Amerikai Magyar Hírlap, 1991 (3. évfolyam, 19. szám)
1991-05-10 / 19. szám
VOL 3. ÉVF. - No. 19. SZÁM - 1991. május 10. ÁRA: 1 dollár KÉPES TUDÓSÍTÁS AZ ESZTERGOMI MINDSZENTY-TEMETÉSRÓL Balatonboglár hazahívja Varga Bélát HÉCZEY: Beszélgetés Gorody Tony-val DR. FRIEDMAN: Az ingatlanadó fizetésének elhalasztása SUSAN JANCSÓ:The Medusa Syndrome CSAK RÖVIDEN GEORGE BUSH elnököt a szokásos egészségi futása után fellépett szívpitvar-fibrilláció miatt szombaton Camp Dávidból helikopterrel a Bethesda kórházba szállították. Sikeres gyógykezelés után az elnök hétfőn visszatért a Fehér Házba. AZ ÖRMÉNY KÖZTÁRSASÁG elnöke azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy háborút kezdett a kis hegyi ország ellen, amikor csapatai megtámadtak egy kis községet, ahol több tucat ártatlan ember pusztult el. A KREML nem tudott megbirkózni a bányászkérdés problémájával, ezért a szovjet vezetés úgy döntött, hogy az érdekelt bányák felett az ellenőrzést az Orosz Köztársaságnak, közelebbről Borisz Jelcin elnöknek adja áí. JAMES BAKER amerikai külügyminiszter március 6-a óta ezen a héten negyedszer tér vissza a Közép-Keletre, hogy a szerinte legmakacsabb problémát (izraeli-palesztinai konfliktus) megkísérelje megoldáshoz segíteni. KÜSZÖBÖN A JUGOSZLÁVIAI ROBBANÁS A jugoszláviai polgárháború veszélye eddig még soha nem volt olyan fenyegető, mint most. A Borovo Seló-i események után a közhangulat egyre forrósodik. Pénteken temették el a 12 horvát rendőrt Eszéken, akik Borovo Selóban elestek. Az ottrekedt sebesültek kimentéséhez hozzájárult a Jugoszláv Néphadsereg kivezényelt alakulata is. A köztársaságok hírközlő szervei ellentmondó tényeket és feltevéseket közölnek, ezzel is zavarosabbá téve a képet, fokozva a félelmeket. Franjo Tudjman, a Horvát Köztársaság elnöke újabb tévényilatkozatban ítélte el a történteket, és kijelentette azt is, hogy "békét kínálunk és demokratikus megegyezést minden kérdéssel kapcsolatban, de nem tűrjük tovább a terrorizmus szítását Horvátországban. Ha kell, minden eszközzel, rendőrségi erőkkel, sőt az egész nép erejével harcolunk a terrorizmus ellen, és megvédjük Horvátország minden talpalatnyi területét". Ugyanakkor arról is biztosította a köztársaság polgárait, hogy továbbra is olyan politikát igyekszik folytatni, melynek segítségével el lehet kerülni a vérontást. Boriszav Jovics, az államelnökség elnöke péntekre összehívta a testületet, és a köztársaságok vezetői elkezdték újabb tanácskozásukat. A független megfigyelők abban reménykednek, hogy talán ha a "hatok" elfogadható megegyezésre jutnak a horvátszerb kérdésben, akkor a fenyegető veszélyt egy időre el tudják hárítani az agonizáló ország feje felől. De erre kevés a remény, mármint a normális megegyezésre, mert a szerb parlament a horvátországi eseményekért a zágrábi elnökséget vádolja, a horvát parlament pedig a belgrádi vezetést. A Horvátországba vezető hidakat lezárták, egyedül a Latinai hídon lehet a forrósodó köztársaságba jutni. Mindkét oldalon szigorú ellenőrzés rau. Eddig még csak rendőri. A Jugoszláv Néphadsereg képviselői az ellenük irányuló vádakat elutasítják, mondván: ők csak az ország védelmét szolgálják. Meddig? És melyikét? Augusztus végéig lehet kérelmeket benyújtani a Kárpótlási Törvény alapján A magyar országgyűlés május 1-én több száz módosító indítvány áttekintése után elfogadta a kárpótlási törvényjavaslatot. A javaslatra 189-en szavaztak i^en-nel, 108 nem-mel és 11-en tartózkodtak. Az elfogadott törvény- alapján azok jogosultak kárpótlásra, akiknek vagyonát 1949. június 8-át követően államosították, illetve termőföldtulajdonuk a szövetkezetek birtokába került. A kárpótlás feltétele a magyar állampolgárság, pontosabban, hogy az érintett a sérelem elkövetésekor magyar állampolgár volt. A kártérítési igény felső határa 5 millió forint, a kárérték kiszámítását bizonyos átalánykulcsok alapján végzik majd, ingatlan esetében az alapterületnek, vállalkozások esetében pedig az alkalmazottak számának megfelelően. A termőföld-kártérítés alapja az aranykoronaérték, egy aranykorona 1000 forintnak felel meg. A kárpótlás öszszegéről adott kárpótlási jegy az állammal szembeni követelést megtestesítő értékpapír. Felhasználható a privatizáció során részvények és üzletrészek megvásárlására, termőföldvásárlásra, valamint állami, illetve önkormányzati tulajdonban lévő lakások értékesítése során. A kárpótlási jegyek tulajdonosai azonban az értékpapírokat életjáradékra is válthatják majd, akik termőtulajdont szereznek a jegy segítségével, azoknak vállalniuk kell a mezőgazdasági hasznosítást és hogy a földet 5 évig nem vonják ki a művelésből. A kártérítési kérelmeket a jogosultak a törvény hatálybalépését követően 90 napon belül nyújthatják be (augusztus végéig) a közeljövőben felállítandó megyei és fővárosi kárrendezési hivatalokhoz. A törvény egyébként a kihirdetését követő 30—ik napon lép hatályba. Még nyolcezer szovjet katona tartózkodik magyar földön MIHAIL GORBACSOV a Kremlben fogadta Rupert Murdoch ausztrál-amerikai milliomost és újságkirályt és kijelentette neki, hogy a megmerevedett ("megsavanyodott") amerikai magatartás miatt a hidegháború visszatérése fenyeget. EDWARD SEVARDNADZE volt szovjet külügyminiszter, aki az elmúlt évben a Szovjetunióban a diktatúra visszatérésének fenyegető lehetősége miatt mondott le, most látogatást tett a washingtoni Fehér Házban és Bush elnöknek kijelentette: a Szovjetunióban a demokratikus erők felülkerekedése csökkentette ezt a veszedelmet... BANGLADESBEN az egy héttel ezelőtt pusztított ciklon szinte példátlan károkat és emberveszteséget okozott; a halálos áldozatok száma rövidesen megközelíti a 200 ezret. A nyugati világ átfogó élelmiszerszállításokkal segíti az életben maradottakat. A TERRORIZMUS új hulláma seper végig Chilén ezekben a napokban, annak ellenére, hogy a katonai diktatúra 16 esztendeje után az elmúlt évben visszatért a polgári-demokratikus vezetés. Szélsőbaloldali elemek ismét támadásban vannak. Két hónappal a szovjet csapatkivonás befejezése előtt még csaknem 8 ezer szovjet katona, illetve azok hozzátartozói, valamint polgári alkalmazottak tartózkodnak Magyarországon, miután a korábbi 100 ezerből április végéig több mint 90 ezren hagyták cl az országot. Tikos László alezredes, a HM sajtóosztály vezetője elmondta, hogy a 27 ezer technikai eszközből eddig 22 ezret vontak ki, az 560 ezer tonna anyagi eszközökből pedig 510 ezret szállítottak el. Az elmúlt hónap végéig 1123 katonavonat hagyta el az országot, a csapatkivonás teljes befejezéséig még 2SS vonatnak kell átgördülnie a magyar-szovjet határon. Japán szerint Magyarország Közép-Kelet-Európa kulcsországa A Magyar Demokrata Fórum Japánban járt elnökségi tagjai pénteken sajtótájékoztatón számoltak be tárgyalásaik eredményeiről. Dr. Horváth Balázs tárca nélküli miniszter, az MDF ügyvezető alelnöke szerint a látogatásnak három célja volt: felvenni a kapcsolatot a japán Liberális Demokrata Párttal, megbeszélést folytatni a vezető japán politikusokkal, és ismertetni gazdasági helyzetünket. A japán gazdasági élet vezetői kedvezően fogadták, hogy Magyarország vissza akarja fizetni adósságait, s nem követi a lengyel példát. A tulajdonjoggal kapcsolatos parlamenti döntést úgy értékelik, mint gazdasági stabilitásuk jelét. Foglalkoztatta a japán politikusokat az a kérdés, hogy miért nem írta alá hazánk eddig a Szovjetunióval kötendő szerződést. A küldöttség tagjai biztosították a japán vezetőket arról, hogy hazánk nem követi a román példát, és megőrzi mozgási szabadságát. Für Lajos honvédelmi miniszter véleménycserét folytatott a japán nemzetvédelmi elnökkel, s megállapodott abban, hogy rövidesen katonai attasét cserélünk. Ez bizonyos tekintetben frontáttörésnek is felfogható, mert Japán csak nagyon kevés helyen tart katonai attasét. Beszámoltak arról a küldöttség tagjai, hogy szó esett közös gazdasági vállalkozásokról. Mindenkivel találkoztak, aki beruházásokkal vesz részt Magyarországon. Hazánk iránt rendkívül nagy az érdeklődés, Magyarországot Közép-Kelet-Európa kulcsországának tekintik Japánban. Segítünk, ^ de hiteles tájékoztatást kérünk Ezt kívánja a MVSZ főtitkárától az amerikai magyarság (MTI) Az amerikai magyarság tömegei örömmel segítenék az új Magyarország felemelkedését, de tájékoztatást igényelnek, mert nagy többségüknek nincsenek hiteles ismeretei a változásokról. A Magyarok Világszövetségére fontos feladatok várnak, akárcsak abban, hogy elérje a fiatalabb nemzedéket, amely keresi gyökereit, de gyakran már az óhaza nyelvét sem ismeri. Erről beszélt Komlós Attila, az MVSZ főtitkára háromhetes amerikai és kanadai körútja után az MTI washingtoni tudósítójának. Komlós az észak-keleti partvidéken és a USA déli részén 17 városban keresett fel magyar "szigeteket": egyházakat, egyesületeket, klubokat, hogy tájékoztassa őket a hazai helyzetről, megismerje véleményüket, igényeiket. Általános tapasztalata szerint igen nagy az érdeklődés - akárcsak a vágy arra, hogy az új Magyarország jelezze: számít külföldön élő honfitársaira, arra, hogy lehetőségeik szerint erkölcsileg, tapasztalataikkal, kapcsolataik révén, vagy éppen gazdasági vállalkozóként bekapcsolódjanak az ország felemelkedésébe. Míg az érdeklődés rendkívül nagy, a magyar helyzetről valójában csak szűk, az eseményeket rendszeresen figyelemmel kísérő értelmiségi réteg tájékozott: a nagy többség számára hiányoznak a hiteles ismeretek; ennek is betudható, hogy vannak még, akik változatlanul fenntartásokkal, előítéletekkel tekintenek az országra. Sokan, idősebbek igénylik egyébként a nagyon hiányzó hiteles tájékoztatást a hazatelepülési lehetőségekről, s arról, hogy a tehetősebb középréteg kisebb megtakarításaival miként kapcsolódhatna be a magyar gazdaság átalakításába. Az észak-amerikai magyarság túlnyomó többsége mindenesetre nyitott az óhaza felé, beleértve a katolikus és a protestáns egyházakat - tapasztalta a főtitkár. Komlós Attila (egyébként református lelkész) nem egy olyan magyar közösségben járt, ahol mindeddig elhárították a hazai közeledést.- Míg a korábbi MVSZ - a várt gyors politikai haszon reményében - az emigránsok idősebb nemzedékét próbálta megnyerni, a szövetség új és fontos feladatának tekinti, hogy elérje az amerikai magyarság fiatalabb generációit is: a 20-40 éveseket, akik ugyan gyakran már csak gyengén, vagy egyáltalán nem bírják a nyelvet, de keresik gyökereiket, őszintén érdeklődnek az óhaza iránt. Életük teljében lévő, gyakran befolyásos emberekről van szó, akik sokat segíthetnek a magyar ügynek. Az MVSZ többek között azt tervezi: 2-3 hetes magyarországi útra hív meg fiatal amerikai magyarokat, hogy első kézből tájékozódhassanak a politikai, gazdasági helyzetről. Nagy érdeklődés fogadja az amerikai kontinensen is a magyarok 1992. augusztusi, 3. Világ-kongresszusát. Helyszíne - akárcsak 1929-ben és 1938-ban - a budapesti Vigadó lesz. Az amerikai, a kanadai magyarság sok képviselőjét is várják a mintegy 500-600 küldött soraiba, akik megválasztják majd az MVSZ tisztségviselőit, kidolgozzák, elfogadják programját - mondotta Komlós Attila. AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER AMERIKAI