Amerikai Magyar Hírlap, 1989 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1989-09-01 / 24. szám
LÉPÉST TARTANI A TÖRTÉNELEMMEL Hogyan működött a "vasfüggöny" magyar szakasza? Vigyázat! 1949-ben Európa és Magyarország közé drótkerítést kezdtek építeni, aknamezőt telepítettek. Tiéd az akna, magadnak rakod! Folytatták ’50-ben, ’51-ben. A népfelkelés előtti nyáron fölszedték, de 1957-ben, a népfelkelés leverése után újra elaknásították a határt. Mi történt 1957-től és miként? - kérdeztük Karacs Károly alezredestől, a BM Határőrség országos parancsnokságán:- 1957-ben szabták ki az osztrák-magyar határon a tizenöt kilométer mélységű határövezetet. Ez nem azonos a határzárral, amit feszültnek ítélt nemzetközi helyzetben rendelnek el: hermetikusan lezárják a határállomásokat, repülőtereket. Se be, se ki... A műszaki zár az osztrák-magyar határon, a határnyiladékon, a senki földjén innen, a magyar oldalon vezetett. Ausztria felől végigment egy drótkerítés, nehogy onnan rátévedjen valaki az aknákra. Az aknamező négy méter széles sávban haladt, s újra drótkerítés következett. A papucsaknákat a talajszínt alatt öt, tíz, tizenöt centire kirakták. Bakelitből készültek, mindegyikben tizenöt deka trotil. Nyomásra robbantak. A leggyakrabban kiskatonák, határőrtisztek léptek rájuk és sérültek meg. 1964-ben így robbant fel a szombathelyi kerület törzsfőnöke. Esős időben a víz kimosta és elvitte a könnyű aknatesteket. Szentgotthárdnál, a Rába osztrák partjáról egy parasztember sódert vitt magával. A sóderrel hazavitte az aknát, s az udvarán fölrobbant a kisfia. A határsértők közül viszont sokan szerencsésen átsétáltak rajta. Megesett, hogy valaki felszedte és magával vitte. A műszaki zár és a határövezet léte hátráltatta a vidék fejlődését. Még Kőszegét, Szombathelyét is. Egy 1964-es PB-határozat nyomán mindkettő megszűnt. A Hansági-főcsatorna térségében kezdtük az aknaszedést, szúróbotos módszerrel. Nehéz munka volt kiásni, szétszerelni. Egy műszaki dandár végezte, napi 400 métert jutott előre. 1965-ben fogtunk hozzá az elektromos jelzőrendszer kiépítéséhez. Ez nem műszaki zár. A műszaki zár 1971-ig megszűnt. Ekkorra szedték föl ugyanis a 318 kilométer hosszú határ menti aknamezőt. Az elektromos jelzőrendszer 260 kilométer hosszan, a határtól másfél-két kilométerre húzódott. Előfordult, hogy közelebb, nyolcszáz-ezer méterre. Ahogyan a terepviszonyok lehetővé tették. Embermagas betonoszlopra szerelték a jelzőt, 16 szál drótot, bennük 16 volt feszültségű áram élt. Ha valaki hozzáért a dróthoz, bent az őrsön jelzett. A vadaktól mindkét oldalon másfél-két méteres drótkerítés védte. A jelző és az Ausztria felőli védő drótkerítés közti mintegy tizenkét méter széles nyomsávban manőverűt vitt. A határ mellett vezető drótkerítésben nem volt áram, az nem jelzett.- Jól működött a rendszer?- Az osztrák határ teljes hoszszában évente körülbelül tízezerszer jelzett. Többnyire vadtól vagy műszaki hiba következtében. Fárasztó volt, mert a fölösleges riasztás három órára is teljesen lekötötte az őrs tisztjeit és katonáit. 1967-től 13 ezer 500-an tettek kísérletet a szökésre. Negyedük sem jutott el a jelzőig, előbb elfogták őket. 1976 január és 1987. július 31. között 804-en jutottak át rajta, 694 esetben jelzett a rendszer, 110-szer nem. Ilyenkor aláásással küzdötték le vagy szigetelt dróttal átkötöttek egy szakaszt, s a mi jelzőnket átvágták. A rendszer drága volt és fölösleges. Senki sem örült sem a műszaki zárnak, sem a későbbi jelzőrendszernek. 1987 szeptemberében a határőrség kezdeményezte a megszüntetését, tavaly szólítottak föl bennünket, hogy terjesszük elő az elképzelésünket és idén áprilisban az MSZMP PB állásfoglalása után, a Minisztertanács döntött: lehet bontani. Május 2-án fogtunk hozzá. Kipróbáltuk, milyen gépek és mennyi katona kell. Július 3-án indult meg az üzemszerű bontás, ami huszonhatmillió forintba kerül. A fölépítés sem volt olcsó: 1 kilométer 600 ezer forint volt - akkor. Emellett évente 25 milliót fizetett az állam a tsz-eknek, gazdaságoknak az elvett földjeikért, s körülbelül ugyanennyibe került a fenntartása is. Arról nem beszélve, hogy évi 39-40 ezer belépési engedélyt adott ki csak a mi osztályunk a jelzőrendszer mögötti határsávban lévő falvakba. Augusztus elején megszűnt a nyugati és a déli határsáv. A még meglévő jelzőket kikapcsolták. A jövő év szilvesztere a bontási határidő, de hamarabb megleszünk. Csak a manőverutat hagyjuk meg, ezt a mezőgazdaságiak kérték. A földeket rekultiválva kell visszaadnunk. A határőrzés pedig járőrözésből fog állni, mintegy öt kilométeres mélységben. Z.M. (Kepes 7) Nagylmre-bélyeg 1959-ben - Görögországban Az a sok ezer ember, aki június 16-án megvette a Nagy Imre emlékét megörökítő alkalmi levezelőlapot, nem gondolta, hogy az egykori magyar miniszterelnök képe már megjelent bélyegeken. Megjelent, 1959. december 8-án, Görögországban. Az egyik bélyeg névértéke 4,50, a másiké 6 drachma. Görögországban? Éppen ott? Miért? Ez a két bélyeg valójában válasz volt a szovjet postának. Alig egy hónappal korábban, 1959. november 12-én a Szovjetunióban 40 kopek névértékű bélyegen kiadtak Manolisz Glezosz görög kommunista újságíró arcképét, háttérben az Akropolisz látható. A bélyeg felirata: "A szabad görög nép hőse". Glezosz volt az a 19 éves fiú, aki 1941-ben letépte az Akropoliszról a fasiszta megszállók horogkeresztes zászlaját. Az 1946 őszétől három évig tartó véres hatalmi harc után elfogták, halálra ítélték, de kegyelemből a király életfogytiglani börtönre mérsékelte büntetését. A szovjet bélyeg tehát éppen egy börtönben ülő férfinak állított emléket. A görög kormány természetesen tiltakozott, a szovjet kormány a tiltakozást nem vette figyelembe. Ekkor Görögországban valakinek az az ötlete támadt, hogy adjanak ki Nagy Imréről bélyeget, éppen ebben az évben van kivégzésének első évfordulója. Kitört a bélyegháború, nem először a filatélia történetében. A görög posta nem fogadta azokat a leveleket, amelyeket Glezosz-bélyeggel bérmentesítettek, a Nagy Imrét ábrázoló bélyegeket Magyarország s a Szovjetunió tiltotta ki. Közben persze a kulisszák mögött folytak a tárgyalások, s az egyezkedésből egyezség született: mindkét ország kivonta a forgalomból a másiknak nem tetsző bélyeget. így a szovjet bélyeg 35, a görög bélyegek 10 (!) napig voltak forgalomban. A hozzánk exportált Glezosz-bélyegeket is vissza kellett küldeni a kiadó országnak. A Nagy Imrét ábrázoló bélyegeket persze ezután sem lehetett hivatalosan behozni hozzánk, ahogy a kifogásolt szovjet bélyeget sem Görögországba. Nem mérlegelve a politikai következményeket, az ilyen viták, akarnokoskodások sosem szülnek igazán jót. E bélyegháborúból haszna volt annak a néhány gyűjtőnek, aki "idejében" hozzájutott a bélyegekhez, különösen, ha első napi borítékot is vett, ha levélen is kapott, s megőrizte azokat. E rövid idő alatt nyilván kevés került forgalomba. De igazi hasznuk a szerencsés bélyegkereskedőknek volt; a Nagy Imrét ábrázoló bélyegekért használatlanul és használtan is 10-10 svájci frankot kérnek, a Glezosz-bélyegekért 35, illetve 28 frankot. Mennyit adnak "futott" levélen értük? Erről nem érkezett hír, de a Nagy Imre-bélyeg első napi borítékáért az NSZK-ban 150 márkát kérnek. Ilyen véletlen vagy visszavágási vágy végül is már harminc évvel ezelőtt filatelista emléket áhított Magyarország kétszervolt miniszterelnökének. FILYÓMIHÁLY (Képes 7) Moszkvába látogatnak Wallenberg hozzátartozói A Szovjetunió meghívta Raoul Wallenberg eltűnt svéd diplomata hozzátartozóit, hogy tegyenek látogatást Moszkvában. A meghívást Borisz Pankin, a Szovjetunió svédországi nagykövete a múlt héten nyújtotta át a stockholmi Wallenberg-bizottságnak. A hírt Per Anger, a bizottság elnöke hétfőn jelentette be Stockholmban. A bizottság elnöke közölte, hogy Raoul Wallenberg két féltestvérével és Sonja Sonnenfelddel, a bizottság titkárával együtt látogat el Moszkvába. Sonnenfeld a maga részéről hangsúlyozta, első ízben történik, hogy a svéd diplomatával rokoni kapcsolatban lévő személyeket moszkvai látogatásra hívnának. Kiemelkedően jó az idei magyar búzatermés A harmadik legjobb a történelemben A MÉM adatai szerint a magyarországi termőterület 93 százalékán levágták a kalászos gabonát. A búza 95 százalékát már betakarították a földekről, befejeződött az őszi és a tavaszi árpa vágása, a zab termőterületének azonban még 30 százalékán áll lábon a növényállomány. A legtöbb munkát a továbbiakban a rozs adja, aminek eddig valamivel több mint kétharmadát aratták le. A déli és a középső országrészekben a búzát már mindenütt levágták, ám északon, nyugaton és a hegyvidéki részeken még nap mint nap a földeken vannak a gépek. A MÉM-ben az idei búzatermésről elmondták, hogy a hazai mezőgazdaság történetében várhatóan ez lesz a harmadik legjobb esztendő. Voltak ennél nagyobb várakozások, ám végül is a kánikulai felmelegedés nyomán sokfelé túlérés következett be, és tény az is: számos mezőgazdasági üzem eltaktikázta az aratást; a viszonylag költséges mesterséges szárítást nemigen alkalmazták, vártak a természetes beérésre, ám éppen az érés utolsó időszakában esők voltak az országban, és emiatt csak 4-5 napos késéssel indíthatták a gépeket. Ez némi eltolódást jelentett az aratási menetrendhez képest, s mivel ilyenkor naponta akár egy százalékkal is apadhat a termés, végül is nem mindenütt vált be a mezőgazdák számítása. A rozs, a zab és az árpa jó terméssel fizet. Az újabb összesítő jelentések két hét múlva várhatók, ezután teszik közzé az idei kalászosgabonatermés hivatalos, előzetes adatait. Kiváló magyar szakácsművész vezeti a konyhát ► Különleges ajánlatunk: megrendelésre bármilyen ételt elkészítünk! \z étterem hét napon át van nyitva déli 1/212-től éjjel 2-ig Pénteken és szombaton fellép a népszerf SZÉNÁSIANTAL 3365 Barham Blvd., Los Angeles California, 90068 Telefon: (213) 851-8666 Magyar tulajdonos: BENCZE JENŐ MAGYAR MŰVÉSZEK RÁDIÓMŰSORA minden szombaton délután 4 órakor a KTYM rádióállomáson, az 1460-s AM hullámhosszon Műsorvezetők: CZÖ VEK ISTVÁN és CSAPÓ TAMÁS Property Management REAL ESTATE General Building Contractors TOM FLESH REALTY Residential Commercial Magyarul beszélünk! (213) 466-3090 S Pénzre van szüksége? Házat vásárol? Építkezik? Equity-kölcsön? Refinancing? MINDENT EGY HELYEN! Alacsony $ kamat! - Biztos jóváhagyás! ALL FINANCIAL SERVICES (818) 343-4513 (213) 460-2814 Közvetítő ügynököket vásárlóikkal együtt szívesen látunk %flgar Hírlap P
