Amerikai Magyar Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 49. szám)
1990-12-21 / 49. szám
Hihetetlenül csóváljuk a fejünket, ha valaki azt mondja: "Szaúd-Arábiában 1 gallon víz előállítása 2 gallon olaj árába kerül". Pedig igaz! Egyelőre még bírja Szaúd-Arábia - de meddig? i, Az igazság az, hogy a Biblia és a Korán országainak területét sivatagi homok borítja. Vegetáció csak az ezeket átszelő folyók völgyeiben és elszórt oázisokban található. A XIX. század ipari forradalma új világot hozott létre, aminek jóléte az olajtól függ. Ez az olaj nagy mennyiségben a Közép-Keleten található, 95 százalékban a Perzsa és Arab Öböl (Gulf) környékén. De éles különbséget kell tennünk az olajgazdag és az olajszegény arab országok között. Az olajgazdag Irán, Irak, Szaúd- Arábia, Kuvait gazdasági élete és jóléte az olajon alapszik. Vannak ott azonban olajjal nem rendelkező országok is, mint Izrael, Egyiptom. Ezek az olajhiányos országok gazdasági életüket másként alakították ki: földművelésre, alapvető könnyű gyáriparra. Ezekben az országokban tehát sokszoros igény merül fel a zavartalan vízellátásra, mert itt nem az olaj, hanem a víz - amivel öntözik a termővé tett talajt és ami hajtja hidroelektrikus üzemeiket - a nélkülözhetetlen. Századunk elején, amikor az olaj jólétet hozott a Közép- Kelet népeinek, megindult a népesség szaporulata is. Ez maga után vonta a lakosság élelmezéséhez szükséges mezőgazdaság és alapvető iparok fejlesztését. Városaik lakóinak száma ugrásszerűen emelkedett. Az élethez víz kell. Miután pedig az egész Közép- Kelet olajban gazdag, de vízben nem és a vízhiányt még a Bibliából is ismert száraz évszakok is károsan befolyásolják, ennek a régiónak az elkövetkezendő 10 évben a legnagyobb problémáját jelenti a vízpolitika, ami határokat változtathat, háborúkat okozhat vagy éppen a békés együttélésre és kooperációra szorítja az itt élő népeket. Érdemes tehát egy pillantást vetni ezeknek az államoknak a jövőjére és céljára, a vizen keresztül. * * Szaúd-Arábia vízszükségletének mindössze 10 százaléka származik az úgynevezett viszszatérő forrásokból, mint: folyók vizei, eső. A többi 90 százalékot az évmilliók előtt keletkezett földalatti medencékből nyerik. Szaúd-Arábia már eddig dollármilliókat költött, hogy száraz, terméketlen sivatagi területeit termőfölddé alakítsa. Ennek öntözéséhez szükséges vizet nem tudják a földalatti víztárolókból nyerni már sokáig, mert amit a természet évmilliók alatt hozott létre, azt a mai kihasználtság mellett háromnégy generáció alatt kimerítik. Ahhoz, hogy a termőfölddé alakított sivatag tovább termeljen, sótalanító eljárással tengervízből állítanak elő édesvizet, ami nagyon drága: 1 gallon víz előállítása 2 gallon olaj ára! Meddig bírják? Emlékezzünk arra a hírre, amikor Szaúd-Arábia a Déli-sarkról akart jéghegyet átvontatni. Egyiptom. Nem áldotta meg az Isten olajjal, de megáldotta a Nílussal! A jótékony Nílus vize szolgáltatja 86 százalékát a jelenleg 52 millió lakos szükségleténél akik a folyók partján laknak. Egyiptom területének 97 százaléka sivatag. Lakó. "■ ága 2000-ben 71 millió, míg 2020- ban 110 millió lesz! Minden percben három szájjal több issza a vizet! Egyiptom történelmében mindig is a Nílus játszotta a főszerepet. 1971-ben megépítették az asszuáni gátat és ezzel az áradásokat megállították, a vízfolyást egyenletessé tették. 1987- ben azonban olyan szárazság lépett fel, a Nílus annyira leapadt, hogy a víz alig tudta a turbinákat hajtani. Mostanában a szárazság mellett újabb veszély fenyeget a Nílus felső folyásának partjain elterülő államok részéről. Kenyának a legmagasabb a születési arányszáma, Etiópia állandó szárazsággal és éhínséggel küzd: új gát építését tervezik a Kék- Níluson. Természetes, ha az egyiptomiak aggódnak, hiszen az asszuáni gát mögötti vízmennyiség 80 százaléka innen érkezik! Elképzelhetetlen, hogy a Nílus, ami a szó szoros értelmében Mózes bölcsőjét is ringatta, egyszerre elapad, mert a felső folyásnál lévő államok használják fel vízét öntözésre. Izrael ugyancsak szembenéz az időzített víz-bombával. Szakértők megállapítása szerint a századfordulóra a vízszükségletük 30 százalékkal fogja meghaladni a most rendelkezésre álló vízmennyiséget. 2005-re Izrael legtöbb földalatti vízforrása kimerül. A palesztinok, akik a West Bank és a Gáza-övezet lakói, máris félnek az izraeli vízkorlátozásoktól. Mind az izraeliek, mind a palesztinok féltékenyen vigyázzák az ezen a két területen található földalatti vízforrásokat. A "területekért" szembenálló felek között újabb konfliktus lehetősége merül fel közelesen a víz miatt! Ben Meir korábbi vízügyi biztos mondta: "Nem állíthatom biztosan, hogy elegendő víz megakadályoz háborúkat, de abban b ízlés va-gyok, hogy a vízhiány háborús ok lehet". Izrael tervei között szerepel, hogy nagy tankokban szállít vizet Törökországból. Törökország Szíria és Irak egyaránt érdekeltek a Törökországban eredő és Szírián és Irakon keresztül folyó Tigris és Eufrátesz folyók ügyében. A törökök napjainkban fejezik be a hatalmas Atatürk Gát építését, ami központját képezi a Great Anatolia Projectnek. A 21 milliárd dolláros költséggel épített rendszer összesen 22 gátat és 19 hidroelektrikus állomást foglal magában az Eufrátesz folyó 1460 mérföldes hosszában. Ez a hatalmas konncepciójú és kivitelezésű gátrendszer biztosítja a mezőgazdasági termelésből élő törökök részére az öntözéshez szükséges vizet. De mi lesz az alsó folyáson elterülő Szíriával és Irakkal? Szíria ugyancsak az Eufrátesz vizére szorul öntözés, ivóvíz és ipari célokra. Iraknak pedig csak az marad, amit a két fentebbi állam átenged! Itt a víz miatt máris nagyon kiélezett a helyzet. 1974-75-ben Irak azzal fenyegette Szíriát, hogy az általuk épített Thawara Gátat lebombázza, miután az Eufrátesz folyó vízmennyisége náluk a negyedére csökkent, így az ugyancsak földművelő iraki népnek nem volt elég vize öntözésre. Szaúd-Arábia lépett akkor közbe békítőként és rábeszélte az szíriaiakat, hogy minél több vizet engedjenek Iraknak. * * Mindezek a kilátások sötét képet vetítenek a jövőbe. Lehet határokat változtatni, szögesdrótokat, betonárkokat építeni, de ezek nem befolyásolják a vizek folyását! A világ eme részében, ahol a vízre vonatkozó igények gyorsan nőnek és a jelenlegi vízkészletek már alig tudják az igényeket kielégíteni, nagyobb a valószínűség a konfliktusokra! A súlyos problémát meg kell oldani és ezen dolgoznak a tudósok. Törökország 20 milliárd dollár költséggel megépítendő csőhálózat létrehozását tervezi, ami a náluk folyó Seyhan és Ceyhan folyók vizét juttatná el Jordániába, Szíriába és Szaúd- Arábiába. Az egyiptomiak el sem képzelhetik, hogy a Nílus mire hozzájuk ér, elapadjon. Az itt élő érdekelt népek lakosságának robbanásszerű növekedése viszont parancsolóvá teszi az eddig meg nem hódított sivatagi területek további művelését. Közép-keleti szakértők véleménye szerint a politikai harc a közeljövőben a víz miatt még jobban kiéleződik. Remélik azonban, hogy az emberben szunnyadó életösztön a túlélésre, az érdekelt népeket és azok kormányait arra fogja kényszeríteni, hogy együttműködéssel és békésen oldják meg súlyos és egyre jobban súlyosodé vízellátási problémáikat. Egyiptom, Izrael, Törökország, Szíria, Jordánia, Irán, Irak és Szaúd-Arábia vízszükségletének megoldása nemcsak a háború és béke kérdése, de jelentősen befolyásolja a kívülálló nagyhatalmak politikai döntéseit is, mert az ő érdekük, hogy az olaj zavartalanul folyjon! VARGA LÁSZLÓ (Budapest-New York) Budapest és Kuvait 1956-ban a magyar nép függetlenségéért, szabadságáért fegyvert fogott, amit a Szovjetunió kegyetlenül legázolt. A nemzet hősiesen küzdött az idegenek ellen. Kuvaitban a polgárok jól éltek, az egy fejre jutó évi jövedelem a világon náluk a legmagasabb. Husszein irigykedve szemlélte a szomszéd gazdagságát és lerohanta őket. Szinte besétált. Az elnyomásban az ellenállás lappang és egyre nő, a jólétben elzsibbad. A világ közvéleménye, mint 56-ban, felhördült a megszállás ellen. Az ENSz Biztonsági Tanácsa (B.T.) is hamar munkába lendült. Október 31-ig nyolc határozatot hozott, míg a magyar forradalom alatt a Szovjetunió november 4-i beavatkozásáig alig tudott egyet összekaparni. A kuvaiti ügyben hozott határozatok elítélték az iraki beavatkozást, követelik a csapatok kivonását. Az agressziót a Szovjetunió fődelegátusa, Vorontcov is kemény szavakkal elítélte (Szobolev, a magyar forradalom alatt a Szovjetunió fődelegátusa, pörög a sírjában). A B.T.-i határozatok azonban tovább mentek, felszólítják a kárt szenvedett egyéneket, vállalkozókat, részvénytársaságokat: az anyagi kárukat jelentsék be, hogy azokat Iraktól behajtsák és a világ különféle helyein lévő iraki tulajdonokat, pénzeket lefoglalják. A magyar forradalom alatt a B.T. hasonló határozatot nem hozott és a mai napig nem szólították fel a Szovjetuniót, hogy a magyar polgároknak, üzemeknek, vállalatoknak, nemzetnek okozott kárt megtérítsék. Ellenkezően, miközben a Szovjetunió katonái lassan kidöcögnek hazánkból, egyre több követeléssel fenyegetőznek. Már nemcsak az elhagyott épületekért kérnek pénzt (amelyek helyreállítása többe kerül, mint az építésük volt), hanem még a földekért, amelyeken az épület volt, szintén kártérítést kérnek. Teszik ezt most, amikor a szovjet delegátus a B.T-ban megszavazta az irakiak elleni kártérítési igényt, amit "az agresszornak meg kell fizetni". Kuvait ügyében a nagyhatalmak diplomatái útra keltek és röpködnek Washington, London, Párizs között. Sőt a Szovjetunió megbízottja október 27- én Bagdadba repült és Vorontcov, a B.T. ülésén bejelentette, hogy "remény van rá: jó híreket hoz Bagdadból". Még az Európai Közösség tagjai is összeültek és Irakot elítélték. A magyar forradalom alatt - Hruscsovot kivéve - senki sem utazott sehová. Washington, London, Párizs valamiféle csodára vártak, de politikai lépést a kérdés megoldására nem tettek. Volt, aki szeretett volna segíteni, mint Uruguay fődelegátusa, dr. Fabregat, aki az ENSZ épületében 1956. októberének utolsó napjaiban azt mondta nekem, hogy "szerezzenek egy fehér repülőgépet, azonnal Budapestre megyek, hogy segítsek a hős magyar népen". Ajánlata süket fülekre talált. Kuvait szerencsés, mert fődelegátusa Abukhasszán, az ENSz-ben a szabad, független Kuvaitot képviseli. Nekünk a forradalom alatt nem volt ilyen emberünk, nekünk csak Konduktorov Péter jutott, aki szovjet állampolgár lévén, nem hazánkat, hanem a Szovjetuniót képviselte. 1956. októberében eltűnt New Yorkból, útiránya nem Budapest, hanem Moszkva volt, ahol tovább dolgozhatott "hazája" érdekében. Abukhasszán a B.T-ban részletesen elmondta, hogy a "megszálló iraki csapatok rabolnak, a polgárokat letartóztatják, kínozzák,, meggyilkolják. A megszállók mindent, ami a kezükbe akad, elviszik, így: az útburkolatot, az utcai közlekedési lámpákat, a sport-stadionból ä székeket is. Ezek nekünk nem ismeretlenek. Ezzel szemben a magyar forradalom alatt Konduktorov Péter csak annyit mondott, hogy Magyarországon minden rendben van és a szovjet csapatok békét és a magyar- i országi rendet nem háborgatják. Sajnos, a mai napig sem lehet 'megérteni, hogy az akkori magyar kormány miért nem küldött senkit az ENSz-be, hogy a valóságot, mint Abukhasszán, elmondta volna. Az ENSz közgyűlésének és a B.T-nak jegyzőkönyvei ebből az időből magyar vonatkozásban a félrevezetéseknek, hazugságoknak a gyűjteménye. A nyugati hatalmak Irakot blokád alá vették, az amerikai katonák már az öböl közelében masíroznak. 1956-ban a Szovjetuniót hasonló intézkedések nem érintették, sőt a beavatkozásra inkább zöld fényt kapott, mint "stop"-lámpákat. Mint humanista, örülök, hogy Kuvait népe ilyen hatalmas segítséget kap. Mint magyar, szomorú vagyok, hogy a XX. század, de talán a világtörténelem legtisztább forradalmát az ENSz elhanyagolta, Washington cserbenhagyta, és a "magyar delegáció" elárulta. Szembe kell nézni a valósággal: a nemzetközi politikában a folyó olaj nagyobb érték, mint a pesti srácok kiömlött vére. Bánatomat azonban enyhíti, sőt eltünteti az a tény, hogy a magyar forradalom nem volt hiábavaló, mert minden, ami otthon és ami Lengyelországban, Csehszlovákiában, sőt a Szovjetunióban történik, ötvenhat következménye. Mert minden önzetlen, tiszta cselekedet elvetett mag, ami előbbutóbb még a kősziklán is kikel, így virágzott ki korunkban a magyar nép nemes, áldozatos forradalma is! VAN NUYS GERMAN DELI European Delicatessen Owner Wilma Rosner Hungarian Sausage * Salami * Wine German Beer * Wine * Sausage 16155 Roscoe Blvd. Sepulveda, CA 91343 (Located 2 blocks West of San Diego Freeway) (818)892-2212 Open: Tuesday - Friday 10-6; Saturday 9-5; Sunday & Monday Closed 3365 Barham Blvd., Los Angeles California , 90068 Telefon: (213) 851-8666 Magyar tulajdonos: BENCZE JENŐ November 30-tól hétfő kivételével minden nap a közkedvelt MAGAY KLEMENTINA táncdal énekesnő KOVÁCH ÁLMOS zongorakíséretére szórakoztatja a közönséget. Nagyszabású SZILVESZTEREST-re már lehet jelentkezni belépő vacsorával $30.— NYITVA minden nap délután 4-től éjjel 2-ig DR. TERNOVSZKY FERENC_______________________ OLAJ ÉS VÍZ ■■■■■■■II „ amerikai ■■ Hjagyar Ifcrlap |j|
