Zárszámadás, 1955

- e ­Egyes területeken az anyaghiány és a behozatal egyenlőtlen üteme je­lentős többletköltségeket okozott és csökkentette az iparból szárma­zó költségvetési bevétel dcet. Gyakori volt az anyaggal való pazarlás, amire a merev béralapgazdálkodási rendszer is ösztönözte a vállala­tok at. A beruházások gondatlan előkészitése vagy kivitelezése ugyancsak gyak­ran csökkentette az eredményeket. Ilyen hibákból származtak a műtrá­gyagyártásban jelentkező gyakori üzemzavarok. A társadalmi tulajdon védelme 1955-évben sem javult lényegesen. A leltári hiányok mintegy félmilliárd forintot tettek ki, amit a más he­lyen jelentkező leltári többletek csak részben ellensúlyoztak. Vége­redményben a leltári különbözetek mintegy 70 millió forint vesztesé­get okoztak. A vállalatok önálló gazdálkodását, a tartalékok ésszerű kihasználásét, a gazdaságosság fokozását és jobb gazdasági eredmények elérését nagy mértékben gátolta a tervezési, anyag- és béralapgazdálkodási, valamint a pénzügyi rendszer számos megkötöttsége, az irányitó szervek túlzott beavatkozása a vállalatok munkájába, a gyakori tervmódosítások és a termelői árrendszer hosszabb idő óta húzódó rendezetlensége. Ez utób­bi következtében meg mindig elég széles körben volt szükség iparcik­kek termelésének ós értekesitésének pénzügyi támogatására. A közlekedési vállalato k általában kielégítettek a gzállitási igénye­ket. Bár a gazdálkodásban javulás mutatkozott, eredménytervét sem a MÁV.-, sem a többi közlekedési vállalat nem telj esi tette. Az ut- és vizgazdálkodás 1955-évi előiránj'zata a létesítmények műkö­désének biztositásán felül főként azok fokozottabb állagmegóvását és

Next

/
Oldalképek
Tartalom