Zárszámadás, 1942

Jelentés az 1942. évi zárszámadásról

BEVEZETŐ JBLENTES. XV b e v e t e I i előirányzat visszamaradás*) túlhaladás*) nélküli bevétel millió pengő a rendes bevételeknél 53'6 1.571-9 7*6 a rendkívüli bevételeknél . . 5-6 1-4 26*2 összesen 59-2 1.573*3 33-8 Ha az 59-2 millió P bevételi visszamaradást levonjuk az összesen 1.607*1 millió P-t tevő bevételi túlhaladásból és előirányzat nélküli bevételből, úgy a költségvetés bevételi előirányzatával szemben a fentebb kimutatott 1.547-9 millió P több-bevétel jelentkezik. A valódi bevételek összefoglalása érdekében a legutóbbi három számadási időszak bevételek, kölcsönbevételei fentebb már közöltettek. Az 1942. évben felvett s a valódi kezelésben elszámolt 1.398-1 millió P kölcsönből 1.397-1 millió P az állami közigazgatásra, 1*0 millió P pedig az állami üzemekre esik. Az állami közigazgatásra eső összegből 1.276-3 millió P a kivételes hatalom alapján, 0-3 millió P Erdélyre vonatkozó felhatalmazás alapján, 63-0 millió P az 1942. évi költségvetési törvényben nyert felhatalmazás alapján s 55-0 millió P a Délvidékre vonatkozó felhatalmazás alapján vétetett fel, 2-5 millió P, valamint az üzemekre eső 1*0 millió P pedig kisebb beruházások céljaira szolgál. Ezenfelül a kormány a Nemzeti önállósítási alap részére 1*9 millió P és a Székesfővárosi Dunahíd-alap részére 1*4 millió P kölcsönt vett fel. Ez utóbbi kölcsön az alap költségvetésében előirányzást nyert. A kölcsönöket a magyar közgazdasági élet egyes tényezői nyújtották. Az átfutó kezelés két számlája közül az előlegek számláján 715'9 millió P tiszta ^ kiadási többlet, az idegen pénzek számláján viszont 429'0 millió P tiszta bevételi többlet jelentkezik. Ennek folytán az átfutó kezelés az állam pénzkészletét 286-9 millió P-vel apasztotta. Az átfutó kezeléssel kapcsolatban álló leltári számlákon, az átfutó pénzkezelés természetéből folyóan, azonos összegű tiszta vagyongyarapodás állott elő. Az 1942. évi állami zárszámadás leltári része felöleli az állami üzemek összes vagyon. Leltár és teherszámláit. E leltári számlák kimutatják az üzemek különböző vagyonrészeinek es terheinek éveleji és évvégi álladékát, az év folyamán történt tiszta gyarapodásokat, illetve fogyatkozásokat, valamint e változásokkai kapcsolatos ellenszolgáltatásokat és a tiszta vagyonváltozások jogcímeit. Az állami közigazgatást illetően az ingatlanok, a hasznos jogok, valamint a berendezések és felszerelések leltári számlájából csak az évközben előállott bruttó gyarapodások, az ezekkel összefüggő pénzkiadások és leltári vagyonváltozások, valamint az e vagyonrészekből történt értékesítéssel kapcsolatos pénzbevételek, illetve leltári vagyonváltozások voltak közzétehetők. E vagyonszámlák kezdőleges és végző álladéka, valamint évközi fogyatkozása azonban — átértékelés hiányában — ezúttal sem volt közölhető. E csonka számlák miatt az államháztartás jövedelmi és vagyonmérlege sem volt elkészíthető. Az átértékelési és az ezzel egybekapcsolandó értékbecslési munkálat megindítása iránt mindezideig nem volt lehetséges intézkedést tenni. Ezt a nagyobb arányú és költséget okozó munkálatot ugya

%nis, mint az az 1934/35. évi jelentésben a 38—39. oldalakon részletesebben már említve volt, csak megállapodott gazdasági viszonyok mellett indokolt foganatba venni. Meg kell még említeni, hogy a területvisszacsatolasok folytán az állam tulajdonába jutott vagyon értéke csak részben volt az állami leltárba felvehető. *) Az egyes kóltsagvetesi osztályokban a bevételi visszamaradás és a bevételi túlhaladas a részletezésekből allapittutó meg.