Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-08-20 / 32. szám
FERCSEY JÁNOS (New York) Bosznia: tragédia és komédia A magyar föld: nemzeti kincs A KDNP álláspontja Ha a fenyegetésre kihívás a válasz és azt nem követi megtorlás, újabb fenyegetést a kihívó szappanbuboréknak tekint. Míg Boszniában naponta három gyermek meghal a háborúban, a szerbek továbbra is lövik Szarajevót és nem mozdulnak a legutóbbi offenzívában elfoglalt stratégiai pontokról, Lord Owen Genfben tragédiának nevezi az amerikaiak fenyegetőzését. A szerbek biztosra veszik, hogy a NATO nem bombázza ütegeiket és a nyugati hatalmak egymás háta mögé bújnak a felelősség elől. Az amerikai sajtó legnagyobb lapjai felháborodva kommentálják, hogy a világ szemeláttára rommá lövik és szétdarabolják az ENSZ egyik tagállamát. A The Washington Post az amerikai külpolitikát az "úgynevezett multilateralism"-ért hibáztatja, amely szerint mindenkit "konzultálni" kell, szövetségeseket, sőt bizonyos fokig ellenségeket is, kormányokat és nemzetközi szervezeteket. Ilyenformán nincs kezdeményezés, az amerikai külpolitika megbénul. Sok a kifogás és az amerikai vezetők nem szánják el magukat akcióra, hogy megsegítsenek egy közösséget, amely levegőért kapkod. Ehelyett folytatódik a vita, hogy ki lő először és kinek a parancsára lő - folytatódik a Washington Post vezércikke. - Ezt el lehetne dönteni egyetlen délutánon, ha meg lenne hozzá az akarat. A NATO ereje elég lenne ahhoz, hogy Bosznia érezze: nem hagyták teljesen sorsára. Vagy Clinton elnök megvárja a percet, amikor mindenkit konzultált - a NATO-t, az ENSZ-t, Angliát és Franciaországot, Oroszországot, a mohamedánokat, a szerbeket és a horvátokat - és Bosznia nincs többé? "LORD OWEN ÁRULÁSA" címmel közli a Washington Post Jim Hoagland cikkét, azzal kezdve, hogy az Európai Közösség angol "békéltetője" azt javasolta: a bosnyákok osszák ketté Szarajevót és fővárosuk egy részét helyezzék szerb ellenőrzés alá, hogy létrejöjjön a fegyverszünet. Lord Owennek le kellene mondania, mint hogy segítsen mélyebbre ásni a sírt, amelybe eltemetik a boszniai háború áldozatait. Azzal, hogy új Berlini Falat emelnek a Balkánon, nem biztosítják a békét... A bosnyákok látják, hogy ez rosszabb, mintha tovább harcolnak és szenvednek... Lord Owen elnöklete alatt a genfi béketárgyaláson nemcsak bosnyák kapitulációt követelnek, hanem azt is, hogy tönkretegyék a várost, amiért véreztek és meghaltak. Ha nincs külföldi segítség, nem tudják tovább védeni Szarajevót... De ha folytatják a harcot, a történelem megemlékezik a bosnyákokról. "Lord' Owen megszemélyesíti Nyugat diplomáciai kudarcát; éppen úgy, mint Neville Chamberlain egy másik generációban, Owen lesz az az ember, akire mindig emlékezünk, amikor a jövőben Nyugat boszniai árulására gondolunk." "A javaslat, hogy osszák ketté Szarajevót, arra mutat, hogy a washingtoni és brüsszeli fenyegetőzések, katonai NATO-akciók Szarajevó védelmében, blöffnek látszanak, - arra valók, hogy elkendőzzék Nyugat tehetetlenségét. "A Washington Post cikkírója végül Lord Owent Dorian Gray-hez hasonlítja, a festményhez, ami felszívja a gonoszságot s úgy tűnik, ez nem látszik meg rajta. "De Owennek van egy előnye Oscar Wilde fiktív portréjával szemben: a festmény nem mondhatott le, de Owen lemondhat. Tisztességesebb lenne, mint hivatalosan fedezni a szerb hódítást." A NEW YORK TIMES-BEN Anthony Lewis "Tragédia és komédia" címmel arról ír, hogy "a szerbek a bolondját járatták az Egyesült Államokkal, Nyugat- Európával és az ENSZ-szel. "A szerb agresszorok Boszniában megígérték, hogy megjavulnak, a bolondok hittek nekik - és a szerbek rögtön nem tartották be ígéretüket." Most az a kérdés, Clinton elnök tanult-e ebből. Milosevics, Karadzics és Mladics csak egy nyelvet ért meg: az erőt. Ha nem hiszik, hogy Clinton akcióba lép, megint elfelejtik ígéretüket. A New York-i lap liberális cikkírója Bob Dole szenátort, a republikánusok vezetőjét idézi, aki azt mondta: "Amerikai gyengeség egy harmadrendű hatalommal szemben, mint Szerbia, olyan ’meghívó’, amiről diktátorok és agresszorok álmodtak." Dole szenátor felszólította Clinton elnököt, hogy idézzen ultimátumot a szerbekhez a NATO-n keresztül: ne akadályozzák a segélyszállító konvojokat, tartsák be a fegyverszünetet - amit ígértek - nehéz fegyvereiket adják át az ENSZ-nek és oszlassák fel Mladics tábornok milíciáját. Ha ezt nem teljesítik, a Biztonsági Tanács beleegyezésével vagy anélkül, megindítjuk a légitámadásokat az ENSZ Alapokmány rendelkezése szerint, hogy a "közös védelem" (collective defense) értelmében megvédjünk egy megtámadott tagállamot. William Safire, a New York Times konzervatív cikkírója "Bosznia: a NATO az ENSZ ellen" címmel arra emlékezik: egy héttel ezelőtt úgy látszott, a NATO miniszterei Brüsszelben végre megegyeztek abban, hogy "erőt mutatnak" a szerb vezetők ellen, akik két éven át packáztak a világ diplomáciájával és csúfot űztek a "kollektív biztonságból". Erre a pszichiáter, aki a szerb elnök frontembere, megígérte, hogy abbahagyja a tüzérségi bombázást és átengedi a segélyszállító konvojokat. De amikor a nyugati huzavona nem ért véget, szorosabbra vonta a hurkot Szarajevó körül. A HELYZET KULCSA Jeremy Boorda amerikai tengernagy, a NATO déli szárnyának főparancsnoka (akinek parancsnoksága alá tartoznak az Adrián lévő repülőgép-anyahajók) és a francia Jean Cot, az új boszniai ENSZ-főparancsnok megegyezése, amelynek lényege: az ENSZ-nek vétó-joga van a NATO-légitámadások fölött. Clinton elnök így a döntést az ENSZ-parancsnokokra hárította, akik tartanak a szerbek ellentámadásától. A New York Post-ban "Kérdések Boszniáról, most, hogy már túlkéső" címmel kommentálja a helyzetet Jeane Kirkpatrick volt amerikai ENSZ^nagykövet. Már csaknem vége Bosznia-Hercegovinának... Amikor Minerva baglya a sűrűsödő alkonyaiban elrepül - írta a német filozófus, Hegel, a vég előtt jobban megértjük a korábbi eseményeket. Tehát itt az ideje, hogy kérdéseket tegyünk fel a hidegháború utáni világ első nagy kudarcáról, Európa és az Európai Közösség, az Egyesült Államok, a NATO és az Egyesült Nemzetek kudarcáról. Hogyan lehetséges, hogy 150.000 bosnyákot megöltek nemzetközi megfigyelők ezreinek szemeláttára? Jean Cot tábornok a "Poncius Pilátus helyzetre" hivatkozott, az ENSZ békefenntartóknak semlegesnek kell lenniük - kiéheztetés és tömeggyilkosság esetében is. Miért várt a Clinton adminisztráció a légitámadásokkal addig, míg már majdnem befejeződött a boszniai háború? És miért ellenezte erő használatát Boutrosz Boutrosz Ghali, miután a Biztonsági Tanács erre ismételten felhatalmazta? George Melloan Brüsszelből jelentette a Wall Street Journalnak, hogy Lord Owen szemében most nem a szerb "nemzetiségi tisztogató" agresszorok a bűnösök, hanem az Egyesült Államok, amelynek légibombázással való fenyegetőzései komplikálják a diplomáciai törekvéseket a háború befejezésére. A szerbek ágyúi közben a Szarajevót körülvevő hegyekben fenyegetik a bosnyák kormányt. Mielőtt a bosnyákok térdreesnének, Lord Owen azért aggódik, hogy Alija Izetbegovics, a bosnyák vezető az amerikai fenyegetések miatt kicsit tovább ellenáll és nem kapitulál. A WALL STREET JOURNAL kommentátora kiemeli, hogy Bili Clinton és W’arren Christopher "sólymoknak mutatkoznak", de nagyon kevés jelből lehetne arra következtetni, hogy valóban készek a háborúra. Nem csoda, ha a szerbek azt ajánlották az ENSZ-békefenntartóknak, hogy vegyenek át néhány stratégiai pontot - mert ha ez meg is történne, a szerb tüzérség továbbra is döntő pozícióban marad. "A NATO-miniszterek, akik nemigen bíznak az amerikai vezetésben, kétségkívül örömmel fogadták el a szerb fügefalevelet. Az ENSZr-csapatok pedig, Boszniában, örülnek an(Folytatás a 4. oldalon) A KDNP elégedetlen a földtörvény legutóbbi változatával, mivel az eltér a koalíciós egyeztetések során lefektetett elvektől, és nem ad garanciákat arra, hogy a termőföld magyar tulajdonban maradjon - hangzott el a párt sajtótájékoztatóján. A kereszténydemokraták szerint csak magyar állampolgárok, önkormányzatok és az állam földtulajdonszerzését kellene megengedni, ennek felső határát 250 hektárban vagy 500 aranykoronában maximálnák. így a jelenlegi nyomott földárak mellett is kiküszöbölhetők lennének a spekulációs célú földvásárlások, s hangsúlyt kapna a termőföld nemzeti kincs jellege. Úgy vélik, a jelenlegi gyakorlatban a 99 évre szóló bérbeadás valójában a jog kiskapuit kihasz-A BM álláspontja szerint a választások első fordulóját 1994 májusában, a másodikat június elején kell megtartani - jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Boross Péter belügyminiszter. A választójogi törvény módosításáról elmondta: a javaslat a parlamenti pártok konszenzusán alapul. Ha az Országgyűlés elfogadja, akkor 50 ezer, külföldön élő magyar állampolgár juthat szavazathoz. A miniszter szerint A belföldi államadósság növekedésének számottevő része nem az elmúlt három év többletköltekezésének következménye, hanem a korábbi költségvetés finanszírozási gyakorlata. Ehhez további tételként hozzájárul, hogy a piacgazdasági átmenet kapcsán a korábban rejtve maradt állami tehervállalás is megjelenik az adósságállományban. Mindezt Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium államtitkár-helyettese közölte az MTI- vel, annak kapcsán, hogy az MTI vasárnap terjedelmes anyagot jelentetett meg az állam-Csepel önkormányzatának képviselő-testülete keddi rendkívüli ülésén úgy határozott: a kerület lakosai döntsék el, hogy továbbra is budapesti polgárok kívánnak-e maradni, avagy egy önálló, önmagát irányító településen akarják folytatni életüket. A 29 igen, négy nem szavazattal támogatott népszavazás szeptember 25-én lesz.- Lehet, hogy nem lesz könynyű az önállóvá válás, de Csepel ezután maga jelölheti ki az utat, amit követ - jelentette ki az egyik szabaddemokrata képviselő. Szerinte előfordulhat, hogy az elszakadás után bizonyos dolgok megdrágulnak Csepelen, de ha továbbra is a fővárosnak lesznek kiszolgáltatva, még nagyobb lesz a szegénység - vélekedett. Számításaik szerint a leválás után a költségvetési főösszeg mintegy 64 százalékkal növekedne, ugyanakkor az ellátásra fordított kiadások csak 53 százalékkal emelkednének. A közelmúltban végzett közvélemény-kutatások szerint a megnáló ingatlanszerzés. A KDNP el kívánja érni, hogy jogi személyek ne szerezhessenek földtulajdont, s termőföldet ne lehessen apportként társaságba vinni, mert így ismeretlenné válna az igazi tulajdonos kiléte. A kereszténydemokraták e korlátozásokat a valódi piacgazdaság kialakulásáig tartják kívánatosnak, mivel ezek Magyarország teljes jogú EK-tagságának bekövetkeztekor amúgy is értelmüket vesztenék. A párt szakértői hangsúlyozták: nem céljuk a mezőgazdaságba irányuló külföldi tőkebefektetések korlátozása, ezeket a földbérlet révén látják megvalósíthatónak. A javaslatokat - részben a törvénytervezet bírálataként - Gáspár Miklós önálló indítványaként fogja a T. Ház elé terjeszteni. ez a módosítás csupán erkölcsi gesztus, a külhonban élő magyar állampolgárok voksai nem befolyásolhatják a hazai erőviszonyokat, hiszen Magyarországon nyolc és félmillió szavazati joggal rendelkező állampolgár él. Konszenzus alakult ki a pártok között abban, hogy az Országgyűlésbe kerülés alsó küszöbértékét négyről öt százalékra emeljék. adósság jelentős növekedéséről. Kovács Álmos hangsúlyozta, hogy az államháztartás összes belföldi adósságának csaknem 80 százalékát olyan tételek adják, amelyek a múltbeli költségvetési tartozások összegeként alakultak ki. Tény, hogy 1990- ben a belföldi államadósság még 1347,5 milliárd forint volt, ami a GDP 67,9 százalékát teszi ki. Az adósság 1991-ben 1760 milliárd— ra, a GDP 71,6 százalékra növekedett, a múlt év végén pedig 2197,3 milliárd forint volt, ami a GDP 80 százalékát jelenti. kérdezett csepeliek mintegy 40 százaléka támogatta a leválást, és csak 20 százaléka maradna továbbra is Budapesten. Közalkalmazottak sztrájkja? Ha augusztusban a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában nem jutnak megállapodásra arról, hogy 1994. január elsején életbe lépjenek a közalkalmazottakra vonatkozó bértáblázatok, kénytelenek leszünk sztrájkba lépni - jelentette ki az Értelmiségi .Szakszervezeti Tömörülés soros elnöke. Elhangzott: a kormány csak 1995-től kívánja a közalkalmazottak bérét rendezni, a szakszervezet azonban ragaszkodik a törvényes határidő betartásához. Ha azonban az egyeztetés nem vezet eredményre, akkor szeptemberben, a jövő évi költségvetés parlamenti vitája idején a közalkalmazottak országos sztrájkjára lehet számítani. 1993. augusztus 20. iIIdnfiR 3 Tavasszal ötvenezer külföldi juthat választójoghoz Csepel el akar válni Budapesttől LEGÚJABB A jelek szerint a szerbek pontosan kiszámították, hogy mikor kell engedményt tenniük. Mint múlt héten beszámoltunk róla, kiürítették a Bjelasnica magaslatot, ahol tüzelőállásuk volt. Ezzel sikerült elérniük bizonyos lélektani hatást. Követte ezt, amikor a boszniai harcoló felek részvételével Genfben tartott értekezleten "elvi megegyezést" kötöttek, amelynek értelmében Szarajevót demilitarizált övezetnek nyilvánítják, ugyanakkor pedig ENSZ-elIenőrzés alá helyezik. Ugyanezen a megbeszélésen elhatározták, hogy mohamedán, szerb és horvát képviselőkből bizottságot állítanak fel. Az államadósság nem az elmúlt három év bűne
