Zárszámadás, 1941

Jelentés az 1941. évi zárszámadásról

Indokolások és megjegyzések: /. tétel. Az illetményeknek az 1940. évi 8.000. M. E. és az 1941. évi 4.000. M. E. számú rendeletekkel történt felemelése, továbbá a visszacsatolt nagybányavidéki ércbányáknak és kohómünek kincstári tulajdonba való visszavétele folytán szükségessé vált létszámemelés idézte elő. A lútszámemelés folytán a jutalékok és a rászorult alkalmazottak részére engedélyezett segélyek is többet tettek. Bejelentést igénypl, hogy az említett létszámemelés folytán a műszaki szakon 3 VI. fizetési osztályú főbányatanácsosi, 12 VII. fizetési osztályú bányatanácsosi, 2 VIII. fizetési osztályú főmérnöki és 3 IX. fizetési osztályú mérnöki állással, az üzemi szakon 2 VIII. fizetési osztályú üzemi főtiszti, 12 IX. fizetési osztályú üzemi I. osztályú tiszti és 4 X. fizetési osztályú üzemi II. osztályú tiszti állással több töltetett be, mint amennyi költségvetésileg rendszeresítve volt. Ezenkívül a műszaki szakon 1 V. fizetési osztályú miniszteri tanácsosi állás is betöltetett, amely állás költségvetésileg rendszeresítve nem volt. 2. tétel. Az iskolának Nagybányára tervezett áttelepítése és a volt román műszaki vezetőkepzö intézettel való összeolvasztása folytán szükségessé vált nyomtatványok beszerzése okozta. 3. tétel. A pécsi szakiskola Nagybányán működő kohászati tagozatának ellenőrzésével kapcsolatban felmerült útiköltségek okozták. 4. tétel. A Lispe-szentadorjáni telep olajtermeléséből a kincstárt megillető természetbeni részesedes emelkedése, folytán a szerződésszerű szállítási költségek a számítottnál többet tettek. 5. tétel. Az anyagárak és a munkabérek emelkedése, valamint az ércbánya munkásai részére biztosított közszükségleti cikkeknek a beszerzési árnál alacsonyabb áron való átengedése ckozta. Bejelentést igényel, hogy a munka közben szerzett szilikózis folytán munkaképtelenné vált bányamunkások, valamint ezek özvegyei és árvái részére baleseti kártalanítás megállapításáig előlegképen 1.735 P fizettetett ki, amely kiadásról a költségvetésben gondoskodás nem történt. 6. tetei. Az előző tétel első bekezdésében említett indokokon felül a termelt szinpor kohósítási díjának emelkedés okozta. 7. tétel. Az újból állami tulajdonba került nagybányai bánya- és kohómű üzembentartásával, a termelt ércek előkészítésével és kohósításával járó kiadásokon felül a központi irányítással kapcsolatban alkalmazott kisegítő munkaerők járandóságai, valamint az ellenőrzéssel kapcsolatos kiszállási költségek okozták. Hozzájárult még a bánya- és kohómű munkásai részére biztosított közszükségleti cikkeknek a beszerzési árnál alacsonyabb áron való átengedése. X. tétel. A nagybányai kerületben működő magánbányák főleg arany- és-ezüsttartalmu termeivényeinek beváltása, továbbá a Magyar Nemzeti Bank által a nagybányai bánya részére a zárgondnokság alatt kölcsönképen folyósított 2,000.000 P forgótőke visszafizetése idézte elő. 9. tétel. A hazai antimonszükséglet biztosítása érdekében a kincstár által megvásárolt ércbánya uzembentartásával és a központi irányítással kapcsolatos kiadások, továbbá a munkásság részére biztosított. közszükségleti cikkeknek a beszerzési árnál alacsonyabb áron való átengedése okozták. 10. tétel. A keleti es erdélyi országrész visszacsatolása következtében állami tulajdonba került felsődernai ásványolajbánya üzembentartásával felmerült khdások, valamint a központi ellenőrzéssel kapcsolatos kiszállási költségek okozták. Hozzájárult még a bá iva munkásai részére biztosított közszükségleti cikkeknek a beszerzési árnál alacsonyabb áron való átengedése. 71. tétel. A visszacsatolt keletrés erdélyi országrészen az 1914—1918. evi világháború alatt és előtt végzett földgázkutatások eredményeinek ellenőrzése, a földgáz-előfordulások megnyitására szolgáló mélyfúrások, vaiamint az érckutatások költségei, a közponli irányítással kapcsolatos kiadások és a munkások részére biztosított közszükségleti cikkeknek a beszerzési árnál alacsonyabb áron való átengedése okozta. 12. tétel. A bányamunkások közszükségleti cikkekkel történő ellátásának forgótőke szükséglete okozta. 13. tétel. Az elhanyagolt állapotban levő bányák, ércelőkészítőművek és kohó üzembehelyezése es korszerűsítése, az ércelőkészítőművek bővítése, külszíni szállítóberendezések létesítése, tisztviselői lakások építése, valamint a bányák és műhelyek elavult berendezéseinek és felszereléseinek felújítása folytán felmerült költségek idéztik elő. 14. tétel. A rovat elnevezésében foglalt célokra fordíttatott 15. tétel. A magyar bányajog szabályainak a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészekre kiterjesztéséről szóló 1941. évi 1.630. M. E. számú rendelet értelmében az államra átszállott kezdetleges berendezésű felsődernai ásványolaj-bányaüzem korszerűsítését szolgáló energiatelepek, szállító- és egyéb berendezések létesítése okozta. 16. tétel. A bánya 1939—1940. számadási időszakban kifizetett vételára után kiszabott illetékek beffcetése a folyó évben vált esedékessé. 17. tétel. A jászóvári premontrei kanonok rendtől megvásároltatott a jászómindszenti ércbánya, amivel kapcsolatban a rendnek a gödöllői gimnázium építéséből folyólag a vagyonváltság alappal szemben fennálló tartozása is rendeztetett. Ezzel egyidejűleg megvétettek a bányát bérlő részvénytársaság által létesített épületek, építmények és hasznos berendezési tárgyak is, amelyeknek 500.000 P-t tevő vételárából a folyó évben 239.763 P51 fillér utalványoztatott. A hátralékos összeg a tárcatartozások , közé vétetett fel és az 1942. év kezelésében fog kiegyenlítést nyerni. Hozzájárultak még az ércbánya adás-vételi szerződésével kapcsolatos költségek, valamint a gépi berendezés kiegészítésére beszerzett új gépek vételára és a régi tárók újranyitásával. felmerült kiadások is.