Amerikai Magyar Hírlap, 1989 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1989-06-09 / 14. szám

"A köpködő ör­dög fogadóját" ingyen, rádásul kaptam. Negyed­­százada annak, amikor kényte­len-kelletlen la­cserélnem. Előző hajlékomban is számos évig él­tem: konzervativ ember vagyok: ami jó, azt nem szívesen cseré­lem. Ezt hűségnek is lehet ne­vezni... Amikor nemrégiben egy interjú során megkérdezték tő­lem, mi a legjellemzőbb tulaj­donságom, habozás nélkül a hű­séget jelöltem meg, és nem is bá­nom. Talán még ma is az Ave­nue Kortenbergre nyíló balko­nomon merengenék mozgalmas éveimen, ha nem változott volna ez a szép, parkra néző, sétákra csábító út közönséges autóstrá­­dává. Nem bírtam a zajt, a port, a forgalmat, elköltöztem tehát a város legdélibb csücskébe, a leg­zöldebbe, a brüsszeli erdő mel­lett fekvőbe. Erdő mellett nem jó lakni, tartja a népdal, de mivel nekem nem kell fát hasogatnom, és imádok sétálni, ez a földrajzi adottság rendkívül vonzott. "Bol­dogok a városok, amelyeket er­dő véd! Brüsszel előőrse erdő", írta Emile Verhaeren, Flandria színes-szavú szerelmese, aki nem messze élt onnan, ahol most e sorokat körmölöm. * A közeli erdő, a sok beépítet­len telek, az akácfák szegélyezte utcák, a nyugodt vidéki hangulat mindmegannyi simogató érv volt amellett, hogy cókmókomat ösz­­szeszedjem és ide szállíttassam. Nem is tehettem volna jobban. Ennek éppen negyed százada. A minap nálam vacsorázott Jean, a híres író és felesége, Anette, a jelmeztervezőnő. Az asszonykát valami ellenállhatatlan nyugta­lanság kínozza: nincsen év, hogy a házaspár ne költöznék. Ugra­tásként megkértem őket: sorol­nák fel lakcímeiket megismerke­désünk idejétől kezdve. Beleiz­zadtak, sorrendet tévesztettek, végül majd’ elájultak, amikor rá­ébresztettem őket arra, hogy hu­szonöt éve lakom ugyanazon a helyen és változatlan a telefon­számom. Ennyi stabilitást, ilyen jó idegeket az asszonyka nehe­zen tudott elviselni. Ellentáma­dásba ment át azzal, hogy - már­mint én - félek az újtól, azért ülök annyi éve ugyanazon a he­lyen. Az újtól való félelem, a neop­­hobia, persze egészen más ügy. A megszokotthoz, az ismerthez való görcsös ragaszkodás való­ban minden haladás ellensége, kerékkötője. Van itt egy kedves barátnőm, aki valósággal irtózik mindentől, ami új. Ha ruhát vagy cipőt vásárol, hónapokig tartja a szekrényben, nézegeti, szoktatja magát hozzájuk, mi­előtt felvenné őket. Amikor egy­szer emiatt évődtem vele, őszin­tén megvallotta:- Én jobb szeretem a régi rosszat, mint az új jót... * "A köpködő ördög fogadója" lakásomtól öt percnyire van, gyalog. Címtábláján lángokat köpködő Belzebub, dereka ma­gasságában vésztjósló kígyó. A felírás nem idősebb egy évszá­zadnál, viszont az épület, a kis egyemeletes ház, amelyre rérősí­­tették, 1500-ban épült és a Stella Artois nevű világos sör, amelyet falai között szoktam inni, Louvain város dicsősége: 1366- ban kezdték főzni. A gyártás módja változott ugyan az évszá­zadok alatt, de nem az ital íze. Nincs is ennél nyelhetőbb serital széles e világon, ezt nekem elhi— hetik. Szeretek kezet fogni a történe­lemmel, ezt már nem egyszer mondtam. Múzeum, történelmi kastély sem rossz, de ott csak passzív néző az ember, mint a moziban, vagy a tévé képernyője előtt. Sokkal izgalmasabb szá­momra az érzés, hogy a falak, amelyeket tapogatok, nem ki­sebb embert láttak, mint V. Ká­roly német-római császárt, aki sokmindennel írta be nevét mindörökre a történelembe, fő­leg azzal, hogy ő helyezte Lu­thert birodalmi átok alá. Errefe­lé vadászott őfelsége, s mivel lo­va megsebesült, azt a közeli ko­vácsra bízta és gyalog indult sé­tára, a mérföldnyi távolságra fekvő fogadóig. Lehet, hogy ugyanazon a helyen, amelyen ülök, fogyasztotta el vacsoráját és az emelet egyik szobájában töltötte az éjszakát. Úgy mond­ják, ugyanazt a főzésű sört iszo­gatta, amelyből én hörpintgetek. Nem tudom, hogy éreztetni le­­het-e azt a meghatottságot, amely elfog, valahányszor a jel­lemzően alacsony ajtón át, feje­met nyakamba húzva, belépek a barátságos hangulatú aubergebe. * A közeli vicinális pályaudvart Calvoetnak hívják, ami a fla­­mand Kari te voet összevonásá­ból keletkezett, mivelhogy erre­felé akkor főleg a németalföldi nyelven beszélt a népség és ka­tonaság, s aminek értelme: Ká­roly, a gyalogos. Az I. Ferenc francia király ellen négy háborút is viselő hatalmas császár laká­somtól ötven kilométerre, a gyö­nyörűséges, romantikus, csator­naszelte Gent városában szüle­tett, ott álmodott arról, hogy egyszer az egész világ ura le­szen. Nem lett persze ő sem. Kérdem a tüzesszemű, spa­nyoltípusú, szépséges fogadós­­nét, vajon valamelyik őse csapol­­ta-e a király számára a seritalt? Sajnálkozva válaszolja:- Sajnos nem. Pauwelsék, férje családja csak kétszáz éve mérik a nedűt ugyané helyen. De sok cse­resznyesört, sötét Trapistaszeszt, fekete Rodenhachot, amely gyengéd túróskenyérrel és fiatal hagymával ízlik a legjobban, szolgáltak, jóuram! * Aztán megtudom, hogy a szomszéd asztalnál írta halhatat­lan költeményeit egy másik Ká­roly, aki a Baudelaire névre hallgatott és az erős fehér alko­holokat nyeldeste ihlete növelé­se szempontjából. A költő, akit "a modern líra forrásának" neveznek, itt márto­­ta. "Amikor, csukott szemmel, egy fülledt őszi esten -, Belélegzem melled meleg illatát..." írta ezen a helyen a Mester. A fogadó ven­dégei, jámbor, lefetyelő asszony­ságok nem is sejtették, miféle nagyúr jelent meg körükben a sápadt francia utazó személyé­ben. Baudelaire voltaképpen bol­dogtalan volt ebben a száműze­tésben, dehát a boldog számű­zött ritkább, mint a tavalyi hó. Nem nagyon kedvesen írt a bennszülöttekről, akik között él­ni kellett. Idegenkedtek tőle, mi­vel a nép mindig kissé bolond­nak, földönfutónak nézte a poé­tákat errefelé, ahol időtlen idők óta a vaskos materializmus, a kézzelfoghatóság vitte a szót. Álmodni főleg csak egy nagy király és egy költő fejedelem té­vedt ide... Erdőpusztulás - Síkfőkúttól Lappföldig! (Folytatás a 4. oldalról) összehasonlítva. Azt szokták mondani, hogy az erdőkincs Finnország zöld ara­nya - vajon sikerül-e megmente­niük? Ahogy jelentik (Finnish Business Report, 1989 április), a mentőakciókat "részben be nem bizonyított feltevésekre" kell ala­pozni (ez nagyon ismerősen hangzik: vajon az USA környe­zetvédő jelentéseiben olvas­tam-e, vagy talán éppen a nagy­marosi vitával kapcsolatban?). Ha a probléma Finnországban eredne, optimista lennék, mert a jó finnek józan ésszel, túlzó in­dulatok nélkül szokták a politi­kai vitáikat praktikus intézkedé­sekre, cselekvésre váltani. De a savanyú eső a nyugat-európai iparvidékek terméke, sőt Lapp­földre Oroszországból, Ukrajná­ból is eljuthat (mint a csernobili mérgezett levegő, ami miatt a szegény lappok rénszarvascsor­dáit kellett kényszervágásra kül­deni). Az európai erdőpusztulás olyan nemzetközi probléma, amit megállítani csak nemzetkö­zi intézkedésekkel lehet - most, a 12-edik órában, amíg nem ké­ső. Udvardy Miklós Ünnepélyesen elbúcsúztatták Bécsben azokat a magyar és osztrák rendőröket, akik az osztrák főváros schwechati re­pülőteréről együtt utaztak Na­míbiába az ENSZ ottani, Untag elnevezésű ellenőrző erőinek le­endő tagjaiként. A SPORT plusz független demokra­tikus sporthetilap Budapesten jelenik meg minden héten. Előfizetés - légi­postái szállítással - egy évre 54.- US dollár. Előfizetéseket elfogad az Ame­rikai Magyar Hírlap kiadóhivatala is: 7607 Santa Monica Boulevard, Suite 24, Los Angeles, CA 90046. mm AMERIKAI ■PP11M PB H Ufagyar Iftrlap kást kellett KÖZ ÉRD E DR. BOKOR ÁGNES Gyermekünk gyógyszerezése Életünk hétköznapjaiban szinte mindannyian használunk drogokat. Természetesen a legelterjedtebbek az alkohol, a cigaretta, a kávé; de sokan szednek közülünk altatókat, nyugtátokat, hogy kikap­csolódjunk és a mindennapi élet stresszhelyzeteit és feszültségeit ez­zel igyekezzünk oldani. Gyermekeink is nagyon hasonló okokból fordulnak drogokhoz. A serdülőkor - mint tudjuk - nehéz időszaka a testi és szellemi fejlő­désnek. Ebben az időszakban sokan nem értenek szót szüleikkel, egyszerre kell alkalmazkodni a szülőkhöz, az iskolához, a barátok­hoz. És ekkor valaki pl. egy "barát" gyermekünknek olyat ajánl, "ami majd jó szórakozás lesz", olyat, amit szerinte "mindenki kipróbál". Ennek a nyomásnak a kíváncsiság miatt is nehéz ellenállni, és a gyermek valóban kipróbálhatja. A gyermekek többsége szerencsére NEM-et mond; aggasztó hányaduk azonban IGEN-t. Néhány gyer­mek azért gyógyszerezik, mert szorosabban akar társaihoz tartozni, esetleg figyelem-felkeltésről, illetve a problémák elleni menekülésről van szó. A jelenség a legtöbb fiatalnál átmeneti, de sokaknál veszélyes szokássá válhat. A nyugtató- és altatószerek az orvos által előírt adagban testi és lelki ellazulást, megnyugvást okoznak. Csökkentik a központi ideg­­rendszer, a reflexek ingerlékenységét, csökkentik a vérnyomást és a szívverés szaporaságát. Mellékhatásként szédülésérzést, kábaságot, hányingert, fáradtságérzést, tompultságot okoznak. Nagyobb adag bevétele az alkoholhoz hasonló tüneteket okoz: a gondolkodás nehezebbé válik, ingerlékenység, hőhullámok jelentkeznek, elkent beszéd és egyensúlyzavar léphet fel. E gyógyszerekhez hozzászokás, nyugtató-altató függőség alakulhat ki. Túladagolás és más szerekkel együtt történő szedés halálos mér­gezés oka lehet. A nyugtató-, altatószerekhez történő hozzászokás: az orvosi javaslat nélkül szedett szerből a kívánt nyugodt állapot eléréséhez tartósan egyre nagyobb adagok szedése szükséges. Megvonási tünetek: ha tartós, nagy adagú szedés után a gyógyszert elvonjuk: álmatlanság, nyugtalanság, étvágycsökkenés, remegés, esetleg tudatzavar, epilepsziás görcsök, sőt delirium is felléphet. A gyógyszerszedés legszembetűnőbb jelei:- levertség, aluszékonyság, kábaság vagy alvászavar- hirtelen hangulatváltozás, szélsőséges kedélyállapotok- nem jellemző ingerlékenység, agresszivitás- elkent beszéd, egyensúlyzavar- étvágytalanság- fizikai állapot leromlása- az addig észlelt érdeklődés csökkenése (család, barátok, munka, hobby)- hazudozás, pénz vagy holmik eltűnése otthonról- csavargás, iskolai előmenetel romlása. A legfontosabb, hogy nem szabad szélsőségesen reagálnunk, ha rájövünk arra, hogy gyermekünk kábítószert szed, még akkor sem, ha mérgünk jogos volna, mert így súlyosbíthatjuk a helyzetet, a probléma nagyságát. Le kell ülni és beszélni vele, figyelmeztetni kell a veszélyekre. Ne felejtsük el, hogy a beszélgetésre gondosan fel kell készülni. Fontos megtudni: milyen gyógyszert fogyaszt, mennyit és milyen gyakorisággal. Próbáljunk meg vele együtt rájönni, miért használja a szert: kíváncsiságból, barátai hatására, vagy gondjai megoldására. Gyermekünknek mindenekelőtt támogatásra és -segítségre van szüksége, melyet biztosítanunk kell számára. Szeretetünk és megértésünk létfontosságú azért is, hogy meggyőzzük gyermekünket a segítség elfogadásáról. Kérjük ki szakember (orvos, pedagógus, pszichológus) útmutatását, vagy olyan szülő tanácsát, akinek gyer­meke már hasonló helyzetbe került. Mi a teendő mérgezés, tudatzavar, eszméletlenség esetén? 1. Ne essünk pánikba, maradjunk nyugodtak 2. Eszméletlenség esetén a beteget fektessük oldalra 3. Biztosítani kell, hogy a beteg mellett mindig legyen valaki annak érdekében, hogy megakadályozzuk a félrenyelést, fulladást 4. Eszméletlenség esetén hívjunk orvost, mentőt 5. Gyűjtsük össze az esetleg megtalált gyógyszereket, port, tablettát, injekciót, juttassuk el a kórházba vizsgálatra 6. Ha a közvetlen veszély elmúlt, teremtsünk gyermekünkkel alkal­mat nem csak a történtek, hanem a gyermek egyéb gondjainak megbeszélésére is. Nagyon lényeges mindezek megelőzésében a szülői példa és nem utolsósorban a családi légkör védő-, óvó-, szeretetteljes légköre. SEBESSÉGVÁLTÓK amerikai és európai kocsikhoz JAVÍTÁS ÉS KARBANTARTÁS GARANCIÁVAL Jul’sTransmission Shop Huszonöt éve ugyanazon a helyen: 4451 W. Sunset Blvd., Los Angeles, CA 90027 (213) 666-1955 ______________________SÁRKÖZY G. GYULA Az AMERIKAI MAGYAR HÍRLAP fax-száma (telefax): (213) 650-1342 Az ősi fogadóban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom