Zárszámadás, 1942

Jelentés az 1942. évi zárszámadásról

Indokolások és megjegyzések: 1. tétel. A legfőbb állami számvevőszék a hozzá megküldött indokolások alapján a túlkiadások okait a következőkben foglalja össze : A nyugdíjaknak, nyugbéreknek, özvegyi nyugdíjaknak, özvegyi nyugbéreknek, nevelési járulékoknak, életjáradékoknak és kegydíjaknak, továbbá egyes állomáshelyek magasabb lakáspénzosztályba való sorozása folytán a lakáspénzeknek az 1941. évi 8.500. M. E. számú rendelettel, a családi pótlékoknak és a nevelési járulékoknak pedig az 1942. évi 6.500. M. E. számú rendelettel történt felemelése okozta. Hozzájárult még a hadipótlékoknak az 1942 : XIV. tc.-kel történt felemelése, a tűzharcos nyugbéresek és a hadipótlékra igényjogosult alkalmazottak özvegyei részére hadipótlékok engedélyezése, valamint az, hogy ugyané tc. alapján az állami szolgálatban állott tűzharcosok részére — háborús katonai szolgálati idejük beszámításával— magasabb nyugdíjakat kellett megállapítani. Túlkiadást idézett elő továbbá az állandó ellátásban részesülők létszámának a költségvetés összeállításánál alapul vett létszámmal szemben való emelkedése, továbbá az is, hogy az alacsonyabb ellátásban részesülőket magasabb összegű ellátást élvezők váltották fel. Mindezek az előirányzat összeállításánál számításba vett évközi megtakarítást (4,024.844 P-t) teljesen felemésztették, sőt az alrovatok nagyrészénél azon felül is túlkiadást okoztak. Növelte a túlkiadást, hogy egyes címeknél az egyszersmindenkorra szóló, továbbá az 1928 : XL. tc. alapján fizetendő és az 1941. évi 5.960. M. E. és az 1942. évi 6.290. M. E. számú rendeletekkel felemelt ellátások, az üzemi balesetből folyó kártalanítások, valamint a sérülési pótdíjak, a temetési járulékok és a legénységi vitézségi érempótdíjak is< meghaladták a számításba vett összegeket, mert ezeket a törvényen és egyéb jogszabályokon alapuló igényeket a megállapított hitelre való tekintet nélkül ki kellett elégíteni. Ezenkívül a belügyi, pénzügyi, kereskedelem- és közlekedésügyi, földmívelésügyi, vallás- és közoktatásügyi, igazságügyi és honvédelmi minisztérium nyugellátásainál túlkiadást okozott az is, hogy a délvidéki területeken az ellátásban részesültekről gondoskodni kellett és hogy egyes címeknél a visszacsatolt felvidéki, kárpátaljai, keleti és erdélyi országrészeken — részben az ellátásban részesülők fellebbezése folytán — visszamenőleg kellett ellátásokat folyósítani. Végül az idézte elő, hogy a belügyminisztérium nyugellátásainál az 1930. évi július hó l-e előtt nyugállományba helyezett csendőrök, valamint az említett időpont előtt elhalt csendőrök özvegyeinek nyugdíját legfelsőbb elhatározás alapján az 1930: XXVI. tc.-kel rendszeresített csendőrségi pótdíj beszámításával fel kellett emelni, a földmívelésügyi minisztérium nyugellátásainál az erdészeti társpénztári hozzájárulást a tényleges szükségletnek megfelelően kellett kifizetni, az igazságügyi minisztérium nyugellátásainál pedig közigazgatási bírósági ítélet alapján több évre visszamenőleg kellett egy özvegyi nyugdíjat folyósítani. 2. tétel. A volt Cseh-Sz!ovák Köztársaság a nagybirtokok alkalmazottainak ellátására alapot létesített, amelyből a visszacsatolt területen volt nagybirtokokon alkalmazottak is részesültek járadékban. A szóbanlévő alkalmazottak ellátási kérdésének nemzetközi tárgyalásokon való végleges rendezéséig az esedékessé vált járadékokat előlegként kellett kifizetni. 3. tétel. Egy szülőtlen árva részére engedélyezett életjáradék okozta. E kiadás fedezetéről a költségvetés összeállításánál gondoskodás nem történhetett.