Zárszámadás, 1943

Jelentés az 1943. évi zárszámadásról

V I 1 Tisztelt Nemzetgyűlés! Az 1943. évi állami zárszámadásról az 1870 : XVIII. tc. 23. §-a alapján tisztelettel a következőket jelentem : 1. Az 1939 : VII. tc. értelmében a legfőbb állami számvevőszék elnöke a megelőző a rfw*ám«dé» évre vonatkozó állami zárszámadást észrevételeivel együtt minden évben szeptember hó előterjesztése. 1. napjáig köteles előterjeszteni. A katonai behívásokkal előállott személyzethiány és a háborús viszonyok folytán megszaporodott különleges feladatok ellátása miatt azonban a számvevőségek a számadásokat megvizsgálni, azokat könyvelni, a könyveket lezárni, a különféle pénzkezelési és vagyonkimutatásokat a részükre megállapított határidőre elkészíteni nem tudták. E téren oly nagy volt a késedelem, hogy a tárcák és üzemek a pénzkezelési és vagyonkimutatásokat még az 1944. év végéig is csak részben küldték meg a számvevőszéknek. A kitelepülés alkalmával ez az anyag megsemmisült és ugyancsak jórészt megsemmisültek vagy elvesztek a tárcáknál a zárszámadás alapjául szolgáló különböző számadások, könyvek, feljsgyzések és az államháztartás pénzkezelési eredményeit összefoglaló központi könyvelés könyvei és okmányai is. Mihelyt a felszabadulás után a viszonyok erre módot adtak, a zárszámadási anyag felkutatására és összeállítására a szükséges intézkedéseket azonnal megtettem. Sikerült is sok könyvet és feljegyzést megtalálni s ezekből a zárszámadás alapjául szolgáló különféle pénzkezelési és vagyonkimutatásokat — ha sok helyütt csak hiányosan is —elkészíteni. Az anyagnak ilyen körülmények között való összegyűjtése, a hiányos, gyakran nem eredeti forrásból merített adatok értékelése, feldolgozása úgy a számvevőségekre, mint a legfőbb számvevőszékre rendkívül nagy munkát rótt, miért is e zárszámadást —miként az előző évieket —csak a törvényes határidőn túl lehetett alkotmányos tárgyalásra előterjeszteni. , 2. A zárszámadás összeállításánál minden törekvésem arra irányult, hogy a SZam- A zárszámadás adásokat és különféle feljegyzéseket lelkiismeretesen kutassák fel, a megtalált anyagot a és szerkezete, számvevőségek és a számvevőszék körültekintően, a legnagyobb gonddal dolgozza fel, s hogy a zárszámadás lehetőleg a törvényben előírt tartalommal és szerkezetben készüljön el. Az adatok hiányossága folytán azonban teljes zárszámadást mégsem lehetett összeállítani. így például a pénzkezelési részben az önálló pénztárak által a postatakarékpénztáron kívül teljesített bevételek és kiadások egy része — mely azonban az államháztartás eredményeihez viszonyítottan nem jelentős —hiányzik, a bruttó elszámolási elv nem érvényesült mindenütt, a leltári adatok pedig éppenséggel hiányosak, annak ellenére, hogy azoknak összegyűjtésére igen sok munkát fordítottak. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnom arra, hogy —részben hasonló okokból —az első világháború után az 1916/17—1920/21. költségvetési évekről csupán a kiadásokat és bevételeket tartalmazó utalványozási és előírási kimutatások készültek. Bár a jelen körülmények lényegesen kedvezőtlenebbek voltak, az anyag lelkiismeretes felkutatása és felhasználása folytán e zárszámadás az említett kimutatásokkal szemben jóval terjedelmesebb, amennyiben az előirányzattal szemben mutatkozó kedvezőtlen eltérésekre vonatkozó ismertetéseket, leltári adatokat, különféle jelentéseket és adatcsoportosításokat is magában foglal. A rendes zárszámadások tartalmával és szerkezetével szemben szükségszerűen előállott különféle eltéréseket a 235—236. oldalakon külön jelentésemben részletesen ismertetem. Meg kell említenem, hogy a számviteli szolgálat terén fennállott súlyos körülmények fokozottabb mértékben megnehezítik az 1944. évi eredmények összeállítását, sőt azok hatása még az 1945. évi zárszámadásra nézve is érvényesülni fog, annál is inkább, mert