Zárszámadás, 1939-1940

Jelentés az 1939-1940. évi zárszámadásról

X BEVEZETŐ JELENTÉS. >• v- " tehát a valódi kezelésben a tényleges bevételek (ideértve a kölcsönből származó bevételeket is) a tényleges kiadásokat 112,366.631 P 18 f-rel meghaladták, úgyhogy a valódi kezelés tényleges (pénztári) eredménye ..vr.: 285,230.692 P 34 f-rel kedvezőbb az előirányzatnál. 2. Az előirányzat és a tényleges eredmények szerint jelentkező hiányt, illetve fölösleget az állami közigazgatásra és az állami üzemekre szétbontva, az alábbi összeállítás teszi szemléltetővé: Az állami — közigazgatásnál üzemeknél c.gyuit / az előirányzat szerint a tényleges eredmény szerint az előirányzat szerint a tényleges eredmény szerint az előirányzat szerint a tényleges eredmény szerint m i 1 1 i ó p e n g ő A költségvetésen alapuló és az előirányzat nélküli kezelésben fölösleg hiány 104-9 171-2 27-5 18-4 132-4 152-8 A külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben (kölcsönbevételek nélkül) hiány 900-7 900-7 9-6 9-6 910-3 910-3 Kölcsönbevételek nélkül összesen .. hiány 1.005-6 729-5 37-1 28-0 1.042-7 757-5 A külön törvényes felhatalmazáson alapuló kölcsönbevételeknél fölösleg 869-9 869-9 869-9 869-9 Együtt hiány 135-7 140-4 37-1 28-0 172-8 112-4 3. A valódi kezelésben együttvéve mutatkozó 112-4 millió P tényleges (pénztári) fölösleg kialakulásánál, mint az a fenti összeállításból is kitűnik, a kölcsönbevételek is közrehatottak. A 869*9 millió P kölcsönbevétel figyelmen kívül hagyásával az államháztartás valódi kezelése az 1939—1940. számadási időszakban tulajdonképen 757-5 millió P hiánnyal zárult. Ezt az eredményt az államháztartás 1937/38. és 1938/39. évi valódi kezelésének tulajdonképeni (kölcsönbevételek nélküli) pénztári eredményével — állami közigazgatás és állami üzemek szerint — szembeállítva, az alábbi kép mutatkozik : az állami közigazgatásnál fölösleg hiány az 1937/38. évben 43'7 az 1938/39. évben 56-2 az 1939—1940. számadási időszakban 729-5 az állami üzemeknél hiány millió pengő 55-8 40-9 28-0 együtt hiány 12*1 97*1 757-5 A közölt adatokat illetően meg kell jegyeznem, hogy míg az 1937/38. éviek a trianoni Magyarországra vonatkoznak, addig az 1938/39. évi adatokra a Felvidék és Kárpátalja, az 1939—1940. számadási időszaki adatokra pedig a keleti és erdélyi országrészek visszacsatolása kihatással volt. Ez utóbbi időszak zárszámadása azonfelül nem 12, hanem 18 hónap kezelését öleli fel. Mindezeknél fogva az említett időszakok kezelési eredményeinek összevetéséből tárgyilagos következtetések alig vonhatók le. Ezért az 1939—1940. számadási időszak fenti hiányának az előző időszakok eredményeivel való