzsi - Tóth At­tila - Vashy Ilonka - Vashi Gyu­la - Vincze Feri - Vincze Gyula - Vörös Anna. Nagyszerű hinni és szeretni tudni, de még szebb ezt a hitet és szeretet másokkal megismertetni és megosztani. Kezdetnek csodálatos volt, hisz az Engesztelő Kápolna építésére, Megváltónk Édesany­jának tiszteletére ajánlották fel az ebéd összjövedelmét, 647 dollárt, valamint a műsor alatti adakozásból gyűjtött 327 dollárt. Lehetett volna-e több? Igen! Igen! Lemondással - Béketűrés­sel - Áldozatok vállalásával. En­geszteljük a haragvó Istent! A nagy magyar engesztelés lobogó lángjával világítsunk a sötétben tévelygőknek. Bizakodva, tiszta szívvel szorgalmazzuk az En­gesztelő Kápolna megépítését. Akkor nyugodt lélekkel várhat­juk a Mindenható Élő Isten újra eljövetelét. A műsor után a résztvevő hí­vek, bár testben fáradtan, de lel­ki küldetésükben megújulva s újjászületve, Ft. Horváth Bene­dek Atyával együtt térdepelve, engesztelő rózsafüzért imád­koztak és énekeltek a Szent Ist­ván templomban jelen lévő Úr Jézus Krisztushoz, valamint az ő és minden magyarok Édesanyjá­hoz. (Engesztelő szívvel Ferenczik Mártha) Összeállította: Előd László ANDREW STEVENS, a Los Angeles-i magyarok körében csakúgy mint Budapesten jól is­mert, sikeres üzletember, és a ki­­vándorlási ügyek legavatottabb intézője, a bájos, szép Dr. Csető Ildikó, a Hálaadás Napján hivata­losan is megerősítették egymás­nak fogadott hűségüket. Az örvendetes eseményt a Csárdás Étteremben ünnepelték szűk ba­ráti körben. Sok szerencsét és boldogságot kívánunk az ifjú párnak! BRASCH JANOS M.D. Urológia és általános praxis 6360 Wilshire Blvtl., Los Angeles, CA 90048 (213) 653-6404 INDIAN HILLS MEDICAL CENTER 14935 Rinaldi St., # 301 Mission Hills, CA 91345 (818) 365-3836 Dr. Toczauer Tibor ügyvéd 18124 Rancho St., Tarzana, CA 91356 Toi: (818) 342-0880 Általános jogi prakszis 1975 óta Balesetek, bűnügyek, családi és kereskedelmi ügyek, bevándorlás, állampolgárság, csőd, stb. Angolul is beszélünk. Ha problémája van, hagyjon üzenetet a fenti számon. Visszahívjuk és díjmentesen tájékoztatjuk a lehetőségeiről! »r i—— ——im AMERIKAI H'/laP |j|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom