Amerikai Magyar Hírlap, 1989 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1989-09-01 / 24. szám

A CSEHSZLOVÁKIAI Ma­gyarok Nemzeti Bizottmá­nyának Los Angeles-i csoportja valamennyi helybeli egyház és egyesület erkölcsi támoga­tásával Felvidéki Estet rendez szeptember 29-én, pénteken este 7 órai kezdettel a Magyar Ház­ban. A rendezvény a Magyar Mérnökök Baráti Körének szokásos összejövetele kereté­ben zajlik le, minden évben egy­szer. Ez alkalommal mozgó fil­met fogunk bemutatni a Fel­vidék gyönyörű tájairól, nép­viseletéről és tánckulturájáról. Kérjük a magyarok megjele­nését, hogy ezzel is támogassuk Dr. Duray Miklóst. DEMSZKY GÁBOR kép­viselőjelöltségével és szeptem­ber végi Los Angeles-i látoga­tásával kapcsolatban többek te­lefonérdeklődésére közöljük, hogy ifjú barátunk, a neves szociológus a Szabad Demok­raták Szövetsége jelöltjeként a budapesti hetedik kerületben indul. A BUDAPESTI Magyar Hír­lapban olvassuk, hogy amikor Bush amerikai elnök Budapesten a lebontott vasfiiggöny szöges­drótjának díszes plaketten el­helyezett darabját kapta aján­dékba Németh Miklós minisz­terelnöktől, az ötlet több külföldi üzletember fantáziáját megragad­ta. Akkor azonban már a ma­gyarországi MERT és egy osztrák vállalat eltervezte, hogy közös vállalkozásban darabonként 38 dollár (500 schilling) áron keres­kedelmi forgalomba hozza ezt az igen népszerüenk jósolt szuvenírt. Igen ám, de a szabad piac üzleti versenye más vállalkozókat is tevékenységre sarkallt. Hivatkoz­nak a Rubik-kocka évekkel ezelőtti nagy sikerére, amit akkor Hong Kongban arattak le, úgy, hogy lemásolták és a magyar árnál jóval olcsóbban forgalom­ba hozták a híres türelemjátékot. A Hong Kong-i dömpingipar megint mozgásba lendült. Állí­tólag már készülnek a magyar­­országi "eredeti" vasßggönyböl készült emléktárgyak és valahol hátul nyilvánvalóan ott lesz a felírás: Made in Hong Kong... A MAGYARORSZAGI Ganz Vasúti Jánnűgyártó Rt. részvé­nyeinek többségét az angol Tel fos Holdings P.L.C. vásárolta meg. Az aláírási szertartás a budapesti Hilton Szállóban volt, Beck Tamás kereskedelemügyi mini­szter jelenlétében. TALÁLKOZZUNK A MOCCÁBAN! Ila barátaival, ismeró'seivcl akar találkozni, nincs jobb licly, mint a CAFE MOCCA Házi készítésű, frissen készült magyar ételek, palacsinta, lángos, eszpresszó-kávé. Készételek elvitelre is. Hétfőtől szombatig 12-6-ig nyitva. Vasárnap zárva. Partik 25-30 személyre bármikor. Hollywoodban, központi fekvéssel, szabad parkolás. 1123 Norlli Vine Street, (szemben a Carpeleria üzlettel) Telefon: (213) 463-6770 A viszontlátásra: ÉVA EUROPEAN VIDEO DISTRIBUTORS Presents iglci DiÁrcr 1935 fekete-fehér 90perc US$39.50 KABOS GYULA - JÁVOR PÁL GERVAYMARICA Gázon Gyula, Pethes Sándor, Márkus Lajos és sokan mások. ZENÉS VÍGJÁTÉK az iglói diákéletről, romantikus diákszerelmekröl és csínyekről. KABOS GYULA a kocsmáros szerepében felejthetetlen marad. Kitűnő kép és hang minőség! irkic ALfCNZC VILÁGSZINtIÁJA 1986 színes 60perc US$ 29.50 Alfonzé, a kitűnő komikus paródiája a világirodalom három jól ismert drámájáról. ALFONSHOW - Alfonzó a súlyemelő, a késdobáló, a titokzatos juggler, a hegedűs, a trombitás és Alfonzó újra és újra. Please send me:......................................................................................... ..............................................................................elmü filmeket [] VHS vagy (] BETA Name.......................................................... Adress:........................................................... City. State:.......................................................................ZIP:....................................................... Chek............................... Money Order.................. C.O.D................. USA only Visa:............................................ Exp.......... M/C..................................Exp.......... $ 2 50 Shipping for 1 tape , add 1.50 for additional tape In same order plus TAX CALIFORNIA ONLY EUROPEAN VIDEO DISTRIBUTORS 2321 W. Olive Ave. Burbank California 91506 TF: 818-848 5902 or 800-423 6752 Kérjen fényképes katalógust díjtalanul. VIDEOKAZETTÁINK HOLLYWOOD LEG­MODERNEBB STÚDIÓJÁBAN KÉSZÜLNEK. Szent István-ünnepségek San Franciscóban Szent István napja méltó meg­ünneplésben részesült San Fran­ciscóban. Augusztus 18-án fél tizenkettőkor a San Francisco-i polgármester irodájának erké­lyén lengett a magyar zászló. Art Agnos polgármester prok­­lamációban augusztus 20-át Ma­gyar Napnak nyilvánította. Egyúttal elismerő oklevéllel jutalmazta Tárczy Kovács Er-Az ünnepség szereplői (balról jobbra): Tárczy Kovács Erzsé­bet, Lázár Kati, Neszlényi Judith. zsébetet a magyarság érdekében kifejtett fáradhatatlan munkájért az elmúlt 28 éven át. A magyar delegáció tagjai ezután kegye­letüket rótták le az 56-os Gloria Victis szabadságharcos-emlék­mű előtt. Augusztus 20-án az ünnepi műsor az idén 28-adszor került megrendezésre Tárczy Kovács Erzsébet irányítása alatt. Ez már tradíciónak számít San Francisco kulturális életében. A Golden Gate Park zenekarát Robert Hansen vezényelte. A műsor kiemelkedő számai voltak Robin Hansen Bishop hegedű­művésznő, valamint az Észter­­lánc tánccsoport színpompás magyar táncai Lázár Kati ve­zetésével. Szólót táncolt az Or­­dasi-házaspár. Tárczy Kovács Erzsébet Álmodó Tiszapart és Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország c. dalai megha­tották a közönséget. Felejthetetlen élmény volt, amint a többszáz fehér galamb elsuhant a piros-fehér-zöld zászló felett a kék égbe, miköz­ben a Himnusz hangjai szóltak. A műsort mint mindig, ezúttal is Neszlényi Judith Los An­geles-i zongoraművésznő vezette le, konferansza közvetlen han­gulatot teremtett. Festői látvány volt a két szereplő gyönyörű díszmagyarja, úgyszintén a tán­cosok színes népi forgataga. Dr. Fossné, Máthé Anna szeretete jeléül minden szereplőnek cso­daszép virágcsokrot ajándé­kozott, a közönség szűnni nem akaró tapsa mellett. Ebben az ünnepi hangulatban vonult át a lelkes magyar kö­zönség a Szent István-terembe, ahol a ház asszonyai már ízes magyar falatokkal várták a ven­dégsereget. Tósaky Irénke, Csörgő Lipótné, Bogár Jó­­zsefné, Gróf Irén ismét reme­keltek. Csörgő Lipót ünnepi beszédében méltatta Szent István történelmi jelentőségét, Bebek János irodalmi részle­teket olvasott fel, Botka András citeraművész szólója emlékeze­tes színfoltja marad a műsornak. Tárczy Kovács Erzsébet szív­­hezszóló hangján ismét meghó­dította a közönséget. Az Ordas­házaspár mezőségi táncokat mu­tatott be. Kedves volt a gyer­mekcsoport szólóéneke, Tósaky Irénke betanításában. Ezt a műsort Kaoin József konferálta. Neszlényi Judith zárószavai után a Szent István-ünnepély lé­lekemelő hangulatban ért véget, amint a Boldogasszony Anyán­kat énekelte a közönség. IIÉCZEY IVÁN FÁTÓL FÁIG Ismeret-terjesz­tő ciklusom so­rán ma a nö­vényvilággal ó­­hajtok foglalkoz­ni, ami már csak azért is meglepő, mert tegnap még eszem ágába se jutott, hogy növényvilág is van a világon. Arra ébredtem hirtelen az éjjel, hogy én bizony ritkán látom a fától az erdőt - ami vét­kes könnyelműség nyilván így figyelmeztet bűnömre szelíden az álom, vagy talán este mégis csak sokat ettem a fánkból... Bartók fából faragott királyfit, Koszto­lányi csodálatos verset írt az Üllői-úti fákról: itt az ideje, hogy megtegyem a magamét az iroda­lomban én is! Arra már régen rájöttem, hogy erdő mellett nem jó lakni, mert sok fát kell hasogatni! Lombfií­­rész helyett is játékvonatot kértem inkább, amíg kicsi voltam, ami ugyancsak gyerekes dolog volt: erdő helyett a Keleti pályaudvar mellett laktunk Pesten. Fára se nagyon másztam ezáltal - néztek is volna nagyot a Thököly-úton az emberek - és talán éppen a vidéki praxis hiányában még ma sem értem egészen az össze­függést a kecskebéka és a más asszonya között. Hacsak nem valami burkolt fdozófia rejlik a dalban, mégpedig hogy hiába kapaszkodik fel valaki akár a leg­magasabb ágára is a fűzfának az élet folyamán, rájön hogy így se volt jó, úgyse volt jó - az egyetlen ami mindig jó, az a más asz­­szonya volt mindaddig amíg a félj ki nem vágta a csalfa nőt, mint a huszonegyet. Tragikus do­log az ilyesmi, nyilván ettől szo­morú a fűzfa! Nekem a Nonnafával kapcso­latban vannak inkább szép emlékeim - nagyobbacska voltam már akkoron, az igaz - egyrészt mert a friss levegőt mindig szeret­tem, másrészt mert ritkán jártak arra férjek, hacsak nem éppen ők is a más asszonyával. A ven­déglőt, melyet szellemesen Nor­mafa vendéglőnek neveztek el, sokan kultiválták abban az idő­ben, szerencsére más asszonyán kívül soha nem találkoztam sen­kivel sem ott, pedig fel sem másztam a Normafára. Ez nyil­ván a lustaság jele - vagy már több eszem volt, mint egy kecs­kebékának? A bükkfát pedig még ma sem tudom megkülönböztetni a mátrafától, habár Bükkszent­­keresztesen legalább annyit jár­tam, mint Mátraházán. Sajnos Ipafára soha nem jutottam el, annak ellenére, hogy az ipafai papnak fapipája van s ezáltal a ipafai papi pipa papi fapipa, amit nagyon szerettem volna közelebbről is szemügyre venni, legalább egyszer! Hogy mit mesél a bécsi erdő, azt csak hallomásból tudom, Ötvenhatban annyira el volt fog­lalva a jövő terveivel az ember, hogy nem ért rá mesedélutánokra járni. Akkor még nem engem csalogattak az utazási irodák kirakatában a plakátok, és a "Gyere velem az erdőbe kék ibolyát szedni!"-kezdetű felszó­lítást - valuta hiányában - sem vettem készpénznek, akármilyen szépen dudorászták is a Kart­­nerstrasse környékén a lányok. Hónapokig egy csöpp kis szállo­dában laktam, fűtésről mindenki maga gondoskodott. Ott jöttem rá, hogy bármit mesél is a bécsi erdő, a tűzifából mégsem kell ki­csavarni a vizet - mielőtt tűzvo­­nalba kerül - mint a régi lakás­ban tettem azt minden alkalom­mal Pesten. Néha akkora tócsa gyűlt a kandalló elé, mint a Balaton... A jegenyefák Kanadában sem nőnek az égig valószínű hogy azért kenilt címerre ott a juharfa­levél. Ezen kívül a juharfából éjjel-nappal édeskés szimp is készül, azt öntik kora reggel a palacsintára, cukros dió helyett. Ennek ellenére közel hét esz­tendőt töltöttem ott. Amilyen az én fonnám, minden áldott fele­ségem attól félt idáig hogy depor­tálják, ha palacsintát mer sütni a lakásban - így hát még New York-ban is magyar vendéglőkbe kényszerített az emigráció, ami­kor arra voltam kíváncsi éppen, hogyan buggyan elő baracklekvár a palacsintákból? Az ilyesmi mindig nagy hatással van rám, akárcsak a búvópatak! Volt már arra is precedens, hogy addig ólálkodott valaki a tiltott fa gyümölcse körül, amíg nem bírta tovább: csak bele­harapott az almába! Ha tetsze­nek még emlékezni rá - ezt már annak idején is elég szigoríían büntette a Felettes Hatóság. Los Angelesben talán még nehezebb ellenállni a kísértésnek, itt gyü­mölcsben óriási a választék, nem csak almát lehet harapdálni. Bármilyen körültekintőek a fér­fiak, mégis előfordul néha, hogy tetten érik, kezükben egy ananásszal. Azonnal vége a násznak, előbb a válóperes ügyvédek intézik el, aztán űzik csak ki a Paradicsomból... A serdiiletlen fákat törvény védi. Még a közelükbe se merészkedik az, akinek van egy csöpp esze. Az idősebb fákon sokasodó év­gyűrűkből szakértő kezek tűntet­nek néha-napjáit néhányat el, így kap új értelmet a régi mondás, miszerint a látszat csal! A Magyarországról áttelepített fák születési bizonyítványán is módo­sítottak már nem egyszer dátu­mot, a feleségem találkozott valakivel nemrég - akivel egy osztályba jártak Pesten - az az asszony még mindig selypít, és a vodkát gőgicsélve kéri! Erre mondják minálunk, hogy valaki rossz fát tesz a tűzre... 1989. szeptember 1. AMERIKAI Hfagyar Hírlap 0 HETI MEZEI CSOKOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom