Amerikai Magyar Hírlap, 1989 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1989-06-23 / 16. szám

FERCSEY JÁNOS Sztálin tolmácsa emlékezik... Gromiko, az arrogáns Visinsz­­kij, Dekanozov és Molotov em­berei kerültek jobb beosztásba. Nem derül ki az interjúból, hogy 1938-ban, vagy 1939-ben kísérte Berezskov Molotovot" először Berlinbe. Hitler. Rib­­bentrop kíséretében megmutatta nekik a térképen, milyen lesz a világ az angol világbirodalom összeomlása után. Molotov azt mondta: őket leginkább az ér­dekli, hogy vonják vissza a né­met csapatokat a szovjet határ­ról és Finnországból. "Hitler dühöngött, kijelentette, hogy van éppen elég ok konflik­tusra Németország és a Szovjet közt, jobb lenne tárgyalni fontos dolgokról. De hirtelen megnyu­godott, nyilván játékról volt szó, be akarta rántani Molotovot va­lamibe, de aztán nyugodtan be­szélt s később egyedül hagyta Ribbentropot azzal az ürüggyel, hogy át kell gondolnia az Anglia elleni invázió részleteit. De né­met csapatok visszavonásáról nem beszélt, azt hiszem, az an­golokat akarta informálni arról, hogy mi be akarunk törni Indiá­ba és ha egy ilyen háború meg­kezdődne, megtámadnának ben­nünket." Berezskov szerint Hitler azzal búcsúzott a szovjet delegációtól, hogy "Sztálint kiváló politikus­nak tartja, aki történelmi szemé­lyiség, éppen úgy, mint ő, s hogy két ilyen államférfinek találkoz­nia kell. Ez lényegében meghí­vás volt, Molotov közölte, hogy átadja Sztálinnak." A moszkvai televízió katonai parádék hátterével mutatta Hit­lert és Sztálint, míg a riporter párhuzamot vont köztük, meg­említve, hogy közben sokan koncentrációs táborokban síny­lődtek mindkét országban. "Ba­rakk-szocializmus volt nálunk" -OLCSÓ ALKALMI ÁR Európába, Hawaiiba és vissza Utazásait tízéves gyakorlattá legelőnyösebb áron intézzük L.A. - BÉCS - L.A. $850.-től + tax BUDAPEST - L.A. - BUDAPEST $780.-től + tax L.A. - BUDAPEST - L.A. $1013.-tól + tax HÉT NAPOS ÚT ARGENTÍNÁBA - repülőút, szálloda és teljes ellátás (Base & Double) $829.-től LAS VEGAS és HAWAII (alkalmi package) Akar jól horgászni??? Jelentkezését várjuk 4 napos Mexicói útra rendkívül olcsó áron! KOMPLETT UTAZÁSI SZOLGÁLAT EGYÉNI ÉS CSOPORTOS UTAZÁSOK Felvilágosításért hívja BALOGH MÁRIÁT! M.G. TRAVEL, INC. 7572 Winnetka Ave., Canoga Park, CA 91306 Telefon: (818) 700-9707 (818) 700-1616 American Express és Diners Club kányákat elfogadunk. Pénzre van szüksége? Házat vásárol? Építkezik? Equity-kölcsön? Refinancing? MINDENT EGY HELYEN! Alacsony $ kamat! - Biztos jóváhagyás! ALL FINANCIAL SERVICES (818) 343-4513 (213)460-2814 Közvetítő ügynököket vásárlóikkal együtt szívesen látunk "Mikojan mondta el ne­kem, hogy ami­kor 1934-ben Hitler meggyil­koltatta Roehm­­ot, legjobb és legnépszerűbb barátját, másnap, a moszkvai Politbüro ülésén Sztálin azt mondta: ’Derék fickó ez a Hitler! Megmutatta, ho­gyan kell elbánni politikai ellen­felekkel!’ Ez 1934 nyarán tör­tént, Kirov előtt..." Valentin Mihajlovics Berezs­kov emlékezett így a moszkvai televízióban. Berezskov, nyilván német és angol tudása miatt, Mikoján külügyi kutató-csoport­jába került, ahol gyakran éjsza­ka is dolgozott. Egyik éjjel, 3 órakor Mikoján közölte vele, hogy pár óra múlva indulnia kell a Kreml-be, Molotovhoz, s azonnal vele kell repülnie Ber­linbe, ahol ő lesz a tolmács, Mo­lotov és Hitler tárgyalásán. Berezskowal Vladimir Pozner beszélgetett a moszkvai tévében. Pozner a Szovjetunió egyik él­propagandistája, aki Brezsnyev alatt is lelkesen dicsérte a szov­jet szisztémát - erre gyakran ad­tak alkalmat neki az amerikai televízió riporterei. De változtak az idők s Pozner most Gorba­csov lelkes tévé-riportere. A glasznoszty szabályai szerint Sztálint el lehet küldeni ma a pokolba is. Pozner két teljes órán át beszélgetett Brezskov­­val, aki meglepő módon életben maradt; titkos tárgyalások szem­tanúi gyakran eltűntek a Szov­jetunióban. Az 1930-as években Berezskov a távol-keleti flotta főparancs­nokának a tolmácsa volt és túl­élte a nagy tisztogatást., amikor Litvinov és Csicserin diplomatá­it sorra elbocsátották. Ä kőarcú mondta Berezskov - "s míg mi szóban támadtuk Hitlert, a Szovjetuniónak jelentős szerepe volt a német ipar fejlesztésében, tőlünk kapták a nyersanyago­kat." 1939. augusztus 23-án írták alá a német-szovjet megnemtáma­dási szerződést, ami alig egy héttel később kirobbantotta a második világháborút. Pozner és a tolmács persze próbálják men­tegetni Sztálint, azzal, hogy Né­metország azonnal megtámadta volna a Szovjetet, ha nem írják alá a paktumot, amelynek titkos záradékairól, Lengyelország és Közép-Európa sorsáról nem be­széltek. Szerintük nemcsak Moszkva, hanem Anglia és Franciaország is tárgyalt Hitler­rel és a döntő aktus Chamber­lain müncheni látogatása volt. Véleményük szerint "München nélkül nem került volna sor a Molotov-Ribbentrop paktumra." 1939. szeptember 1-én a néme­tek megtámadták Lengyelorszá­got és Molotov bejelentette, hogy a Szovjet és Németország nem ellenségek többé. Szeptem­ber 17-én szovjet csapatok bevo­nultak "Ukrajnába és Bjelo­­russziába, azokra a területekre, amelyeket a polgárháború alatt foglaltak el a lengyelek". Berezs­kov emlékezett arra, hogy Rib­­bentroppal a Dnyeper vidékén járt, ahol szovjet és német csa­patok "parádéztak". 1939. szep­tember 28-án Ribbentrop és Molotov dokumentumokat írt alá "új határokról" s ezután kez­dődött meg a finn-szovjet hábo­rú. 1940. nyarán Berezskov megint Berlinben járt Molotowal, aki azt mondta Ribbentropnak: "Ha Angliát megverték, akkor kinek a repülői bombázzák a Reich fővárosát és miért ülünk mi egy bunkerben?" Berezskov szerint Ribbentrop arra akarta rávenni Molotovot, hogy csatlakozzanak az Anti-Komintern paktumhoz, Németország, Olaszország és Japán mellett. 1940. november 20-án tárgyalt erről Molotov és Schulenburg, a német nagykö­vet. Az oroszok ezt négy felté­telhez kötötték: a németek vo­nuljanak ki Finnországból, amely szovjet érdekszférába ke­rül; garantálják a Szovjet bizton­ságát a Fekete-tengernél és Bul­gária felől; adjanak bázist a szovjet haderőnek a Boszporusz és a Dardanellák zónájában; és Japán mondjon le a Szahalin­­szigetekről. Berezskov ezután a televízió­ban "önkritikát gyakorolt"; el­mondta, hogy fiatal volt és "in­­doktrinált", nem hihette, hogy Sztálin és Molotov tévedhet, bár hihetetlennek tűnt a kapcsolat az Anti-Kominternnel, holott Sztálin már utasította a Komin­­tcrnl, hogy ne a fasizmust tá­madja, hanem a szociáldemok­ratákat kritizálja. 1941. június 21-én Beria átírt Sztálinnak: hívja vissza Berlin­ből Dekanozovot, a szovjet nagykövetet, aki információkkal bombázza arra vonatkozólag, hogy a németek támadásra ké­szülnek. Június 22-én Ribbent­rop éjjel 2-kor hivatta Dekano­zovot és Berezskovot - aki első titkár volt a nagykövetségen - és átadta nekik a memorandumot, bejelentve, hogy Németország megtámadja a Szovjetet. "Amikor kimentünk a terem­ből, váratlan jelenet következett" - mondta a tolmács. - "Ribbent­rop utánam jött és a fülembe súgta: Kérem, közölje Moszkvá­val, hogy én nem helyeslem ezt a háborút, ez végzetes lehet Né­metország szempontjából; meg akartam győzni erről Hitlert, de nem hallgatott rám." A moszk­vai rádió 12 órakor bejelentette a Szovjet elleni inváziót; Molo­tov beszélt, nem Sztálin, aki félt beismerni, hogy tévedett, ami­kor bízott Hitlerben. Pozner szerint a nyugati hatal­mak biztosra vették a szovjet ve­reséget. 1941. októberében an­gol és amerikai delegációk ér­keztek Moszkvába - "orvosok­hoz hasonlítottak akik arról ta­nácskoznak, hogy meddig élhet a beteg". Berezskov arra emlé­kezett, hogy Sztálin betegnek látszott, nagyon lefogyott, kis, csontos keze volt, alig lehetett érezni kézszorítását, nyilván "fej­bevágta", hogy félreismerte Hit­lert. Mégis, nyugodt volt és ma­gabiztosan tárgyalt, mondta tol­mácsa, Berezskov. ő volt Sztálin tolmácsa Tehe­ránban is, ahol "A nagy szövet­ség" vezetői tárgyaltak. A tehe­­ráni konferencia - az angolok szerint, - mondta Pozner - "a jó győzelme volt a gonosz fölött". De "a háború, a közös szövetség ellen, szövetséghez vezetett, ami valahogyan természetellenes volt." Pozner leírt ezután egy jelene­tet. A sztálingrádi győzelem után Winston Churchill kardot adott át Sztálinnak, aki mellett Molotov és Vorosilov állt. Sztá­lin leejtette a kardot, amit Vo­rosilov vett fel. "Tévedésből ne­vezték Vorosilovot a ’sztálingrá­di hősnek’, ezért ejtette le a kar­dot Sztálin. Ezután Roosevelt szavai tréfának tűntek - mondta Pozner - ez a konferencia egyet­len kardba kovácsolta az Egye­sült Nemzeteket, mintha ezt a kardot egyetlen akarat és egyet­len kéz emelné fel." Berezskov Sztálin teheráni tak­tikai húzásairól beszélt, "póker­játékról volt szó". Sztálint Molo­tov és Vorosilov kísérte Tehe­ránba, de titokban ott volt Beria is s erről senki sem tudott. Churchill csodálkozott, amikor kaviárt és finom ételeket talált, - szendvicset és egy termoszt ho­zott magával. "Micsoda dema­góg" - jegyezte meg Sztálin, "el akarja hitetni velünk, hogy szendvicsen él." Molotov parancsára Berezskov húsz évig nem mondhatta meg senkinek sem, hogy ő volt Sztá­lin tolmácsa. "Sztálin legna­gyobb bűne az volt, hogy rávett bennünket: fogadjuk el azt a rendszert, ami fél-rabszolgaság volt". Visszagondolva, Berezskov sohasem érezte, hogy "Sztálin szörnyeteg, bűnöző, véres bor­zalom volt, sokan ezt ma sem értik, voltak, akik a halálba mentek Sztálinért... Óvatosan kell bánni ezekkel a sztálinisták­kal, ez mélyen beléjük van éget­ve..." SZIMAN ISTVÁN KEZEK A szocializmus válságáról be­szélni szinte di­vat lett most Ke­let-Európábán. Hogy milyen fo­kon és milyen hangosan taglalják ezt az embe­rek, azt csupán az szabja meg, hogy a helyszín Moszkva, Buka­rest vagy éppen a pesti Jurta Színház. Meg kell mondani, óri­ásiak a különbségek. Abban azonban megegyezhet bármely KGST-hez tartozó ország polgá­ra, hogy becsapták ezzel a "szo­cializmus" szóval. Mert bizony nem válságot ígértek nekik az orruk előtt évtizedekig vörös zászlókat lobogtatok. Persze válság máshol is van. A világ - gazdaságilag legfejlettebb országait leszámítva - mindenfé­le társadalmi berendezkedésű államai élik a maguk ilyen­olyan válságait. Csak hát a be­­csapottság érzete és a gazdasá­gilag perifériára kerülés tudo­másulvétele mégis talán Ma­gyarországon érinti legkeserve­sebben az embereket. Ez rész­ben az európaiságból, részben a Kádár-féle "szalámi taktika" szülte "gulyás kommunizmusból” fakad. De legfőképpen abból a nemzedékeket átkísérő illúzió­ból, amely szerint éppen az épí­tendő szocializmus adja meg az ellenkező előjelű esélyeket az egész országnak és így az egész népnek is. De immáron össze­omlott az intézményileg közpon­tosított, elvakulttá késztetett hit. Elillant az esély! Nem volt és nincs a kommu­nista vezetők kezében a fejlett országok utoléréséhez szükséges tudás, képesség, de még valami­féle ideologizált titok kulcsa sem. Üresek a kezek! Sőt, eze­ken a kezeken keresztül mentek át az eltékozolt dollármilliárdok, ezek a kezek írták alá a hátrá­nyos nemzetközi szerződéseket, ezek a kezek mosogatták egy­mást országos ügyekben a lakos­ság kárára, ezek a kezek lendül­tek magasba oly sok parlamenti jóváhagyáskor is. Szocializmus mint politikai, ideológiai eszme: volt - nincs! Ez már bátran, nyíltan kimond­ható a mai Magyarországon. Vi­szont maradt a válság, - de az nagy, a sokrétű, bonyolult, mély... Sajnos. No meg a kisebb-nagyobb, piszkos-piszkosabb, de üres ke­zek maradtak. Ezek most szé­gyenlősen próbálnak zsebbe csúszva láthatatlanná válni, vagy görcsösen az íróasztalok szélei­be kapaszkodnak, esetleg éppen fegyver után kaparásznak a Münnich Ferenc Társaság és a Munkásőrség keretein belül. Pe­dig jobban illenék a közös, bé­kés továbblépés koncepciójába, ha tenyérrel fölfelé, lassú, meg­adó mozdulatokkal, minden kéz megmutatná, hogy üres és bi­zony nem a legtisztább. Mert más ezt tudni és megint más ezt megmutatni, hogy láthassa min­denki. Ez persze megszégyenü­­lés lenne az ország előtt. De még mindig jobb, mint ha bi­lincs kattanna a kezekre, vagy fejek hullásának követelésétől válna hangossá az ország. Ahol most már egyébként sincs csend. Mindenki divatok a válságról beszél. RONALD REAGAN tisztelet­beli lovagi címet kapott II. Erzsébet angol királynőtől "a különleges angol-amerikai kapcsolatok elmélyítésében szerzett érdemeinek elis­meréséül". A kitüntetés érté­kéből levon, hogy 11 évvel ezelőtt ugyanezt kapta meg Ceausescu is, bár most a brit parlament mindkét házában egyre többen követelik, hogy fosszák meg ettől. 1989. június 23. AMERIKAI Hfagyar Hírlap 0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom