Amerikai Magyar Hírlap, 1989 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1989-04-21 / 7. szám

VOL.1.ÉVF.-No.7.SZÁM - 1989. április 21. ____________________ÁRA: 60 cent_____________________ EGRI: A koncentrációs tábor, ami nem volt FERCSEY: Az utolsó sztálinista mohikánok Ebben a számunkban kezdjük közölni CLAIRE KENNETH új regényét A BEJRÚTBAN újra fellángolt harcok során az egyik felrobbant bomba megölte Spanyolország Libanonba akkreditált nagykö­vetét. YITZHAK SHAMIR izraeli miniszterelnök hétfőn, szinte váratlanul, Budapestre érkezett, hogy megtárgyalja a diplomáciai kapcsolatok magasabb szintre való emelését a két ország között. Ha ez megtörténik, Magyarország lesz a szovjet érdekközösségben az első ország amely teljes dip­lomáciai kapcsolatot létesít Iz­raellel. Amint a nyugat világlapok hozzáfűzik: ez természetesen javuló viszonyt árul el a Szovjet­unióval is. MOSZKVÁBÓL jelentik, hogy a szovjet kormány a Norvégia partjaitól északra elsüllyedt atomtengeralattjáró kiemelését tervezi. Ezen a ponton a tenger közel egy mérföld mély. A SZOVJET védelmi minisz­térium lapja most nyilvánosságra hozta, hogy a vietnami háború idején reguláris orosz fegyveres alakulatok tartózkodtak a hábo­rús zónában és rakétáikkal segítettek a vietnamiaknak az amerikai repülőgépek lelövé­­sében. KALIFORNIA partjai mellett (San Juan Capistranonál) sikeresen kipróbálták Amerika új rakétaelhárító lézerfegyverét, a­­melynek a világűrben történő hi­vatalos telepítésére csupán 1994- ben kerül sor. Részleteket nem hoztak nyilvánosságra, csupán annyi köztudott, hogy a fegyver elkészítése 250 millió dollárt vett igénybe. LECH WALESA lengyel munkásvezér bejelentette, hogy hívei a nemrégiben kreált köztársasági elnöki posztra akarják jelölni. ANDREJ SZAHAROV orosz atomtudóst és az oroszországi emberi jogok világszerte ismert harcosát a Szovjet Tudományos Akadémia közbenjárására az új nemzeti kongresszusba képviselő­nek jelölték. A MOSCOW NEWS című angolnyelvű újság bejelentette, hogy Geli Rjabov volt rendőr tíz évvel ezelőtt az Ural-hegységben lévő Szverdlovszkban megta­lálta II. Miklós volt orosz cár és családja meggyilkolt tagjainak holttestét, de a felfedezést a mai napig titokban tartotta. Ér­dekes, hogy ez az esemény most került nyilvánosságra. A cári család tagjainak tisztességes eltemetése feltétlenül aka­dályokat hárít el II. Erzsébet angol királynő szovjetunióbeli látogatása elől. KÍNA népessége a most köz­zétett adatok szerint elérte az 1.1 milliárdot. Az évezred vé­gére további 100 millióval több kínait várhatunk. KETTÉSZAKAD A PÁRT? Az utóbbi időben egyre gyakrabban emlegetik Budapesten a kommunista párt (MSZMP) kettészakadásának lehetőségét. Az ese­mények, a változások egyre élezik a helyzetet a reformisták és az ortodoxok között. Nyilvánvalóan ennek a jele, hogy új összetételű politikai bizottságot választottak. A központi bizottságot is tíz új taggal bővítették ki. Megtárgyalták a főtitkár és a régi politikai bi­zottság lemondását. Főtitkárrá ezúttal ismét Grósz Károlyt válasz­tották meg, de a magyarországi helyzettel ismerősök nem jósolnak tartós hivatalban maradást neki. Az események olyan gyorsan pereg­nek, hogy a helyzet szinte óráról-órára változik. Grósz Károly, Né­meth Miklós, Nyers Rezső, Pozsgay Imre - az ismertebbek közül - megmaradtak a politikai bizottságban. Új tagok: Jassó Mihály és Vastagh Pál. Jassó 1936-ban született és eredetileg tanító volt. Vas­­tagh tíz évvel fiatalabb és jogtudományból szerzett diplomát. Egyik sem úgynevezett "munkáskáder" tehát. Igen figyelemre méltó, ami pár napja Kecskeméten történt. A Reuter hírszolgálati iroda jelentése alapján erről a külföldi lapok is beszámoltak. A kommunista párt (MSZMP) reformista csoportja rendezte az értekezletet, amelyre 60 reformista pártvezetőt és 20 pártonkívülit hívtak meg. Az egész gyűlés, szinte minden felszólalás kimondottan éles hangon folyt le. Az értekezleten Pozsgay Imre ál­lamminiszter, a reformisták vezetője elnökölt. Pozsgay felszólalásá­ban megemlítette, hogy az utóbbi időben innen is, onnan is hallani lehet a párt kettészakadásáról. Hangsúlyozta, hogy ő személy szerint nem szeretné, ha erre sor kerülne. A reformistáknak természetesen meg kell szerezniük a 800 ezer párttag többségének a bizalmát. Eb­ben az esetben nem lesz szakadás. Ha ez nem történik meg, ő sem fog elzárkózni a kettéválás kimondása elől. Mindez természetesen burkolt figyelmeztetés volt mindazok részére, akik ingadoznak és nem tudják, hogy melyik oldalra álljanak. Akárhonnan nézzük is, ez a kecskeméti értekezlet jelentős esemény volt a magyar belpolitiká­ban, mert rányomhatja bélyegét a kibontakozási folyamatra. Figye­lemreméltó, hogy a kecskeméti értekezletet közvetítette a magyar televízió is. Tömegszerencsétlenség Angliában Anglia történelmének legsúlyosabb tömegszerencsétlenségét je­gyezték fel az elmúlt héten, amikor a sheffieldi labdarúgó-stadion­ban a megvadult tömeg halára nyomott és agyongázolt 94 embert és legalább kétszázat megsebesített. Feltétlenül hibát követett el a ren­dezőség, amikor a megengedettnél több nézőt bocsátott be, ugyan­akkor nem volt kellő számú személyzet, hogy a szükséges ellenőrzést és kordában tartást elvégezhette volna. Amint lenni szokott, termé­szetesen nem állott rendelkezésre megfelelő mennyiségű kötszer és gyógyszer sem. Balesetekre, tömegszerencsétlenségre általában soha sem vagyunk felkészülve. Az történt, hogy a tömeg nyomására kidőlt egy elválasztó kerítés. A jajveszékelésre pánik tört ki és fokozta a bajt. Másnap Margaret Thatcher angol miniszterelnök a helyszínen látogatást tett és szigorú vizsgálat lefolytatását helyezte kilátásba. BUSH ELNÖK BUDAPESTRE LÁTOGAT? A budapesti Magyar Nemzet a The Washington Post-ból idéz és megírja, hogy Bush elnök Detroitban, a lengyelek által lakott ottani elővárosban beszédet mondott és bejelentette a gazdasági segítsé­get, amelyet az Egyesült Államok kíván nyújtani Lengyelországnak. Ezt a várható amerikai segélyt egyébként Lech Walesa is közölte Varsóban és őszinte, elismerő szavakkal nyilatkozott az amerikai el­nökről. Egyben felszólította honfitársait, hogy "ügyesen és gyorsan" építsék újjá a Szolidaritás szakszervezetet, amely mostantól kezdve ismét törvényes az országban. A Washington Post úgy tudja, hogy a tervezett gazdasági csomagtervben vámkedvezményeket és hiteleket is fontolgatnak magánberuházások támogatására. Az általában igen befolyásosnak tartott Post-ban Don Obendorfer megírja, hogy Ge­orge Bush elnök ebben a pillanatban azt mérlegeli: elutazzék-e Var­sóba és Budapestre a párizsi gazdasági csúcstalálkozó után, július második felében. Reménykeltő hírek az atomfúzióról Amikor a két amerikai fizikus sikeres atomfúziós kísérletéről el­terjedtek a hírek a világon, amint lenni szokott, azonnal működésbe léptek a negatív erők is. Vajon miért van, hogy amikor valami kima­gasló eredmény születik, mindig akadnak, akik ezzel kapcsolatban szeretik lehűteni a kedélyeket. Ilyenkor aztán néha olyat írnak, amin a laikus ember is mosolyog. Nem lehet ugyanis kifogás, hogy valami eljárás több energiát ad vissza, mint amennyit felhasználtak, miután pontosan új energiaforrás felfedezéséről van szó és nem csupán energiaátalakításról. Az amerikai kísérlet után fizikusok az egész vi­lágon megismételték az eljárást - sikerrel. Ezt jelentették Moszkvá­ból, Rómából, Szicíliából, Londonból és Daliásból is. Az utahi egye­tem legutóbbi közlése szerint a kísérlet során a hélium ritka formá­ját találták meg. A tény, hogy ezt figyelemre méltó mennyiségben állították elő, azt bizonyítja, hogy az eljárás során nukleáris folyamat megy végbe. A KIBONTAKOZÁS EGYRE IZGALMASABB Hírmagyarázók a szovjet határokon belül és kívül megkísérlik ki­csinyíteni a grúziai eseményeket és olyan félrevezető beszámolókat adnak, mintha az élet visszatért volna a rendes kerékvágásba. Anél­kül, hogy erőszakosan az ellenkező hibába esnénk, érdemes meg­vizsgálni: ki miért tér el az események tárgyilagos interpretálásának vonalától? Maguk az oroszok elismerik, hogy a köztársaságban még nem jött létre a helyi erők konszolidációja. Kétségtelen, hogy már maga ez a megfogalmazás kissé rejtjelzett szöveg, amikor a valódi események és az általános helyzet körvonalait bizonyos fokig az el­vont tolvajnyelv ködösítő meghatározásával kívánják elmosni. Ez a mondat mindennapi nyelven azt jelenti, hogy az indulatok semmi­esetre sem csillapodtak le és azok a csoportok, amelyek részéről a kezdeti bizalmatlanság elindult, egyelőre távolról sem kaptak garan­ciát, hogy panaszaik közül bármit is orvosolni fognak. Moszkva köz­ponti csapatokat, harckocsikat küldött a helyszínre, nyilvánvalóan azért, mert nem akart nagyobb felfordulást, ugyanakkor azonban ar­ra is ígéretet tett, hogy ha a grúzok felelősséget vállalnak a rend fenntartására, a fegyvereseket, tankokat azonnal kivonják. Ez egye­lőre nem történt meg. Ami Tbilisziben kirobbant, nyilvánvalóan nem ok nélkül robbant ki. Maga Sevardnadze, a Moszkvából kiküldött békéltető, olyan kije­lentést tett, hogy amit Grúziában talált, az maga a pokol és semmi­féle magyarázat nem igazolhatja "ártatlan emberek halálát". Ezek az ártatlan emberek pedig grúzok, a helyi elégedetlenkedők és akik ve­lük szemben erőszakot alkalmaztak, azok a katonák, akik állítólag nemcsak lőttek, hanem lapátokkal vertek agyon embereket. Ezzel kapcsolatban a Krasznaja Zvezda arról ír, igaz, hogy óvatosan "hí­resztelésekre" hivatkozik: a katonák most álltak volna bosszút Sztá­linnak az orosz néppel szemben elkövetett bűntetteiért. Ezen a pon­ton már érdemes odafigyelni, mert ha mindez igaz, valójában ebben az aprónak ítélhető körülményben a szovjet polgárháború csírája rejtőzik. Hiszen oroszok egy másik köztársaság népén állnak bosz­­szút. Ez többé nem az örmények, az észtek, lettek, litvánok - lengye­lek, magyarok függetlenségi törekvése, szabadságharca, hanem az egy államszövetségbe kényszerített népek egymás ellen való fordulá­sa. Mindezt valószínűleg Gorbacsov és közvetlen környezete is felis­meri. Tisztában van vele, hogy ezen a ponton könnyen lángba borul­hat a "testvéri" szovjet népek szövetsége. Más kérdés azután, hogy ez a történelmi folyamat egyáltalán megállítható-e. Amint az MTI jelentette, Gorbacsov "az ország jövőjéért, az át­alakítási politika sorsáért érzett aggodalomtól áthatott személyes hangú felhívással fordult" Grúzia népéhez:- Az, ami Tbilisziben történt, kétségtelenül kárára van az átalakí­tásnak, demokratizálásnak, az ország megújulásának. Felelőtlen sze­mélyek fellépései, tettei a köztársaságban a feszültség növekedésé­hez vezettek. Szovjetellenes jelszavak hangzottak el, amelyek arra hívtak fel, hogy a szocialista Grúziát kitépjék a szovjet népek testvé­ri családjából. Sevardnadze és Gorbacsov beszéde után Dzsumber Patiasvili, a grúz párt első titkára lemondott. Az események ebben a pillanatban ezen a ponton állanak és meg kell várni, hová, merre felé fejlődnek a dolgok. Figyelemre méltó az amerikai The Wall Street Journalban a lap belső munkatársa és helyettes szerkesztője, Keresztes Péter tollából megjelent cikk, amely szerint a lengyelek és magyarok nemes ver­senyben vannak, hogy - különböző utakon történt elindulás után - a bizonyos fokig eltérő módszerekkel ki ér el gyorsabb és jelentősebb eredményt. A cikk arról tájékoztat, hogy a magyarországi kommu­nisták vezető reformátora, Pozsgay Imre, aki szinte üstökösként tűnt fel a politikai égbolton, a teljesen nyugati típusú gazdasági beren­dezkedés oldalán áll. Keresztes szerint Pozsgay a párt ortodox szár­nyát mindössze 10-15 százalékra becsüli. Azt várja, hogy előbb­­utóbb törésre kerül a sor és akkor a reformisták megkezdhetik a konszolidálódást. Az ellenzék (másként gondolkodók) részéről most már éveken át kifejtett nyomás végül is elérte, hogy többé kijavíthatatlan repedések jelentkeztek a kommunisták addig teljesen egységesnek látszó tábo­rán belül és jelenleg a különféle klikkek jelentős százalékban egy­más ellen harcolnak és nem a "külső ellenség" ellen. Ma már a köz­vélemény diktál és kommunista hangadók is igyekeznek a tömeg szájízének megfelelően beszélni. Alig pár hete még kérdés volt, hogy 56 felkelés volt-e, forradalom, vagy ellenforradalom, ma már a veze­tő budapesti lapok is "dicsőséges szabadságharcunkról" írnak, ezen a ponton teljesen felzárkóztak a külföldön, elsősorban nyugaton élő magyarság véleményéhez. Exhumálják és mint hősöket, újra elteme­tik az 1956-os vezetőket. Más nyugati lapokban is divatban vannak a magyarok, akik ezút­tal ismét hősi harcukat vívják, csak éppen okosabban, mert nem le­het beléjük kapni; összehúzzák magukat, mint a sűndisznó és a de­mokrácia meg az emberi jogok tüskéit fordítják kifelé. Napról-napra áldozatot hoznak, mert szükség van, növekvő hiányok, de legalább nem folyik a magyar vér és a szép főváros házai sem dőlnek romba. A magyarok érzik, tudják, hogy ezúttal csak ők győzhetnek. SZ.L. AMERIKAI AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL « WEEKLY NEWSPAPER

Next

/
Oldalképek
Tartalom