Zárszámadás, 1943

Jelentés az 1943. évi zárszámadásról

—i W V 17. Az állam cselekvő és terhelő vagyonának kimutatására szolgáló leltári számlá- L.it*r. kat az adatok hiányossága folytán olyképen összeállítani, hogy azok a pénzkezeléssel és egymással való szerves összefüggésükben a zárszámadásba beilleszthetők legyenek, nem lehetett. A hiányzó anyagot igyekeztem ugyan közvetett úton a lehetőség szerint pótoltatni, mindazonáltal számos leltári tételnél a tárgyévben bekövetkezett változásokat, e változások jogcímek szerinti megoszlását, továbbá az évvégi álladékot egyáltalán nem, vagy csak hiányosan sikerült megállapítani. Bár a zárszámadás leltári része ezúttal úgy, mint eddig, nem volt összeállítható, a rendelkezésre álló anyag a kormánygazdálkodás elbírálására, hiányossága ellenére is. értékes adatokat tartalmaz. Ezért a leltári számlák adatait külön jelentés keretében oly kimutatásokba foglaltattam össze, melyek az állami vagyonról s annak változásairól a lehetőség szerint tájékoztatást nyújtanak. E kimutatások adatai ezenfelül támpontul szolgálhatnak az egyes vagyon- és tehertételek újbóli számbavételénél is. A leltárra vonatkozó említett külön jelentés a 181. oldalon található. 18. Az államkincstár által vállalt jótállásokat és kezességeket jelentő szavatosságok Szavatosságok, ezévi változását és az év végén fennállott álladékát az anyag hiányossága miatt nem áll módomban pontosan közölni. A rendelkezésre álló adatokat a 232—233. oldalakon részletesen ismertetem. 19. Az állami közigazgatás által az üzemeknek adott javadalmazásokat, az üzemek Beusszámiák fölöslegeinek beszolgáltatását, a közigazgatás és üzemek közötti hitelműveleteket az ú. n. belsőszámlák tüntetik fel. E számlák rendelkezésre álló adatai szerint az üzemek a közigazgatástól 55*4 millió P javadalmazást kaptak s annak 44-1 millió P-t szolgáltattak be. Az üzemeknek a közigazgatással szemben fennálló tartozása az 1942. év végén 544*0 millió P, az 1943. év végén 586-2 millió P volt. A 42-2 millió P gyarapodás visszafizetés kötelezettsége mellett kapott 55-2 millió P javadalmazás és 13*0 millió P évközi tartozástörlesztés eredménye. E számlák üzemek szerinti adatairól az üzemi jelentések (215—224. old.) nyújtanak tájékoztatást. 20. Az 1943. évi állami költségvetésről szóló 1942 : XXIV. tc. 5. §-ának (2) bekez- Hiteiátruházások dése megjelölte azokat a kiadási rovatokat, melyek között hitelátruházásnak helye lehet. Adatok hiányában azonban nem lehetett megállapítani, hogy a lehetséges hitelátruházásokat mily mértékig gyakorolták. 21. Az 1942. évi költségvetési hitelek maradványainak az 1943. évre való áthoza- Hiteiáthozattalát a törvényhozás kizárta, miért is az 1943. évi előirányzatok összege változatlan. Az 1942 : XXIV. tc. 6. §-a szerint hasonlókép tilos volt az 1943. évi hitelmaradványoknak a következő évre való átvitele. 22. Külön törvényes felhatalmazás alapján az 1943. évben az állami közigazgatásnál Küiön összesen 2.986-5 millió P kiadás és 2.587-2 millió P bevétel állott elő. A kiadásból meg- feSmaziállapíthatólag 171-8 millió P az országos adósságok fogyatkozásával, 36*8 millió P pedig értékpapírok gyarapodásával járt. A bevételből az országos adósságokat növelő kölcsönbevételekre 2.574*2 millió P esik. Az év folyamán külön törvények alapján 73-6 millió P adósságvállalás is történt, melyből 58 millió P hadikölcsönkötvények átértékelésére, 4-7 millió P gazdatartozások rendezésével kapcsolatban vállalt könyvadósságra, 10-9 millió P hitelszervezeti célokra esik. A szóbanlévő adósságvállalás a kincstár részére csak 68-3 millió P tiszta megterhelést jelent, mert a hitelszervezeti célokra eső 10-9 millió P tartozásból 5-3 millió P követelésgyarapodással van ellensúlyozva. Az alapok kezelésében külön törvények alapján 105-9 millió P kiadás és 85-4 millió P bevétel számoltatott el. A kiadásból 53-5 millió P-t különböző beruházásokra, 52-4 millió P-t kölcsöntörlesztésre fordítottak. A 85-4 millió P bevétel, mely a Nemzeti beruházási alapnál van elszámolva, az alap kiadásainak fedezésére szolgált. i