Amerikai Magyar Hírlap, 1989 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1989-03-24 / 3. szám
CZÖVEK ISTVÁN A MAGYAR ZENEVILAG Ebben a rovatban - időről-időre - a magyar zene kiválóságairól ‘ emlékezünk meg, olyanokról, akik működésükkel örökre beírták nevüket a magyar művészet aranykönyvébe. ERKEL FERENC (Második rész) Ez üLin./ A Magyarországon népszerű humorista NAGY BANDÓ ANDRÁS rovata KOCKA UTCA 13. Erkel Ferenc "Hunyadi Lászlójáról a már megkezdett tanulmányunkban megállapítottuk, hogy a "Hunyadi" óriási szakmai és közönségsikerét már szinte lehetetlen tovább fokozni. Erre azonban alaposan rácáfolt Erkel következő műve. 1861. március 9-én került színre a pesti Nemzeti Színházban Erkel harmadik operája, a Katona József örökbecsű szomorújátéka alapján komponált "Bánk bán" Tizenhét év telt el a "Hunyadi" bemutatója óta, s így érthető, hogy a nemzet nagy érdeklődést tanúsított az opera iránt. Erkel 1850 óta dolgozott a "Bánk bán" partitúráján. Az opera szövegírója, Egressy Béni, már nem lehetett jelen a premieren, mert tíz évvel a bemutató előtt, fiatalon, 37 éves korában elhunyt. A "Bánk bán" bővelkedik drámai jelenetekben; összeesküvés, ármánykodás, bosszú a cselekmény mozgató rugója. Zenei és népszerűségi nézőpontból a mű két kiemelkedő száma a koncerteken ma is gyakran felhangzó Keserű bordal, Vörösmarty versére, valamint a hazája sorsáért aggódó Bánk szívszaggató áriája: Hazám, hazám, te mindenem, Tudom, hogy életem neked köszönhetem, Arany mezők, ezüst folyók, Hős vértől ázottak, könnytől áradók. Sajgó sebét felejti Bánk, Zokog, de szolgálja népe szent javát, Magyar hazám, megáldalak, Szép érted élni, érted halni, Te szent magyar hazám! A sok lelkes kritika közül Mosonyi Mihályé a legtalálóbb: "...ez a dalmű nagybecsűnek nevezhető, amely nagyon sokáig dacolni fog az idő vasfogával". - Mosonyi kiváló jósnak bizonyult, mert a "Bánk bán" napjainkig több mint 700-szor került színre Magyarországon, de Finnországban, Belgiumban és a Szovjetunióban is sikerrel játszották. Egy évvel a "Bánk bán" bemutatója után, 1862-ben, Erkel egy új művel, a "Sarolta" című vígoperával jelentkezett. A közönség azonban nem lelkesedett az új műért, főként a gyatra szövegkönyv, és a cselekmény vígoperához nem illő nehézkessége és vontatottsága miatt. A kritikák Erkel személyére nézve udvariasak, de semmitmondóak voltak. Megegyeztek abban, hogy ez a "szomorú" vígopera nem tartozik Erkel időálló művei közé. Erkel Ferenc A "Sarolta" csupán hatszor került színre a Nemzetiben. 1901-ben az Operaház ismét próbálkozott vele, de négy előadás után itt is lekerült a műsorról. 1971-ben Szegeden, Vaszy Viktor átdolgozásában azonban sikert aratott. A kiegyezés évében, 1867. április 6-án mutatták be, ugyancsak a Nemzeti Színházban, Erkel forradami zenedrámáját, a "Dózsa György"-öt. Ebben a művében Erkel lemondva eddigi operanyelvezetéről, a wagneri zenedráma talajára lépett. A Wagner-barát kritikusok ujjongtak a lelkesedéstől, a közönség pedig csalódottan elmaradt az előadásokról. A nagy parasztvezér életéről szóló mű csupán tíz alkalommal került színre. Újbóli megszólaltatását - Németh Amadé vezetésével - a Magyar Rádió tűzte ki feladatául. 1874. május 20-án ismét Erkelbemutatóra került sor a Nemzetiben. Erkel: "Brankovics, Szerbia despotája" című négy felvonásos operáját hirdették a plakátok. Ebben a művében a szerző mesterien bánt a három, egymástól elütő zenei anyaggal, a magyarral, a szerbbel és a törökkel. A szereplők jellemzésére is nagy gondot fordított. Azonban a szövegkönyv miatt, amelyet a kritikusok szánalmas tákolmánynak, irodalmilag értéktelen munkának minősítettek, a "Brankovics" nem tudott beállni a "Hunyadi" és a "Bánk bán" sikersorozatába. A Nemzetiben 20, 1889 és 1910 között az Operaházban 12 alkalommal hangzott el. 1962-ben Romhányi József szövegkönyvével és Kókai Rezső hathatós zenei beavatkozásával újította fel az Erkel Színház. Ez a változat 25 előadást ért el. Erkel Ferenc 70 éves volt, amikor 1880. november 30-án, ugyancsak a Nemzeti Színház bemutatta a mester utolsóelőtti operáját, a "Névtelen hősök"-et. Az 1848-as szabadságharc idill— jének megkomponálásába már Erkel fiai, Gyula és Elek is belesegítettek. A legtöbb ária hangszerelése is az ő kezük munkája. Szövegét a jeles népszínműíró, Tóth Ede készítette. Mindent egybevetve, a műdalra épülő új Erkel-opera, a "Névtelen hősök" sem állta ki az idők viharát. A Nemzetiben 6-szor, 1916-ban, az Operaház felújításában, 4-szer került színre. Erkel utolsó operáját, az "István király"-1, az 1884-ben megnyílt Operaház nyitódarabjának szánta, de a mű csak félévvel később, 1885. március 15-én került bemutatásra. Az elmúlt évtizedek folyamán ez az Erkel-opera is feledésbe merült, s csak a "Hunyadi László" és a "Bánk bán" ragyog töretlen fénnyel a magyar zenevilág horizontján. Sík Sándor verse CINEGE Kertünk bokrán cinege, cinege. Szobámba behallik éneke. Asztalom mellett olvasok, Asztalomon könyvek, hírlapok. Értelek, pajtás, cinege, cinege! Azt fütyörészed: "Minek-e? Minek-e?" Tisztes a munkád, szereted, szereted, Az ágyad fejénél feszület, feszület. Nem elég ennyi? Mire több? Mire több? A többire hékám fütyülök, fütyülök! Igazad van pajtás, cinege, cinege, Egy fütty az ember élete. Egy pici fütty az életem, Elég az gondnak, hogy szép legyen! Elég az gondnak, hogy jó legyek, Mindenkinek, amíg lehetek. Mire nekem bánnom, - igaz-e! - Bolond-e más vagy gonosz-e? Ember öröme panasza Úgyis azúristen igaza. Feneketlen a világ feneke, Igaz-e pajtás, cinege, cinege! Egy az igazság, kicsikém, Egy az okosság, tudom én, tudom én: Vagyok-e Isten gyereke, Mint te kicsi testvér, cinege, cinege. Hogy ezek az újságok... miket írnak összevissza!... Hogy itt magány van... Meg elidegenedés... Hát ez nem igaz!... Itt a Kocka utcában nincs magány és nincs elidegenedés!... Mi itt együtt vagyunk sütve... főzve!... Sütöm a bundás kenyeret, s a szomszédom nyalja a száját!... Meg a pirítóst!... Mert aki ideköltözik, az éveken át alig-alig eszik!... Fogyókúrázom!... Úgy döntöttek!!!... (Maguknál is?...) Tudják, hol voltam én elidegenedve?... Az albérletben. Ahol hosszú éveken át laktam... Jó... tudom, ebben nem voltam egyedül!... Velem volt a feleségem is!... Micsoda hely volt az! - ... Röhej!... Szép, nagy, tágas... szobakonyhás lakás... Ugyanaz a szoba, mint a konyha!... Manzárdajtaja volt: mindig mondta a házinéni, hogy: "Finomanzárd, mert kiesik a keretből!..." Mindenütt huzat volt... Csak a székekről meg a párnákról hiányzott!... Volt ágyunk... Meg szalmazsákunk... Benne bolhánk... A házinéni önkéntes véradó volt... (Ismerték?...) De amikor ideköltöztünk, minden megváltozott!... Beiratkoztam a "Fuss! Alkoss! Gyarapíts!" mozgalomba... Azóta reggel futok... Napközben alkotok... S éjjel gyarapítók!... Három szép gyerekem van már... Meg két csúnyailyen a család... Csak a bátyámat sajnálom!... Neki még mindig nincs lakása!... No, azért a bátyámnak már könnyebb dolga lesz!... Jött ez az új lakásrendelet... Ez mérsékelni fogja az eddigi ellentmondásokat!... Nem azért mondom, de én eddig se mertem soha, semmiben se ellentmondani!... És akkor tessék elképzelni: ezt fogják ezután mérsékelni!... A Minisztertanács megállapította, hogy eddig nem voltak egyenlőek a lakáshoz jutás esélyei... Mármint a bátyámnak és a Minisztertanácsnak!... Ez a lakásrendelet módot ad rá, hogy a használatba vételi díj három-négyszeresét kapja vissza térítésként, aki lemond a lakásáról... Na hát akkor a bátyámnak küldhetnek egy zsák pénzt, mert ő épp tegnap mondta, hogy már teljesen lemondott a lakásáról!... Magány meg elidegenedés!... Ugyan már!... Szinte mindenkit ismerek minden szinten!... Itt jobbról... az Ördöghék laknak!... Sokáig hallgattuk, hogy veri az Ördögh a feleségét... de mióta a nőnek a maszek fogorvos megcsinálta a fogát... azóta nem meri szájon vágni, mert egy Zsiguli ára van az asszony szájában!... A többi nőnek is ismerem a viselt dolgait!... Én indítottam be a házban a "Ki tud többet a más feleségéről?" mozgalmat!... Azóta mozgalmas az életünk!... Már azt is kiderítettem, hogyan működik a fiatalasszonyok csőmorzéja! (Van, aki ismeri??... Na, a többieknek elmondom!...) Végy egy kalapácsot!... Vagy egy pénteki sütésű kenyeret!... Égy kopogás a csövön... jelzi, hogy kész a kávé, jöhetnek inni a barátnők... Két ütéssel adja tudtul, hogy van hozzá rum, nem kell hozni!... Három ütéssel jelzi, hogy megjött a barátja, senki ne zavarja!... S ha harminc-negyven erőteljes ütést hallok, akkor tudom, hogy hazatért férj is!... Itt fölöttem egy özvegy élsportoló lakik... Amíg élt a felesége, három fickóval is csalta!... Ez a nyimnyám alak meg folyton csak azt hajtogatta, hogy "Nem érdekel, hogy van a feleségemnek három pasija, én sem vagyok utolsó, elvégre bekerültem a legjobb négy közé!..." Nem a győzelem, csak a részvétel a fontos!... Tetszenek látni!... Hát nem elidegenedés van itt, hanem összemelegedés!... Itt előttünk meg a játszótér fekszik... Sokszor azt se tudom, hogy melyik gyereknek ki az apja!... Pedig ha tudnám, csak megmondanám az anyjának!... Itt nálunk nyüzsgés van és élet!... A kapuban mindig asszonyok pletykának... Hozzánk mindig jön valaki!... Jön a vízszerelő— akit magunk közt egyszerűen csak Szent Lászlónak kereszteltünk, mert addig vésett, míg vizet nem fakasztott a falból— Aztán jön a felebarátunk, a gázszámlás... Hozza a barátság gázszámlát... Van mit fizetni!... Jön a postás- Mindig kétszer dudál... ő vagy fizettet, vagy iszik... Portó vagy portorikó... A liftszerelő annyit járt hozzánk, hogy a napokban mondtam már neki: "Pajtás, költözz be ide az aknába!..." Aztán jönnek a művészek a lakótelepi klubunkba... Kicsit drágák!... Mondtam is a lakógyűlésen: "Majd meghívjuk a Vámosit, ha lejjebb viszi a- Zárayt!... A napokban jövök haza... na, mondom, itt van nálunk az anyósom... A bicklitárolóban ott volt már a söprű!... Fönt beszélgettünk a lakásban az erkélyen... azt mondja: "Hogy itt a lakótelepen mennyi taxi van nálatok!... Mindig így van?..." Mondom: "A francot!... Két éve kihívták őket, s még ma is a megadott címeket keresik!..." Hát akkor ennyit magunkról és a Kocka utcáról— Láthatják, itt nálunk nincs magány és nincs elidegenedés!... Sőt!... A Kocka utcát kiemelt körzetként kezelik ezután... piano-bárjában minden hét végén a közkedvelt BODROGI GYULA 1533 N. La Brea (at Sunset, La Brea Shopping Center) Telefon: (213) 876-6612 szórakoztatja a közönséget FREE PARKING ®s szeretettel várja barátait DR. RAY PÉTER ügyvéd Telefon: (818) 788-9132 15760 Ventura Blvd. Suite 700 Encino, CA 91436 |H Mm»** EBB
