Amerikai Magyar Hírlap, 1989 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1989-03-17 / 2. szám
A BUDAPESTI MÁRCIUSI ÜNNEPSÉG Lapzártakor izgatottan vártuk a híreket, a rádiót figyeltük, New Yorkkal beszéltünk többször és kapcsolatban voltunk az Amerika Hangja helybeli tudósítójával, aki olyan készségesen ajánlotta fel, hogy bármikor rendelkezésünkre áll. Hiába, egyszerűen fizikai lehetetlenségről van szó. Amikor a magyar fővárosban csak gyülekezni kezdenek, a mi lapunk már kinyomtatva vár a postázásra. Hűséges beszámolót tehát csak egy hét múlva közölhetünk. Most csak annyit, hogy Budapest első szabad márciusi ünnepségére százezres tömeget várnak. Felvonulást terveznek, amelynek útvonala megismétli az 1956-os történelmi demonstrációt. Magkaptuk a híreket a Magyar Demokrata Fórum szombati gyűléséről, amelyen Grósz Károly is részt vett. Értesülésünk szerint Csoóri Sándor író felszólalt és Grósz felé fordulva, nyomatékkai ezt mondta: "A politikai vezetésnek tudomásul kell venni, hogy a jövőben a ’bolsevizmus’ és ’szocializmus’ szavakat a magyar szótárból törölni kell." TÁMADÁSBAN AZ AFGÁN FELKELŐK A tíz éve tartó polgárháborúban a felkelők hadműveleteinek irányítói elérkezettnek láthatták az időt az egyik tartományi főváros ellen intézendő összpontosított támadásra. Jalalabad Afganisztán ötödik legnagyobb városa és 40 mérföldre nyugatra fekszik a pakisztáni határtól. Az elmúlt vasárnapon kifejlődött nagy harcban a mohamedán szabadságharcosok 3,000 rakétát lőttek ki a városra, amivel egyidejűleg gyalogsági támadást indítottak. A hivatalos afgán (kommunista) jelentés szerint mintegy 380 támadót megöltek és ezzel a támadást megállították. A gerillák által kiadott felvilágosítás a halottak számát 45-90-re teszi. A szovjet televízió jelentése szerint 14,000 felkelő vett részt a támadásban és legalább 3,000 pakisztáni "tanácsadó". A kabuli rádió is 380 felkelő halálát jelentette, viszont nem beszélt a saját veszteségekről. Úgyszintén sehol sem történik említés szovjet tanácsadókról, pedig biztos, hogy azok is jelen vannak. Egyidejűleg a Bush-kormány Washingtonban annak jelentőségét vizsgája, hogy miképen lehetne a gerilláknak korábban eladott Stinger-rakétákat visszavásárolni. Valamilyen ok miatt Amerikában most kezdenek aggódni amiatt, hogy ezek a légelhárító rakéták, amelyek rendkívül hatásosak és jelentős szerepük volt abban, hogy az oroszokat megfosszák a győzelem puszta álmától is és így közreműködtek a szovjet kivonulás elhatározásában - esetleg külföldi terroristák kezébe kerülhetnek. MÁRCIUS 15-A MAGYAR SAJTÓ NAPJA * A CANAVERÁIÉI rakétakilövő állomásról hétfőn reggel minden készülék és felszerelés tökéletes együttműködésével sikeresen elindult első idei útjára a visszatérő űrhajó, ezúttal a Discovery, amely 100 millió dolláros kommunikációs műholdat bocsátott útra. * A LENGYEL kommunista konnány és az évekkel ezelőtt törvényen kívül helyezett Szolidaritás szakszervezet vezetői között hetek óta folytak a tárgyalások és most állítólag megegyezéshez vezettek. Eszerint szabad választásokat fognak tartani és visszaállítják a parlament második házát. * JAMES BAKER amerikai külügyminiszter májusban Moszkvába utazik, hogy a szovjet tárgyalóféllel megbeszéljék a stratégiai fegyverkorlátozás részleteit és az első csúcsértekezletet Bush elnök és Gorbacsov főtitkár között. * MIHAIL GORBACSOV Kubába látogat el április első hetében - jelentették be néhány nappal ezelőtt Moszkvában. * A BÉCSI tanácskozáson, amelyen 35 állam külügyminiszterei találkoztak, Sevardnadze szovjet miniszterelnök jelentős csapatlétszámcsökkentési tervet jelentett be és természetesen ugyanezt várják el a NATO- államoktól is. Baker amerikai külügyminiszter olyan üzenetet küldött Gorbacsov főtitkárnak, hogy a Szovjetuniónak hivatalosan be kellene jelentenie az úgynevezett Brezsnyev-doktrina forgalomból való kivonását. Ez a doktrína ad engedélyt szovjet katonai beavatkozásra, ha a kommunista tömbön belül "liberális" megmozdulásra kerülne sor. * IRÁN megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Angliával a brit kormánynak a nevezetessé vált Sátáni Versek című könyv szerzőjével kapcsolatban elfoglalt álláspontja miatt. * KASSEL nyugat-németországi város közelében heves (5.5 pontos) földrengést észleltek, állítólag amiatt, mert az egyik bányában megelőzően robbantást hajtottak végre. Voelkershausen kelet-németországi városban az épületek 80 százaléka megrongálódott. A lökéseket Svájcban is érezték. * AZ AMERIKAI kormány az elmúlt héten kiutasított egy szovjet katonai attasét, aki a washingtoni nagykövetségen teljesített szolgálatot és állítólag hírszerző tevékenységet végzett. A szovjet kormány felhábordását fejezte ki az amerikai intézkedés miatt. A Szabad Magyar Újságírók Szövetsége 1978-ban történt megalakulása óta évről-évre nyilatkozatot bocsát ki március 15-én, így köszöntvén a magyar sajtó ünnepét. Mert 141 évvel ezelőtt e napon született meg hazánkban a sajtószabadság és magátol értetődik, hogy akkor tartjuk a magyar sajtó napját. 1848-ban a cenzúra eltörlésével és a sajtószabadság deklarálásával kezdődött a nemzeti újjászületés és erre emlékezni most időszerűbb, mint eddig bármikor. Az Újságírószövetség felhívása eddig minden évben felidézte a negyvennyolcas forradalom történelmi vívmányait és emlékeztetett a sajtószabadság hiányára. Évről-évre megállapítottuk, hogy hazánkban nincs a hatalomtól független, szabad sajtó, mert a párt ellenőrzése alatt tartja a nyomdákat és a szerkesztők állami alkalmazottak. Az igazságot megíró újságok illegalitásba, a föld alá szorultak, a szamizdatok terjesztői pedig nem kis kockázatot vállalva működnek. Napjainkban ezt már nem mondhatjuk. A jelek arra mutatnak, hogy a magyar reformok nyomán új szelek söpörnek végig a Duna-Tisza közén és felkavarják az évtizedek óta poshadó politikai állóvizet. A negyvennyolcas és az ötvenhatos ifjak utódaiként porondra lépett ellenzékiek a nemzet teljes szabadságáért harcolnak. (FMH) A Los Angeles-i márciusi ünnepély: Jancsó Gyula, C/ene Ferenc, Reksz Y. Ilona, Kannás Alqjos, Szörényi Éva, Fekete József, Dolinszky János VOL. 1 ÉVF. 2. SZÁM 1989. március 17. FERCSEY: A múlt tükre előtt EGRI: Emigráns világunk NYITRAI: Pártpuccs DEMSZKY: Döntés kérdőjelekkel A genfi határozat (New York-i ENSZ -tudósítónktól) Március 9-én Genfben az Emberi Jogok Bizottsága határozati javaslatot szavazott meg, amit Svédország nyújtott be. Magyarország hivatalosan támogatta a svéd javaslatot, amit a Bizottság a következő arányban szavazott meg: 21 mellette, 7 ellene és 10 tartózkodott a szavazástól. A határozati javaslat lényege ez volt: a Bizottság kifejezte aggodalmait a romániai szabadságjogok és emberi jogok említett megszegéséért; megjegyezte, hogy a kormány vidéki szisztematizálási politkája, ami kényszer-áthelyezéssel jár és ősi tradíciókat sért, a nép széles rétegei jogainak további megsértéséhez vezet; kifejezte aggodalmát afölött, hogy Románia nemzeti kisebbségei egyre több súlyos akadályba ütköznek, hogy kultúrájukat fenntarthassák; sürgette a kormányt, hogy a nemzetközi eyezmények értelmében tartsa be nemzetközi kötelezettségeit; kérte a Bizottság főnökét, hogy nevezzen ki különleges előadót, aki kivizsgálja az emberi jogok helyzetét Romániában; és sürgette a román kormányt, hogy működjön együtt a Bizottsággal és ezzel a különleges előadóval. A következő 21 ország szavazta meg a javaslatot: Argentina, Belgium, Kanada, Colombia, Franciaország, Gambia, Nyugat-Németország, Olaszország, Japán, Mexikó, Peru, Fülöp-szigetek, Portugália, Sao Tome and Principe, Szenegál, Spanyolország, Swaziföld, Svédország, Egyesült Királyság (Anglia), Egyesült Államok, Venezuela. Hét szavazott ellene: Bangladesh, Kína, Kuba, Etiópia, Pakisztán, Szomália, Sri Lanka. A szavazástól tartózkodott: Brazília, Bulgária, Ciprus, India, Irak, Nigéria, Panama, Ruanda, Togo és Jugoszlávia. Az Emberi Jogok Bizottságának, amely minden évben Genfben ülésezik, 43 ország a tagja. A romániai ügyben közülük öten nem szavaztak, köztük igen figyelemre méltó a Szovjetunió, Ukrajna és Kelet-Német ország állásfoglalása. A másik két nem-szavazó Marokkó és Botswana volt. A svéd delegátus bejelentette, hogy a Bizottság irodája szóbeli meghívást kapott romániai látogatásra. Ezt a meghívást azonban nem erősítették meg. A román kiküldött erre azt mondta, hogy Románia el akarta kerülni a vitát, de közben "elfogadhatatlan helyzet alakult ki" és ilyenformán a meghívás nem érvényes. A szavazás után a román delegátus kijelentette, hogy kormánya adatokat adott át a Bizottságnak a romániai helyzetről az emberi jogok tekintetében. Hangsúlyozta a román delegátus, hogy Romániának nincs tanulnivalója sem Franciaországtól, sem Angliától, sem Nyugat- Németországtól, sem az Egyesült Államoktól, ahol milliók élnek munka nélkül. Ezek az országok jobban tennék, ha a saját problémáikkal törődnének és nem próbálnák elterelni a figyelmet azzal, hogy máshová néznek. Propagandáról van szó és próbálkozásról, hogy megváltoztassuk a határokat, folytatta a román delegátus. Nem meglepő, hogy Magyarország támogatta a határozati javaslatot, amelynek célja, hogy szítsa a nemzetiségi sovinizmust. Románia határozottan visszautasít minden próbálkozást, hogy vizsgálatot indítsanak és ellenőrizni próbálják, mindez nem egyeztethető össze a be-nemavatkozás elvével. Románia semmisnek tekinti a határozatot, mint minden próbálkozást, hogy nemzeti jogait megsértsék. De nem sokan vették komolyan a román delegátus méltatlankodását. Ha nem kerülnénk a nagy szavakat, azt mondhatnánk, hogy történelmi pillanat volt, amikor a nemzetközi Bizottság, egy semleges ország javaslatára, vizsgálatot rendelt el - elsősorban a sokat szenvedett erdélyi magyarság érdekében. Nemcsak az Egyesült Államok és Nyugat-Európa állt mellénk, hanem több afrikai és latin-amerikai ország, köztük az általában balra hajló Mexikó. Japán a szavazásoknál a legóvatosabb, ezúttal szintén mellettünk szavazott. Jelentős esemény, hogy a Szovjetunió nem bíztatta a közép-keleteurópaiakat, hogy befolyásolják harmadvilágbeli kollégáikat: akadályozzák meg egy kommunista uralom alatt élő ország kipellengérezését. A szovjet orbitusban keringő országok közül csak a sztálinizmus maradványai, Kuba és Etiópia szavaztak a javaslat ellen, Románia mellett. Jugoszlávia úgy döntött, hogy tartózkodik a szavazástól, pedig minden oka megvolt arra, hogy kivizsgálást követeljen Romániában, hiszen a jugoszláv-román határon nem egy menekülőt lőttek le. Viszont figyelemreméltó, hogy Bulgária is tartózkodott. Ezt mindenesetre másképpen kell értékelni, mint Brazília tartózkodását, ami nekünk csalódást okozott. Megemlítjük, hogy három nappal a svéd javaslat szavazása előtt Vernon Walters amerikai nagykövet az emberi jogokról beszélt és ráirányította a figyelmet Romániára. "1989. januárjában Bécsben Románia úgy nyilatkozott, hogy nem tartja magára vonatkozónak azokat a dokumentumokat, amelyek az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia revíziójával kapcsolatosak" - mondta Walters. "Ez a nyilatkozat Romániát az európai konszenzuson kívül (Folytatás a 2. oldalon) AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL ■ WEEKLY NEWSPAPER AMERIKAI
