Zárszámadás, 1951

Jelentés az 1951. évi állami költségvetés végrehajtásáról

(itt számoltam el az állami költségvetésben tartalék címén előirányzott 500 millió Ft felhasználását is) a vállalati alapítási és átszervezési előlegek többletfelhasználása az előirányzott 90 millió Ft-on felül . 13.7 millió Ft Vállalatok eredményelszámolásánál veszteségtérítésre — az előirányzott 220.4 millió Ft-on felül — folyósított összeg, amelyet az ipar és kereskedelem nyereségelőleg befizetésének 429.7 millió Ft-tal való túlteljesítése teljes mértékben ellensúlyozott 394.9 „ „ előző évi nyereségtúlfizetések visszautalására folyósított összeg, amelyre az előző évi eredményelszámolással kapcsolatos 712.5 millió Ft előirányzatnélküli bevétel nyújtott fedezetet, az előirányzott 80 millió Ft-on felül. 626.— „ „ a vállalatoknál folyó szakmunkásképzés többletköltsége, az egyéb vállalati támogatásokra együttésen előirányzott 25 millió Ft-on felül 138.„ „ Külföldi állami adósságok rendezésével kapcsolatban különféle szolgálati költségek •merültek fel 15.3 „ „ Népgazdaság ötéves tervének beruházásánál az 1950. évben műszakilag befejezett beruházások bekerülési költségeinek —• az 1951. évben eszközölt kiegyenlítéséből állott elő a túllépés 866.— „ „ Az ötéves népgazdasági terv második évében, az előirányzat teljes felhasználásával eszközölt beruházások közül jelentősebbek a következők : A bányászatnál végzett nagyobb beruházások a Sztálin Vasművel kap- • csolatos Komlói Bánya fejlesztése, a Mátrai Erőmű miatt a Petőfi Bánya, az Inotai Erőmű miatt pedig Várpalota fejlesztése. A kohászatnál és gépgyártásnál az 1951. évben a következő nagyobb új beruházások léptek be a termelés szolgálatába : A Sztálin Vasműnél sorozatos üzembehelyezés történt, így különböző javítóműhelyeket, irodaépületeket, garázst, telefonközpontot, vas- és acélöntődét, valamint a vasszerkezeti műhelyt indították meg. A gépgyártásban megvalósult a Jászberényi Aprító Gépgyár és a Gyöngyösi Váltó és Kitérő • Gyár. A közlekedés beruházásai közül ki kell emelni a Budapest-Miskolci MÁV vonal villamosítását, a Vác-Aszódi vonal építését és a Miskolc-Sátoraljaujhely II. vágány létesítését, a Sztálinvárosi kikötő építését, valamint a 34. számú Miskolc-Sátoraljaujhelyi főközlekedési útvonal és a 6. számú Adony-Dunapentele-Dunaföldvár-Szekszárdi út építését. Folytatódott a Boráros-téri híd építése és befejezést nyert a Dunaföldvári híd. A nagylétesítmények között meg kell említeni a Földalatti Gyorsvasút folyamatban lévő építését és a Csepeli Gyorsvasút létesítését. A mezőgazdaság beruházásainál továbbfejlesztettük a gépesítést, különösen a kombájnok számának növelésével. Jelentősen növeltük az állati férőhelyek számát, különösen a sertés férőhelyeket. A kereskedelemnél meg kell említeni a Győri, Miskolci és Hódmezővásárhelyi Vasraktárak, a Sztálin városi Üzletház létesítését, valamint az Újpesti Állami Áruház építésének megindítását. Az építőipar gépesítése folytatódott. Új téglagyár létesült Mályon, új cementgyár' Hejőcsabán, cementgyári rekonstrukció és bővítés Lábatlanon és Bélapátfalván, épületelemgyár Budapestén. Kőbánya nyilt Vácott, ezenkívül korszerűsítettünk és részben új gépekkel szereltünk fel tégla- és cementgyárakat, valamint cementáru üzemeket. Kommunális vonatkozásban számos lakást, iskolaépületet, kórházat és kultúrházat létesítettünk. Készletezésnél az előirányzott keretet meghaladó árumennyiséget sikerült az év folyamán beszerezni és tárolni 258.1 „ „ Kiegészítő beruházásoknál a túllépést az okozta, hogy az eredetileg, tervberuházásként előirányzott egyes beszerzések, illetőleg beruházási munkák kiegészítő beruházásnak minősültek s ezért ezeket a kiadásokat itt kellett elszámolni. A többletkiadást a tervberuházási hiteleknél zárolt azonos összeg fedezte . . 31.7 „ „ 13