Amerikai Magyar Hírlap, 1989 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1989-06-23 / 16. szám
"EBÉD ERDÉLYÉRT" 1989. június 11-én a Szent István Egyháznál megtartott műsorral egybekötött ebéd elszámolása. Bevétel: Ebéd-eladás 204x$7.$1,428.00 Lángos-eladás 90.00 Sütemény-eladás 285.71 Sorsolásból 132.00 Adomány 1,049.18 + 125.00 Összes bevétel: 3.109.89 Kiadás 470.89 Tiszta bevétel: 2.639.00 Kiadás részletezése számlák szerint: Albertson hús számla $168.85 Peter’s Meat, zsír 16.70 Smart & Final 11.78 Alex & Ella Bakery 79.80 Lucky Super Market 129.54 VONS Super Market 11.88 ABC Super Market 2.34 Mosogatás 50.00 Összes kiadás: $ 470.89 A fenti elszámolást készítette: Dognay Györgyné sk. Az elszámolást ellenőrizte: Fényes Mária sk. 1989. június 16. Részletes beszámolót következő számunkban közlünk. LAPUNK szerkesztősége számos telefonhívást, gratulációt kapott Nagy Imre és mártírtársainak budapesti újratemetéséről tudósító riportunk, különösen pedig a gyors tájékoztatás imponáló lebonyolítása miatt. Kérdéseket is tettek fel: hogyan csináltuk? El kell árulnunk annyit, hogy nem volt egyszerű. Mindezt hosszú és alapos előkészítés előzte meg, valamint a kapcsolatok kiépítése. Természetesen sokat nyomott a latban az a körülmény, hogy szerkesztőségünk telex- és fax-készülékekkel is fel van szerelve. Amikor az Amerikai Magyar Hírlap megindult, a cél az volt, hogy olyan korszerű, gyors hírtovábbítást és tájékoztatást biztosítsunk, amivel az emigrációs sajtó általában nem rendelkezik. Ez természetesen jelentős anyagi áldozattal járt és jár azóta is. A telefax-eljárás biztosítja, hogy írott, gépírt szöveget, sőt képet is, mindössze két perc alatt megkapjunk a világ bármelyik pontjáról, így természetesen Budapestről is. Rendszeresen így kapjuk Torontóból Egri György főmunkatársunk cikkeit és Budapestről Gyárfás Tamástól, a Sport-plusz főszerkesztőjétől a sporttudósításokat. így vált lehetővé az is, hogy a Szabadságharcos Emlékműnél rendezett Los Angeles-i ünnepségen a legfrissebb budapesti híreket tudtuk felolvasni és ugyanakkor szétosztottuk az Amerikai Magyar Hírlap szerény rendkívüli kiadását, amely röviden ugyan, de mégis tájékoztatott az aznap Budapesten történtekről. A MÁRTÍROK emlékének szentelt Los Angeles-i ünnepség az alkalomhoz illően, a példás pesti fegyelemmel összhangban, csendben és méltóságteljesen zajlott le. Nagy 1956-os számot mutató és piros-fehér-zöldre festett vasállványt állítottak fel, amelyen több száz mécses jelképezte a kivégzett mártírokat. Dolinszky János mondott emlékező beszédet, a kivégzettek névsorát pedig Bory Sándor olvasta fel. Az egyházak papjai imával áldoztak a hősök emlékének. Az emlékmű talapzatára minden mártír nevében egy szál virágot helyeztek el. Az ünnepség után csendes összejövetel és vacsora volt a Magyar Házban. RÖVÍD BÚCSÚT mondunk olvasóinknak, miután az alkalmazottak évi szabadsága előtt ez az utolsó számunk. Kívánunk jó nyaralást és felüdítő szórakozást annak, aki ugyanebben az időben megy vakációra. Jegyezzék fel a szünetet és ne nyugtalankodjanak, ha két hétig nem hozza a posta az Amerikai Magyar Hírlapot. Újult erővel legközelebb július 14-én kopogtatunk be! * A dán Politiken című lap értesülése szerint egy 16 éves román labdarúgó és édesapja politikai menedékjogot kért és kapott a dán hatóságoktól. INNEN-ONNAN Nagy ünnep a Friedman-családban STOJKA MARIA születése napját ünnepelte leánya, Dési Magda otthonában pénteken. A mindig elegáns Mária mama és barátnői, Ashkenaz Yolanda, Auer Tery, Baron Terka, Héczey Györgyi, Kaye Ica, László Babus, Lugosy Erzsi, Robard Susan, Sechy Serena, Vértes Iby, Weiner Júlia vidám hangulatban VÁSÁRLÁSNÁL KÉRJÉK EDITET, aki magyarul beszél 5270 SUNSET BLVD. 465-1164 SALE STARTS MAY 18 THRU MAY 24 OPEN DAILY 7 DAYS A WEEK 8 A.M. TO 10 P.M. ITEMS LIMITED TO SUPPLY ON HAND NO SALES TO COMMERCIAL DEALERS OR WHOLESALERS töltöttek együtt néhány órát, a remek büfé és a sok szép ajándék hozzájárult ahhoz, hogy ez a nap sokáig emlékezetes legyen. Máriának régi hódolója vagyok magam is - nem csak a főztje emlékeztet Vízváry Mariskára - első számunk megjelenése óta lapunk hűséges olvasója. Jó egészséget és még számtalan, ehhez hasonló boldog születésnapot kívánok mindannyiunk nevében! TÓGHLA SÁRI ezzel szemben mit sem sejtve érkezett vissza Európából a minap, legszívesebben még néhány napot töltve New York-i barátai között. A meglepetés - amelyet Gyula és Judy lánya közösen terveztek születésnapjára - az utolsó percig titok maradt, Laci fia New Jersey-ből, másik lánya, Susan San Franciscóból, Magda és Rózsi, a két unokatestvér Párizsból "toppant be" szombat este pontosan fél nyolcra az "Angie’s” különtermébe, ahová a helybelieknek is sikerült időben megérkezniök. (!) Remélem, a filmfelvétel jól megörökítette azt a pillanatot, amikor a mit sem sejtő Sári a terembe lépett, szóhoz sem jutott szegény a meghatottságtól. A pazar vendéglátás Gyula barátom közismert, mindenre kiterjedő figyelmének újabb bizonyítéka csak, a tánczenéről Hankó Artúr és Fülöp Viktor gondoskodtak. (Külön oldalt lehetne írni erről, meg is érdemelné a két kiváló művész, levegőt is alig vettek hajnalig! Artúr kérésére beültem Viktor mellé vagy tíz percre, még most is ott ülnék, ha rajtam múlna!) A vendégek: Bajor Gábor és Ica, Bowen Ferenc és Vera New Yorkból, Dési György és Magda, dr. Dobránszky Tibor és Éva, Fenyves Lászlóék, Fischl Sándor és Kati, Galambos Tamás és Harriet Felsher, Ghyczy Zoltán és Marika, Gommerman György és Györgyi, Grain Pálék, Héczey Györgyi és én, Hoffman László és Jutka, Kántor György és Marika, Schwartz István, Snopek György és Zsuzsa, de Sumrak Károly és Éva, Tóghia Tibor és Marianne, Veres Zoltán és Faragó Erzsi, Wolf Marvin, és természetesen a főrendező Judy, aki szellemes, angolnyelvű verssel köszöntötte fel az édesanyját, amelyet a másik két "gyerek" és Tóghia Tibor gratulációja követett. Felejthetetlen este volt! DR. FRIEDMAN ANDREW és Judy második fia, Dovi Bar Mitzvah-ja szombat reggel megható templomi ünnepség keretében zajlott le a Mögen Avrohom Congregation falai között. Főmunkatársunk már a legidősebb fiú, Chaim Bar Mitzvah-ján hívta meg három évvel ezelőtt a vendégeket, erre az alkalomra is a világ minden részéből, Izraelből, Torontóból, New York-ból érkeztek rokonok. A négy nagyszülő, Alex és Éva Friedman - Jack és Gerti Weiss, Bandi nagybátyja, Friedman Zoltán, Dovi három testvére, Mark, Esther és Arye, Judy ugyancsak Torontóban élő testvére, Dudi és családja - és természetesen a büszke szülők fogadták vasárnap a koraesti órákban a Beverly Wilshire Hotel báltermének bejáratánál a meghívott vendégeket. (Már az érkezésnél jól éreztem magam: a Friedman-szülők és a nagybácsi saját bevallása szerint jól ismerik mind az írásaimat...) A fehérkesztyűs felszolgálók sokasága tízfajta előétellel, a végig "nyitott bár"-ból kínálgatta itallal a megjelenteket, a rengeteg gyönyörű virággal díszített előtérben hárfa-művésznő játszott, míg két elegáns fiatal hölgy az ültetési rend díszes asztala felett mosolygott, ezüst pohárkát adva emlékbe a művészi névkártyák mellé. A 25 éve ott dolgozó banquetmanager, Komisza Rudolf természetesen magyar, két asszisztensével és a "Director of Catering"-gel tartotta szemmel az est folyamán a személyzetet. Mellettük Councilman John Ferraro és Margaret ültek, szót váltottam dr. Jacoby Emil, a "Bureau of Jewish Education executive director"-ával - aki képesítését a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte, tőle tudtam meg többek között azt, hogy Los Angelesben 160 zsidó iskola működik, a Jeshíva Isaacson - amelybe Friedman Dovi jár - a legjobbak közé tartozik. A magyar származású, szónoki képességeiről híres New Yorki főrabbi, David Hollander beszédét hallgattam, és a tehetséges Friedman-gyerekek zenei műsorát figyeltük élvezettel, amelyet a pöttömnyi kis-testvér, Arye konferált. A tíztagú zenekar élén egy másik New York-i híresség Yoel Sharabi énekelt, és a bálteremben 541 ember részére szolgálták fel közben a vacsorát! A 64 gyerek külön hosszú asztalt kapott - a hagyományoknak megfelelően kiilön-külön ültek a nők és a férfiak, a mi két asztalunk volt csak kivétel. Az utolsó szellemes, rövid beszédet Friedman Bandi tartotta, megköszönve Judynak "a felejthetetlen Apák Napját" és egyben meghívta már most a jelenlévőket a kis Arye hét év múlva esedékes Bar Mitzvah-jára! Ezalatt készült el a bejárati teremben egy 16 asztalból álló "Viennese Table", melyet hatalmas dinnyékből, gümölcsökböl kifaragott, a családot ábrázoló szobrocskák, művészi mementók sora ékesített - a cukrászipar minden elképzelhető remekével megrakva. Eseménydús életem során egykét helyen megfordultam már. Ilyen pompát, a szívélyes vendéglátás ilyen bőkezű, nagyszabású megxyilvánulását nem sokat láttam még. Főmunkatársamnak és családjának további sok boldogságot kívánok! I 1989. június 23. HETI MEZEI CSOKOR uiEÍImmBM 9