Zárszámadás, 1939-1940

Jelentés az 1939-1940. évi zárszámadásról

XVIII BEVEZETŐ JELENTÉS. Az átfutó tartozások leltári számláján mutatkozó 3805 millió P gyarapodást főleg a postatakarékpénztári takarék- és csekkbetétek emelkedése idézte elő. Az állami szavatosságok álladéka az 1939—1940. számadási időszak végén 95'9 millió P-t, vagyis 5 millió P-vel kevesebbet tett, mint az 1938/39. év végén. A bruttó fogyatkozás 7*2 millió P, amelyből 6'3 millió P az adósok által teljesített fizetés, 0*9 millió P-t pedig egyéb okok idéztek elő ; ezzel szemben az álladék bruttó 2-2 millió P-vel gyarapodott, amiből P2 millió P az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet újabb kötvénykibocsátására, 0'3 millió P más új szavatosságokra, 0*7 millió P pedig kamat­tőkésítésre és árfolyamváltozásokra esik. Beisö számiák. Az állami üzemek az állami közigazgatásnak 32-2 millió P-t szolgáltattak be, viszont az állami közigazgatástól 70'4 millió P javadalmazásban részesültek. Az állami üzemek tartozásai a közigazgatásnak az 1939—1940. számadási időszak végén 469'3 millió P-t tettek, vagyis 57'2 millió P-vel kevesebbet, mint az 1938/39. év végén. A tiszta fogyatkozás a következő tényezők eredménye : 69-8 millió P gyarapo­dást eredményezett a fentebb említett javadalmazás (a javadalmazásból 0"6 millió P nem járt az üzemek tartozásainak gyarapodásával), 0*8 millió P gyarapodás állott elő a közigazgatás által az üzemek helyett teljesített fizetések folytán, továbbá helyesbítés folytán 5-l millió P; viszont csökkentek a tartozások leltári vagyonváltozással ellen­súlyozott fogyatkozás révén 105*9 millió P-vel és törlesztés folytán 27 millió P-vel. Az állami zárszámadással kapcsolatban a kormány igazgatása vagy kezelése alatt álló alapok és alapítványok zárszámadásai mindezideig a költségvetéseikkel szemben mu­tatkozó eltérések kimutatása és a kedvezőtlen eltérések indokolása nélkül terjeszttettek az országgyűlés elé. Bár egyes alapoknak az állami költségvetés részletezése mellékleteiként közölt költségvetései csupán tájékoztatásul szolgálnak s nincsen törvényes rendelkezés arra, hogy a kezelési eredményeknek a költségvetésben megjelölt összegektől való eltéréseit a kormány indokolni tartoznék, mégis abból a célból, hogy a kormány gazdálkodásának bírálata e téren is megkönnyítessék, az 1939—1940. számadási időszakra vonatkozólag a kormány a legfőbb állami számvevőszék rendelkezésére bocsátotta a szóbanlévő alapok kezelésének az előirányzatokkal szemben mutatkozó kedvezőtlen eltérései indokolásait. A tárcakezelésre megállapított indokolási rendszer ekként az 1939—1940. számadási idő­szaktól kezdődőleg az alapok kezelését illetően is érvényesül. A már eddig kimutatott alapok és'alapítványok mellett az 1939—1940. számadási időszakban ismét több alap és alapítvány' nyer elsőízben közzétételt. Az alapok és alapít­ványok vagyonuk és kezelésük mérvéhez képest, mint az előző években, két csoportban tétetnek közzé. A most elsőízben közzétettek közül azok csoportjába, melyek részletes közlést nyernek, a következők vétettek fel : a belügyi tárcánál az ,,Országos nép- és családvédelmi alap", a vallás- és közoktatásügyi tárcánál a ,,dr. Todoreszku Gyula— Horváth Aranka könyvtáralapítvány", a honvédelmi tárcánál a ,,Horthy Miklós nemzeti repülő alap'' és a „Katonai ellátásban részesülők betegellátási alapja". A kisebb részletezéssel közöltek csoportjában 20 új alapítvány mutattatik ki, ezek az alapok és alapít­ványok tartalomjegyzékében csillaggal jelöltettek meg. Megjegyzendő még, hogy ezúttal sem közöltettek a kormány igazgatása vagy kezelése alatt álló azok a nagyobb számban fennálló alapok és alapítványok, amelyek kiadásai, bevételei vagy tiszta vagyona az 1.000 P-t nem éri el. A khite7ekre tés i ^ költségvetési hitelekre vonatkozóan a következőket kell megemlíteni : bejelentések ^ A hitelátruházások tekintetében az 1939—1940. számadási időszakban ugyan­1. Hitelátruhá- olyan eljárás követtetett, mint az előzőben. Azokat a kiadási rovatokat, amelyek között hitelátruházásnak helye lehet, az 1939—1940. számadási időszakra vonatkozó állami költségvetésről szóló 1939: XVII. t.-c. 5. §-ának (2) bekezdése jelölte meg. A megjelölt rovatok között azonban hitelátruházás csak az esetben volt gyakorolható, ha azt a miniszter­tanács a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával megengedte, zások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom