Zárszámadás, 1939-1940
Jelentés az 1939-1940. évi zárszámadásról
XX ÍBÉVEZETŐ JELENTÉS l szükségesek, továbbá, hogy új vasútvonalakat építtethessen s végül, hogy a visszacsatolással és igazgatással kapcsolatos kiadások fedezéséről —• amennyiben szükséges — rendkívüli hitelműveletek útján is gondoskodjék. E felhatalmazás alapján 50 millió P folyószámlahitel vétetett igénybe, a leu-ra szóló fizetőeszközök beváltása folytán pedig az állami adósságok 170*6 millió P-vel gyarapodtak. A kiadásokból a szoros értelemben vett visszacsatolási költségekre 562-3 millió P, a katonai igazgatás költségeire 6-9 millió P, a vasútépítésre 2-9 millió P, továbbá kamatokra és költségekre 1 millió P esik. A bevételek 8-7 millió P-t tettek. 5. A gazdatartozások rendezésének elősegítésére az 1933: XXVII. t.-c. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján felvehető 100 millió P kölcsönből a pénzügyminiszter a gazdatartozások rendezésével kapcsolatban létesített alapok javára e számadási időszakban 4 millió P-t vett fel. Az előző években felvett 95-5 millió P figyelembevételével a szóbanlevő felhatalmazás alapján még 0-5 millió P kölcsön vehető fel. A gazdatartozásokból az 1933 : XXVII. t.-c. 2. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter e számadási időszakban 43 ezer P-t vállalt át állami adósságként (könyvadósság). A könyvadósság az 1935 : XX111. t.-c. 1. §-ának (2) bekezdése szerint legfeljebb 25 millió P-ig terjedhet. Tekintettel arra, hogy az átvállalt adósság összesen 14-8 millió P, a fenti felhatalmazás keretében még 10*2 millió P adósság vállalható. Az 1935: XXIII. t.-c. 1. §-ának (1) bekezdése alapján gazdatartozások rendezésének előmozdítása céljából vállalható 150 millió P könyvadósság keretében 0*5 millió P vállaltatván át, még átvállalható 149*5 millió P. 6. Belföldi hitelezőknek az állammal szemben fennálló egyes követelései kifizetésére (konvertálására) a pénzügyminiszter az 1938 : XXV. t.-c. 3. §-ának (1) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján a Magyar Nemzeti Banktól felvehető 100 millió P kölcsön terhére e számadási időszakban 14-9 millió P kölcsönt vett igénybe. Az 1938/39. évben felvett kölcsönt figyelembe véve még 0*04 millió P vehető fel. 7. Az 1940: VII. t.-c. alapján kivetett társulati vagyonadóból 3-8 millió P, az 1940: XXII. t.-c. alapján kivetett általános kereseti adó pótlékból 4-6 millió P bevétel folyt be. 8. Az 1940: XXIII. t.-c. rendelkezései folytán az újonnan létesített „Országos nép- és családvédelmi alap" javadalmazására 29*5 millió P fordíttatott. Ennek felhasználását az alapnak a 312. oldalon ez alkalommal elsőízben közzétett zárszámadása mutatja. 9. Az 1940 : XXX. t.-c. alapján 0-2 millió P fordíttatott a népszámlálás költségeire. 10. Az előző évek során a pénzügyminiszter többízben is felhatalmazást kapott arra, hogy egyes közmunkák költségeinek fedezésére kölcsönt vehessen fel. Az 1938/39. év végén az említett célra az 1933 : II. t.-c 1. §-a alapján még 0-5 millió P, az 1933 : XXVII. t.-c. 3. §-a alapján még 1-5 millió P, az 1934 : XXI. t.-c. 1. §-a alapján még 0*5 millió P, az 1935 : X. t.-c. 1. §-a alapján még 7 millió P és az 1936 : XV. t.-c. 1. §-a alapján még 3-6 millió P kölcsön volt felvehető. Az 1939—1940. számadási időszakban a fenti felhatalmazások alapján összesen 10 millió P kölcsön vétetett fel ; felvehető még az 1935 : X. t.-c. alapján 1-5 millió P és az 1936: XV. t.-c. alapján 1'6 millió P. 11. Az előbbi pontban felsorolt törvényes rendelkezések és az 1937 : XIV. t.-c. 1. §-a alapján tervbe vett közmunkákra megállapított összegekből az 1938/39. év végén későbbi felhasználásra összesen 5"8 millió P maradt fenn. Az említett törvényszakaszokban foglalt rendelkezések szerint ezeknek a közmunkáknak a költségeit az állami zárszámadásban az államháztartás egyéb kiadásaitól elkülönítve kell elszámolni. Ennek következtében a szóbanforgó közmunkákra fordított kiadások a zárszámadásban külön rovatok alatt, mint külön törvényes felhatalmazáson alapuló kiadások vannak kimutatva még abban az esetben is, ha a kiadás természetét tekintve, arra a költségvetésben megfelelő rovat állott rendelkezésre.