Zárszámadás, 1944

Jelentés az 1944. évi zárszámadásról

VII Tisztelt Nemzetgyűlés! Az 1944. évi állaim zárszámadásról az 1870 : XVIII. tc. 23. §-a alapján tisztelettel a következőket jelentem: > r 1 Az 1946 47. évi állami költségvetésről szóló 1947: XIV. tc.' 12. §-ának (1) a zárszám.dá. ° x tartalma bekezdése szerint a legfőbb állami számvevőszék elnöke az 1870: XVIII., az 1880 : LXVI- szerkezet., ós az 1897 : XX. törvénycikkek értelmében készítendő állami zárszámadás helyett az 1944. •évről csak a kiadásokat és betételeket felölelő zárszámadást tartozik a Nemzetgyűlés elé terjeszteni. E rendelkezésnek megfelelően a most előterjesztett zárszámadás — a leltári adatok mellőzésével — csupán a pénzkezelésről számol be. A törvényjavaslat indokolása és az 1943. évi zárszámadás bevezető jelentésének l.és2. pontja részletesen ismerteti azokat a körülményeket, amelyek folytán bővebb adatközlés nem lehetséges. Az idézett törvényszakasz szerint készítendő zárszámadás egészben véve megfelelne az első világháború után az 1916/17—1920/21. évekről készült utalványozási és előírási kimutatásoknak, amelyek szintén csak a kiadásokat és bevételeket tartalmazták. Minden törekvésem oda irányult azonban, hogy ez a zárszámadás ne csak ilyen szűkkörű adatszolgáltatásra szorítkozzék, hanem ezenfelül a pénzkezelésre vonatkozó különféle jelentéseket és adatcsoportosításokat, valamint alap-zárszámadásokat is közöljön. Ez a zárszámadás ennélfogva jóval terjedelmesebb, mint az említett utalványozási és előírási kimutatások. . \ ' , 1 ^ Az 1880: LXVI. tc. 27. §-a értelmében a minisztereknek az előirányzattal szemben a kiadásoknál és bevételeknél mutatkozó kedvezőtlen eltérésekről szóló indokolásait a zárszámadás kapcsán közölni kell. Ennek a kötelezettségnek már az 1943. évi zárszámadás során sem tudtam — e zárszámadás 235. oldalán a 6. pont alatt előadottaknál fogva — teljés mértékben eleget tenni, de az 1943. év adatszolgáltatása még lehetővé tette, hogy legalább a jelentősebb eltérések okait röviden ismertessem. Az 1944. évről! azonban még .ilyen — a szokásos indokolásokat helyettesítő — ismertetéseket sincs módomban közölni, mert az egyes kiadási és bevételi tételekhez ezúttal az események alakulása folytán miniszteri indokolások egyáltalán nem álltak rendelkezésemre. Az indokolások elmaradása a gazdálkodás megítélését kétségkívül megnehezíti. Ezért súlyt helyeztem arra, hogy az egyes kormányok gazdálkodásának, illetve a német megszállás alatt álló, valamint e megszállás alól felszabadult területek kezelésének eredményeit külön-külön is kimutassam, hogy így e zárszámadás a bírálatra mégis bizonyos lehetőséget nyújtson. Ebben ,az évben, tehát úgy a főeredtnenyeket felölelő sommázatok, mint ezek részletezései a kiadásoknak és bevételeknek nemcsak évi összegeit mutatjákf hanem egyúttal, a kezelést négy csoportra tagolva, azt is feltüntetik, hogy ezekből az évi összegekből mennyi esik a január hó 1-étől március hó 18-áig, továbbá a német megszállás alatt március hó 19-étől október hó 15-éig, illetve október hó 16-ától december hó 31-éig, végül a felszabadult területeken szeptember hó 26-ától december hó 31-éig folyt kezelésre. - , , - ' Meg kell említenem, hogy a német megszállás október hó 16-ától december hó 31-éig terjedő időszakáról készült számadásokból és'könyvkivonatokból nem volt megnyugtató módon megállapítható hógy az ebben az időszakban nyugatra telepített postatakarékpénztártól. illetve Magyar Nemzeti Banktól az ország nyugati részében működött kormányszervek pontosan milyen összegeket vettek igénybe s ezekből az 1944. ev végéig valójában mennyit használtak fel. Sokszor még azt sem lehetett megállapítani, hogy a felhasználásból mennyi esik az 1944. s mennyi az 1945. évre. így az 1944. év kezelése helyenkint 1945. évi kiadást vagy bevételt.is magában foglalhat, viszont 1944. évi kiadás vagy bevétel esetleg csak az 1945. év kezelésében jelentkezik. A felszabadult területeken i