Amerikai Magyar Hírlap, 1989 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1989-03-10 / 1. szám

FÜLÖP MIKLÓS IN MEMÓRIÁM B.Z. SZÁZ ÉV Sík Sándor piarista papköltő Azt mondta, hogy van egy hófehér kis lova, akkora, mint az ökle, és egyszer nekem ajándékozza, mert én vagyok a legjobb barátja. Reggel hatkor nyitott a Tik- Ták - minden bizonnyal Kolozsvár egyik legmocskosabb, legbűzösebb kocsmája. Nyitás után rögtön már teljes gőzzel üzemelt. A felelős felesége áldásosán elhízott szép arcú asszony volt. Nagyszerű gulyáslevest főzött - valaha, amikor még húst is lehetett kapni a mészárszékben. Időnként, amikor a "hivatásos" halászok - jobbára piaci léhűtők - kihalásztak a Szamosból néhány szép halat, főzött egy kis hallevest. De ez ritkán esett meg. A halászok mindenap leitták magukat, zsebükben a cipőpasztás dobozba zárt giliszták elszáradtak. Csak han­goskodni tudtak, lármáztak, összehordtak fűt-fát, károm­kodtak, szidták a rendszert és jobb híján egy-egy pofon is elcsattant. Csak úgy, családi, haveri alapon, az együvétartozás jegyében. Másnap kibékültek, és kezdték elölről az egészet. Szemükben örökké gyanakvó tekintet lapult, és mégis - érdekes - hiszékenyek voltak, megértők és olykor nagyon is bizalmasak. Egyikük augusztusi hőségben is nagykabátban járt, a látvány fullasztó volt, de Ödön úr - így hívták - nem zavartatta magát, főúri méltósággal viselte a ret­tenetes nagykabátot. Egész nap lábon állt, sietve kiitta poharából az italt, újabb adagot kért. - Nagyon sietek! - hajtogat­ta. Örökös rettegésben élt, az ajtót kémlelte, mert azon volt, hogy bármikor utána jöhetnek -, megjárta a Duna-csatornát, léhúzott jó néhány évet, mint politkai. Amikor letartóztatták, arra sem hagytak időt, hogy fel­vegye a nagykabátját, egy szál ingben hurcolták el télvíz idején. így éltek. Gürcölve, vágyva és erősen bízva a holnapban. Volt köztük kereskedő, meghasonlott színész, életunt bádogos, szabadságolt földrajztanár, szín­házi helymutató, és ott volt igen jeles barátom is: Dr. Bíró Zoltán belgyógyász szakorvos... Az utcára néző ablak alatt ült, ha felnézett, az ablakon keresztül az eget látta; mélabús pátosszal szavalta: "Szaladnak, sietnek a felhők, megérkeznek és köddé, semmivé lesznek..." Zsebéből gyűrött, koszos lap­kivágást vett elő, a neve alatt ki­nyomtatott verssorokat mutatta. Egyik este későn jól együtt voltak, valamennyien törzs­vendégek, emelkedett han­gulatuk rendszerint éjfél felé tetőzött, akkor már mindenki fújta a magáét, csak kiabálva tudtak szót érteni, kivéve Zolit, aki békésen aludt az ablak alatt. Senki sem vette észre, amikor lefordult a székről, hangja, mint a légiveszély végét jelző sziréna, keservesen vonagló mély hőrgésbe fúlt. Tik-Tak úr pálinkát hozott, a felesége meleg levest. Nagykabát levetette nagykabátját, barátom feje alá tette... Kihívták a mentőt. Zolit bevitték a műtőbe, rögtön ki is hozták, rátették a folyosó végében halomra hor­dott szalmazsákok egyikére. A kórtermekben nem volt hely - vajon? -, de minek is firtatni: volt, nem volt, Zolin már nem tudtak segíteni, igaz, nem is akartak... Mert kockázattal járt. Mindenki tudta, főleg orvosi körökben, hogy Zoli rendszerel­lenes, verseket is írt, lázító sorokat. Ö maga mondta el: tönkre van a mája, veséje, lépe, összeverték, kegyetlenül ösz-A Himnusz zeneszerzője - Erkel Ferenc - aki Kölcsey köl­teményét a nemzet imádságává emelte, 1810. november 7-én született Gyulán, Békés megyé­ben, és 1893. június 15-én hunyt el Budapesten. - Bizonyított dolog, hogy már Erkel Pozsony­ból származott dédapja, Erkel Vilmos, nagyapja, id. Erkel Jó­zsef és apja, if]. Erkel József, képzett és hivatásos zenészek voltak. így tehát szinte magától értetődő, hogy Erkel Ferenc sokoldalúsága révén: zene­szerző, karmester, zongora­művész és pedagógus, a 19. század magyar zenéjének egyik legjelentősebb mestere lett. Ha a magyar opera szüle­tésének időpontját kutatjuk, akkor 1793-ig kell vissza­mennünk. Az év május 6-án mutatták be ugyanis Budán Chody József "Pikko hertzeg és Jutka Perzsi" című operáját. A magyar zenetörténetben hiva­talosan ezt a napot tartják a magyar opera születésnapjának. Erkel első operájával, a "Bátori Mária" cíművel, 1840- ben jelentkezett. A közben eltelt 47 esztendő alatt is íródtak magyar operák. Ezek közül az 1829-ben bemutatott Ruzitska József: "Béla futása" a leg­jelentősebb. Erkel operáinak tárgyát kivétel nélkül a magyar történelemből meríti. Alakjai közismert történelmi figurák. Bizonyos időrendi sorrendet tartva, a már említett "Bátori Mária" című operájáról azt említjük meg, hogy a darab bemutatása napjától a Pesti Magyar Színházat Nemzeti Színházra keresztelték át, ahol a mű 33 előadást ért meg. 1986- ban a Magyar Rádió - hódolva Erkel zenei nagyságának - fel­újította és hangszalagon rögzí­tette Erkel Ferenc első operáját. 1844. január 27 a magyar operatörténet aranybetűs ün­nepe. E napon mutatta be a Nemzeti Színház Erkel "Hunyadi László"-ját, ezt a rendkívül sikeres, máig élő és ható remekművet. Librettóját, operai szövegkönyvét a Szózat zeneszerzője, Egressy Béni írta, aki korának egyik legnevesebb színésze volt, de mint költő és zeneszerző is igen aktívan működött. A "Hunyadi László" nemcsak történelmi aktuali­tásával ragadta magával a reformkori Pest közönségét, szeverték. Nem sírt, még csak fel sem nyögött, pedig roppant fájdalmai lehettek, halála is lélegzetnyi szünet volt csupán. Bíró Zoltán 1946-ban született Kolozsváron, 1970-ben orvosit végzett, ugyanabban az évben közli első verseit, 1972- ben összeállítja Kardélen című verseskötetét - Szilágyi Domokos előszavával! - a cenzúra azonban leállítja, koholt vádak alapján őrizetbe veszik, néhány nap múltán szabadon engedik, de újból és újból "kihallgatásra" citálják, állás nélkül vergődik, barátai segítik, gondozzák, ment volna, szívesen elment volna bárhová, de senkije sem volt külhonban, aki befogadta volna, minden lépését ügyelték, figyelték - verték, ütötték, megölték... hanem fejlett drámai építke­zésével, sokrétű jellemfor­málásával és zenéjének egyre szervesebb magyarságával is. Ez a jórészt hangszeres (ver­bunkos) eredetű magyar hang­vétel, főként a zenekarban jelentkezik (nyitány, bevonulási és gyászinduló, csárdás, hattyú­dal), de jelentős szerepet kap az énekszólamokban is. Hat évvel a bemutató után, 1850-ben, a Pes­ten vendégszereplő neves fran­cia énekesnő, La Grange Anna részére Erkel olasz stílusú betétáriát komponált, amely koncerteken ma is igen kedvelt és népszerű. El lehet mondani, hogy a "Hunyadi" kiállta az évtizedek viharait. Később, az 1930-as években azonban moderni­zálásra szorult, főként a szöveg elavultsága és a mű dramatur­giai gyengéi miatt. 35-ben az Operaház akkori vezetői átdol­gozták Erkel nagysikerű művét. Egressy szövegét és az opera dramaturgiáját Nádasdy Kál­mán, a színpadi változtatásokat Oláh Gusztáv s végül a zene bizonyos módosításait Radnai Miklós, az Operaház akkori igazgatója hajtották végre. A "Hunyadi" külföldre is el­jutott. Sajnos, Liszt Ferenc weimári, és Szemere Bertalan párizsi bemutatójának tervei nem valósultak meg. 1856-ban Bécsben, a neves operettszerző Franz Suppé vezényletével, 1860-ban pedig Bukarestben és Zágrábban került színre Erkel remekműve. Két évvel a szerző halála után nyomtatásban is megjelent az opera ének-zon­­gorakivonata, amit Erkel fiai ösztönző közreműködésével Kern Aurél rendezett sató alá. A "Hunyadi" legnépszerűbb zMieszáma kétségkívül, a "Meg­halt a cselszövő" kezdetű kórusmű. Ezzel kapcsolatban, mint a Magyar Honvédegyüttes volt szólistája, személyes él­ménnyel is szolgálhatok. 80 tagú énekkarunk állandóan műsorán tartotta a nagysikerű kórus­művet. Szinte minden koncerten zengett a terem, amint 80 torokból felharsant: "Meghalt a cselszövő, nem dúl a rút viszály..." egészen 1953-ig, Sztálin halála napjáig. Ekkor sürgősen levették az Együttes műsoráról. A rendszer akkori urai bizonyára tudták, hogy miért! (Következő számunkban foly­tatom Erkelnek, a magyar nem­zeti opera megteremtésével kapcsolatos munkásságát.) huszonöt éve halt meg, 1963. szeptember 28-án, és száz éve született, 1889. január 20-án. Ötvenedik születése napján Radnóti Miklós köszöntötte máig is eleven szavakkal. A költőt ünnepelte benne, "akinek nincs kora", mesterét, apját köszöntötte benne, "aki eretnek hadak között hűségre pél­dakép". 1939-et írtak akkor. Ha ma visszagondolunk rá, és tájékozódni igyekszünk a gaz­dag örökségben, amelyet ránk hagyott, talán legelőször nem a versei jutnak eszünkbe. 14 éves korában a piarista rendbe lépett, ennek a rendnek tagja maradt akkor is, amikor az 1930-31-es tanévben egyetemi katedrára került, s végül a magyar piarista rendtartomány főnökeként halt meg. Tanári, nevelői munkálkodásáról nem­csak jeles tanítványainak emlé­kezései tanúskodnak, hanem saját írásai is. Neve elvá­laszthatatlanul egybefonódott a magyar cserkészet történetével. Sokáig a Zászlónk főszer­kesztője volt. Kitűnő középis­kolai tankönyveket írt, s egyetemi tanárként is törekedett arra, hogy hallgatóiból jó kö­zépiskolai tanárt neveljen. A műveltebbeknek hitben való elmélyedését igyekezett szolgálni két imádságos köny­vével. Az elsőt Schütz Antallal együtt az ifjúság számára állította össze, a másodikat Dicsőség! Békesség! címmel a felnőttek használatára szánta. Lefordította a zsoltároskönyvet s a liturgiában használatos him­nuszokat. Részt vett a Szent vagy uram ima- és énekeskönyv szerkesztésében. Irodalomtörténeti írásaival először a huszadik századi irodalom megértéséhez akart segítséget nyújtani. Emlékezetes az az éleslátás és személyes elszántság, amellyel korán Ady mellé állt - sok ellenkezést kiváltó verseinek avatott értel­mezőjeként. Később főként a magyar irodalom katolikus ha­gyományainak bemutatását látta feladatának. Pázmányról, Zrí­nyiről írt vonzó és ma is eleven monográfiákat. Egyetemi elő­adásaiban az egész magyar iro­dalmat bemutatta: József Atti­láig. Egy nemzedék nőtt fel háromkötetes Esztétikáján, hoz­zá fogható áttekintés magyar nyelven azóta sem született. Akadémikus volt, több iro­dalmi és tudományos társulat tagja, az első Kossuth-díjasok egyike, 1946-tól haláláig a Vigilia főszerkesztője. Drámáit a Nemzeti Színház is játszotta. (Az idei, jubileumi évben Szent Istvánról szóló drámáját mű­sorra tűzte a Veszprémi Szín­ház.) Közkedvelt egyházi szónok volt: a harmincas években Sze­gedről is följárt Budapestre, hogy vasárnapi prédikációit a Mátyás templomból közvetít­hesse a rádió. 45 után adventi és nagyböjti "konferencia beszé­deket" tartott a budapesti piaris­ta kápolnában s egy-egy na­gyobb belvárosi templomban. Ezek a főváros katolikus (sőt: keresztény) vallási életének leg­jelentősebb eseményei voltak akkoriban. Az ötven éve megírt Kö­szöntőnek mégis igazat kell ad­nunk abban, hogy Sík Sándor gazdag életművében a költészet nem csupán egy sajátos szál a többi közt. Az ország, talán elsősorban a katolikus köz­vélemény úgy figyelt föl rá, mint költőre. Neki magának is költő volta adott sajátos hivatás­­tudatot, hogy itt is, ott is olyas­mit alkosson, ami az egész nem­zetnek maradandó kincse lett. 0 AMERIKAI Hfagyar Hírlap 1989. március 10. LOS ANGELESI MAGYAR HÁZ 1975 W. Washington Blvd. Los Angeles, CA 90018 Tel: (213) 737-8973 NYITVA: Minden nap déli 12-től Kedden zárva Elnök: FEKETE JÓZSEF Péntek, szombat és vasárnap este tánc- és szórakoztató zenét játszik LAKATOS SÁNDOR SZERETETTEL VÁRJA TAGJAI SORÁBA a MAGYARSÁGOT MAGYAR MŰVÉSZEK RÁDIÓMŰSORA minden szombaton délután 4 órakor a KTYM rádióállomáson, az 1460-s AM hullámhosszon Műsorvezetők: CZÖVEK ISTVÁN és CSAPÓ TAMÁS A 11. OLDALON ANGOLNYELVÚ szöveget találnak, Kedves Olvasóink. Ennek az oldalnak, amelynek közlését minden héten tervezzük, kis figyelem a célja. Olvasnivalót szeretnénk átnyújtani, tájékoztatót Magyarországról és a magyar eseményekről csupán angolul olvasó házastársak és a család fiatalabb tagjai részére. CZÖ VEK ISTVÁN A MAGYAR ZENEVILAG Ebben a rovatban - időről-időre - a magyar zene kiválóságairól emlékezünk meg, olyanokról, akik működésükkel örökre beírták nevüket a magyar művészet aranykönyvébe. ERKEL FERENC a magyar nemzeti opera megteremtője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom